Egy blog az űrutazásról

Űrhírek 2019. május 6.

A héten a megérdemelt (?) szabadságomat töltöm távol Magyarországtól, úgy hogy kicsit kevesebb poszt várható, de Dave nem pihen és jönni fog majd izgalmas/érdekes tartalmakkal a héten. Addig is nézzük, mi minden történt mostanában.

  • Vasárnap reggel elindult a Rocket Lab Electron rakétája is, a fedélzetén 3 kisebb műholddal az Amerikai Légierő megbízásából. Hosszabban erről itt olvashattok. Igen, kéne majd írni erről az új-Zélandi cégről és rakétájáról, mert nagyon különlegesek és innovatívak.
  • A Blue Origin sem tétlenkedett a hétvégén, újabb sikeres indítást (és landolást) könyvelhettek el a New Shepard hordozójukkal, mely több tudományos kísérletet is vitt fel a pár percig tartó űrugrásukra. Hosszabb beszámoló itt. Igen, róluk is szeretnénk majd írni..
  • A Space.com képes összeállítása a hétről.
  • Jim Bridenstine, a NASA vezetője a Szenátusi meghallgatásán beszélt beszélt az Ügynökség 2024-es Holdraszállási terveiről és annak költségeiről, ismételten konkrétumok nélkül.. Hiába a bátor politikai akarat, úgy tűnik, hogy a kijelölt célhoz a NASA nem sok pénzügyi támogatást fog kapni.
  • Nem rakom ki külön videóként, de a Verge a Virgin Orbit-nál járt. Egy átalakított 747-esről fognak majd az űrbe indítani kisebb műholdakat. Videó és egy rövidebb beszámoló itt.

SpaceX CRS-17 – újabb sikeres indítás az ISS-re

Tegnap reggel, újabb egy napos csúszás után (a drónhajóval voltak kisebb problémák) sikeresen elindult a SpaceX Dragon teherszállító űrhajója a Nemzetközi Űrállomásra (a Dragon amúgy 2 napos utazás után, holnap reggel érkezik majd meg az ISS-re). Az első fokozat is hiba nélkül visszatért a partok közelében tartózkodó drónhajóra. Mivel nem a nyílt óceánon történt ezúttal a landolás, fantasztikus képeket tudtak készíteni a visszatérő fokozatról, alább látható egy részlet a közvetítésből.

Ez volt a SpaceX 39. sikeres landolása, a következő indítás májusban várható, ahol az általuk gyártott Starlink műholdak első darabjait juttatják fel az űrbe – a SpaceX egyik jövőbeni terve, hogy az egész Földet lefedő, szélessávú internet-hálózatot hozzanak létre. Ehhez körülbelül 12 ezer műholdra lesz majd szükségük…
Pár gyönyörű kép még az indításról:

Forrás: SpaceX
Forrás: SpaceX
Forrás: SpaceX

SpaceX | CRS-17 küldetés profil

2019. május 3-án a SpaceX, egy Falcon 9 rakétévál újabb küldetést hajt végre a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Nézzük mire számíthatunk péntek reggel.

Kilövés ideje, helye: 2019. május 3. 07:11 UTC (magyar idő szerint délelőtt 09:11), Cape Canaveral, Space Launch Complex 40 (SLC-40)
A küldetés május 1-jéről lett eltolva az Űrállomáson fellépett áramproblémák miatt, erről itt írtunk.
Megbízó, rakomány: NASA, kb. 2500 kg utánpótlás és új kísérleti eszközök az ISS-re
Landolás: Az első fokozat az Of Course I Still Love You (OCISLY) nevű drónhajóra fog visszatérni, mely 17 kilométerre lesz csak Florida partjaitól. Eredetileg a fokozat a szárazföldön található, Landing Zone-1 (LZ-1) nevű leszállóhelyre tért volna vissza, azonban április 20-án itt történt a Crew Dragon teszt közbeni “anomáliája”, melynek során az űrhajó majdnem teljesen megsemmisült. Mivel a balesetnek a vizsgálata továbbra is folyik, így a leszállóhely egyelőre nem használható.
Dragon kapszula: Ez az űrhajó újrahasznált, ugyanis a CRS-13 misszió keretében már kb. 1 hónapot töltött az Űrállomáson, 2017 augusztusában. Fellövés után alig pár nappal a Dragon meg is érkezik az ISS-re, ahol a Canadarm-al befogják és csatlakoztatják az állomásra. Ezt a módozatot hívják “berthing”-nek, és nem dokkolásnak, ugyanis az űrhajó önmagától nem tud az ISS-hez csatlakozni (ellentétben a Soyuz és Crew Dragon kapszulákkal).

A Canadarm befogja a Dragon kapszulát
Forrás: NASA

Hol tudom nézni a fellövést?

Mivel NASA a megbízó, ezért a hivatalos Youtube csatornájukon, mi azonban inkább a SpaceX, vagy Everday Astronaut stream-jeit ajánljuk.

