A nap képe #21 – Zuhanyzás az űrben

Jack R. Lousma űrhajós zuhanyzik a Skylab űrállomáson, 1974-ben. Egy ideig a szovjetek is használtak zuhanyokat a Szaljut űrállomásokon, de mivel a használatuk rendkívül bonyolult és időigényes volt, ezért végül a későbbiekben elhagyták azokat. Az ISS-en sincs zuhanykabin, az űrhajósok nedves törlőkendőket használnak tisztálkodásra.

Forrás: NASA

India is megkísérelte a Holdraszállást

A Chandrayaan-2 űrhajót július 22-én lőtte fel az ISRO (Indiai Űrügynökség) azzal a céllal, hogy a Vikram nevű leszállóegységgel és a Pragyan holdroverrel megkísérelje a Hold déli sarkkörénél a leszállást, majd a talajban található jégvizet tanulmányozza.
Ezzel India ötödik országként csatlakozhatna a sikeres Holdraszállást magukénak mondható államok csoportjához.
Hazai idő szerint tegnap este 10 óra körül kezdődött meg az űrhajó utolsó manővere a süllyedéshez és a landolási pályára álláshoz. Az utolsó pár száz méterig minden rendben ment, ekkor azonban a jármű továbbra is 60 m/mp-es ereszkedő sebességet jelzett vissza, és rövidesen meg is szakadt a kapcsolat a leszállóegységgel. Az ISRO egy ideig nem adott ki hivatalos közleményt a fejleményekről, majd végül a tervezett leszállási idő után 1 órával Narendra Modi miniszterelnök személyesen erősítette meg, hogy a leszállás sajnos sikertelen volt, a misszió véget ért.

Ebben az évben India volt a harmadik állam, mely megkísérelte a Holdraszállást (januárban Kína szállt le sikerrel a Chang’e 4 űrhajóval, majd áprilisban az izraeli Beresheet leszállóegység hajtott végre sikertelen leszállást). Órási eredmény, hogy ezek az országok is eljutottak olyan szintre, amivel egyáltalán kifejlesztenek és megépítenek egy Holdraszállásra képes járművet, és nem von le semmit az érdemükből, hogy a missziók végül nem zárultak minden alkalommal sikerrel, hiszen ez a fajta küldetés továbbra is rendkívül bonyolult és nehéz, főleg távirányítású leszállóegységgel.

Image: Chandrayaan-2
Az indítás pillanata
Forrás: https://www.nbcnews.com/mach/science/india-s-chandrayaan-2-moon-mission-prepares-historic-lunar-landing-ncna1049716
Chandrayaan 2 landing failed: Communication from lander Vikram lost during descent
A Vikram leszállóegység és a Pragyan holdjáró
Forrás: https://www.businesstoday.in/latest/trends/chandrayaan-2-landing-live-updates-date-time-full-details-moon-mission/story/377804.html

Gyorsan terjed a hülyeség a médiában – Nem hagyjuk szó nélkül

Ritka alkalom, de sajnos muszáj leszek “véleménycikket” írni. Ez főképpen meglepő lehet egy olyan témakörben, amiről mi írunk. Űrutazás, űrkutatás, kizárólag tények, ugye? Hát sajnos ez nem mindenkinek sikerül…

Disclaimer: Nem vagyunk újságírók, és nem is vagyunk hírportál. Vannak saját preferenciáink, hogy miről szeretünk írni, megkötések nélkül. Nekünk nem kell figyelnünk arra, hogy hány lájkunk van, hányan olvasnak minket. Blogot írunk, a szabadidőnkben, munka mellett. Szeretnénk, ha minél több emberhez eljutnánk, és népszerűsíteni tudjuk az űrutazást/űrkutatást. Ez a célunk, semmi más. Hiszünk benne, hogy ez egy jó irány, de ha mások folymatosan hülyeséget, ferdítéseket közölnek, amellett nem tudunk elmenni szó nélkül…

Kezdődött azzal a héten, miszerint az ESA (Európai Űrkutatási Hivatal) kirakott egy tweet-et, hogy az egyik műholdjuknak (Aeolus) kitérőt kellett tennie, mert a SpaceX Starlink műholdjainak egyike vészesen közel került hozzájuk.