CRS-16 küldetés
Forrás: SpaceX

Napi videó – Egy év az űrben

Scott Kelly amerikai űrhajós egy évet töltött a Nemzetközi Űrállomáson, a “One year in Space” misszió keretében, 2015 és 2016 között. A küldetés célja az volt, hogy minnél többet megtudjanak a világűr hosszú távú hatásairól az emberi testre. Erre Kelly tökéletes alany volt, mivel egypetéjű ikertestvére Mark Kelly, korábban szintén űrhajós volt (jelenleg szenátori pozícióra pályázik). Orosz társa Mikhail Kornienko volt, aki szintén majdnem egy teljes évet töltött az ISS-en. Küldetésükről a Time készített egy 12 részes dokumentumfilmet, melynek első része alább látható.

https://www.youtube.com/watch?v=3YfyvA8AxLw&list=PLYOGLpQQfhNIlaXVGz8GIPe04VLHRn3vU&index=2&t=0s

Csúszik a holnapi CRS-17 küldetés az ISS-re

A Nemzetközi Űrállomáson tegnap észlelt áramproblémák miatt ( a 4 áramelosztóból – ezek továbbítják a 8 napelem által megtermelt energiát – 1 meghibásodott), a NASA kérésére a SpaceX elhalasztja az utánpótlást szállító Dragon fellövését. Jelenlegi állás szerint, legkorábban május 3-án indulhat útnak az űrhajó az ISS-re szánt rakománnyal.

Credit: NASA Johnson

Űrhírek 2019. április 29.

  • Sikeres static fire teszteken van túl a SpaceX. Az egyik a következő Falcon Heavy fellövés center core-ja, a másik pedig a május 1-jei CRS-17 küldetés hordozója lesz. A Falcon Heavy következő, júniusi indításáról itt már írtunk.
  • Eközben a Starhopper újabb tesztje is közeledik a texasi Boca Chicaban, mely jelenleg hajtómű nélkül várja az újabb Raptor motort, amit helyi lakosok beszámolója szerint folyamatosan tesztelnek McGregorban. A folyamat elég ígéretesnek tűnik, legutóbb már 40 mp-re indították be a hajtóművet, ami már azt sugallja, hogy a Starhopper következő tesztje már rögzítés nélkül fog történni, és több méterre is elemelkedhet a földtől. Itt látható egy rövid videó a második, kb. 2 másodperces Starhopper tesztről, még lerögzítve.
  • A Légierő és a Védelmi Minisztérium közös gyakorlatot tartott, hogyan mentenék ki az Orion, Crew Dragon, Starliner kapszulák űrhajósait egy vészhelyzet esetén. Az NSF írása itt található.
  • A Sierra Nevada Corporation (SNC) új Dream Chaser űrhajójának fejlesztése is jól halad. A Dream Chaser – amit jogosan hívhatunk egy mini-űrsiklónak, – a CRS-2 program keretében, 2021-től fog utánpótlást szállítani a Nemzetközi Űrállomásra, legalább 6 alkalommal. Itt egy hosszabb írás róla.
  • A Japán Űrügynökség (JAXA) űrszondája, a Hayabusa-2, mely a Ryugu aszteroidát vizsgálja, sikeresen megörökítette azt a mesterséges krátert, amit az általa “ledobott” szonda okozott. Idén februárban mintát is vettek az aszteroidából, amit 2020 decemberében szállít vissza a Földre. Itt található egy rövid beszámoló.

Új render képek a Starship-ről

Elon Musk osztotta meg Twitteren az alábbi képeket a SpaceX leendő Starship-jéről. A képek korábbról más ismerősek lehetnek, azonban már az új tervek szerinti, rozsdamentes acélból készült űrhajókat mutatja (a korábbi tervekben még szénszál-kompozit anyagokat terveztek használni).

Starship a Holdon
Credit: Elon Musk/Twitter
Starship a Marson
Credit: Elon Musk/Twitter

A nap képe #2

A Columbia (és egyben az űrsikló program) első repülése, 1981. április 12-én. Az USA 6 év után juttatott újra embert a világűrbe, az 1975-ös Apollo-Soyuz küldetés után. Érdekesség, hogy a középső üzemanyagtartály nem a megszokott narancssárga színű, ugyanis a kezdeti misszióknál még fehérre festették azt. Később ezt elhagyták, így jelentős súlyt spóroltak meg.

Credit: NASA

SpaceX – Arabsat-6A küldetés

A SpaceX Falcon Heavy típusú rakétájának első kereskedelmi célú fellövését április 11-én hajtották végre a híres múlttal rendelkező 39A kilövő állásról a Kennedy Űrközpontból.

Az Egyesült Arab Emírségek 2015 tavaszán megállapodást kötött a SpaceX-el egy kommunikációs műhold, az Arabsat-6A felbocsátásáról. A műhold az Arabsat-6G program egyik tagja, melynél a legmodernebb napelemeket felhasználva, illetve közepes magasságú Föld körüli pályára (GEO=geostacionárius pálya) állítva legalább 15 év élettartamot terveztek. Ehhez a magassághoz azonban egy erős rakétára volt szükség, mely a szükséges pályára tudja állítani a műholdat, ezért a 2015-ös viszonyokat tekintve csak a SpaceX Falcon 9, vagy a 2012 óta fejlesztés alatt álló Falcon Heavy (erről a rakétáról bővebben a SpaceX történetéről szóló külön fejezetekben írunk) típusú hordozója jöhetett szóba. Végül szeptemberben a Falcon Heavy mellett döntöttek a megbízók, és 2017-2018 körül kívánták fellőni a több mint 6000 kg-os műholdat. Azonban többszöri halasztás után csak 2019. április 11-én történt meg a fellövés.

Credit: Jared Haworth, flickr

Read moreSpaceX – Arabsat-6A küldetés