Elég szokatlan ennek nyilvánosan hangot adni, ugyanis LEO-n (Alacsony Föld Körüli Pálya) elég gyakoriak az ilyen manőverek, mivel rengeteg (több ezer) műhold van. Az egyik legnagyobb műhold-konstelláció (Iridium) vezérigazgatója, Matt Desch jelezte is. Valószínűleg nekik van tapasztaluk ebben:

Egy “bennfentes” aztán megszólalt, hogy a SpaceX nem volt hajlandó az ESA felhívására reagálni, ami után nekik kellett módosítani a műholdjuk pályáját:

Persze a sajtónak nem is kellett több, egyből rákaptak a sztorira. Nem is részletezem hosszan, de a lényeg, hogy nagyon messze volt a két műhold az ütközéstől (1 a 10 000-hez az ütközés esélye, ami az “űripari sztenderd”). Akit érdekel részletesen a történet, itt elolvashatja, a SpaceX is reagált a történetre.

De tényleg, hogy mindenből egyből szenzációt kell csinálni? És itt most kimondottan az index.hu-ra gondolok. Mert amit ők mostanság művelnek, az tényleg bicskanyitogató.. Még a 444.hu is sokkal értelmesebben ír a történésekről.
Szándékosan nem linkelem, (pedig én is szoktam olvasni őket, sok mindenről jól írnak), de ez egyszerűen felháborító. Nulla hozzáértés, nulla utánanézés, csak a rosszindulat. Nézzük meg, hogy az utóbbi időben, milyen cikkeket sikerült csak a SpaceX-ról kirakni:

“Befuccsolt, eltrafálta, karambolozott”. Ez pont úgy hangzik, mint egy vállalat, aki a végét járja, nem? Véletlenül sem arról a vezető űripari cégről, aki forradalmasította a visszatérő első fokozataival az űripart? Amiről mindenki azt gondolta, hogy lehetetlen? Akiknek sikerült jelentősen lejjebb tornászni (hosszú évtizedek után először!) az űrbe szánt hasznos terhek költségét? Akik tényleg igazi innovációt képesek felmutatni, majdnem minden küldetésüknél? Akik konkrétan 10 év előnyben vannak a konkurenciához képest?
Nem megyek bele részletesen a fenti cikkekbe, mert nem érdemes. Amit szeretnék hangsúlyozni, hogy ne higgyetek el mindent. Még akkor sem, ha az index.hu írja meg. Sok hülyeséget lehet olvasni a neten, de véleményem szerint ez nem elfogadható Magyarország legolvasottabb hírportáljától.
Ami különösképpen zavar, hogy mi ez a rosszindulat? Miért kell mindenhez ilyen negatívan állni? Nem mondom, hogy bármilyen hátsó indíték van a pesszimista szemlélet mögött, valószínűleg csak a hozzá nem értés…
Nem szeretnék igazságot tenni, de ez akkor is nagyon zavar minket..

Örömmel kéne fogadnunk mindent, ami az űrkutatást jobbá teszi, mert ez hosszútávon, mindannyiunk közös érdeke. Ígérem nem lesz többet ilyen kifakadás a blogon, és továbbra is a pozitív dolgokra fogunk koncentrálni, de muszáj volt most erről is beszélni.

Kövessetek minket itt, meg Twitter-en is:)

Összeállt a James Webb űrteleszkóp

Végre teljesen összeszerelték a James Webb űrteleszkópot, a két legnagyobb egységet augusztus 29-én rögzítették egymáshoz a NASA szakemberei. Az eszköz a Hubble távcsövet fogja leváltani…illetve az eredeti tervekhez képest már rég a helyébe kellett volna lépjen, ám a projekt jelenleg 12 éves csúszásban van számos halasztás után. Jelenleg 2021 márciusa a tervezett indítási időpont, az ESA (Európai Űrügynökség) egyik Ariane 5 rakétája fogja az űrbe juttatni a hatalmas eszközt.
A NASA első igazgatójáról elnevezett távcső kapacitása a Hubble 70-szerese, infravörös tartományban fog működni, képes átlátni a kozmikus poron is, így a legtávolabbi és leghalványabb égitesteket is nagyobb eséllyel fogja érzékelni. A Földtől mintegy 1,5 millió km-re eltávolodó obszervatórium a tervek szerint 5-10 éven keresztül, teljesen semleges űrbéli körülmények között fog dolgozni, mindenféle érzékelést akadályozó tényezőtől mentesen, így érthetően óriási elvárásokat támasztottak felé a tudósok és csillagászok.

NASA’s James Webb Space Telescope Has Been Assembled for the First Time
Az összeszerelt távcsó a laboratóriumban
Forrás: NASA
Látványos fantáziarajz az óriási teleszkópról
Forrás: NASA