Rakétaindítás-dömping Kína részéről

Kapcsolódó

Nikon fényképezőgép utazik a Holdra

A NASA nemrégiben számolt be arról, hogy megállapodást kötöttek...

A nap képe #1396 – Ivanpahi naperőmű

A kaliforniai Mojave-sivatagban található ivanpahi naperőmű. Mindegyik torony egy...

Mivel foglalatoskodtak a Crew-7 űrhajósai a Nemzetközi Űrállomáson?

A Crew-7 küldetés tagjai hamarosan hazatérnek, de természetesen  nem...

Már tesztelik a Starship holdi verziójának dokkolórendszerét

A rendszer a Dragon 2 űrhajó aktív dokkolómechanizmusán alapul,...

A nap képe #1395 – A várakozó Buran

A várakozó Buran és az Antonov An-225 „Mrija” repülőgép.

Az elmúlt két napban három különböző típusú rakéta indult el négy küldetés során.

Nagyon megnyomja az év végét az ázsiai űrnagyhatalom: december elején is már volt egy komolyabb „indítási hullám”, amikor tíz nap alatt hat felbocsátást hajtottak végre, most pedig alig két nap alatt összesen négy küldetés végrehajtására került sor. Ezeket foglaljuk most össze időrendben egy cikkben.

Tienmu-1 11-14

Az indítások sorát egy Kuajcsou-1A rakéta nyitotta, mely 25-én éjjel 2-kor kezdte meg útját a Csiücsüan Űrközpont 95A jelű állásáról. Az ExPace nevű kínai vállalat járművének hasznos terhe négy darab Tienmu-1 meteorológiai megfigyelő műhold (sorszám alapján 11-14) volt, melyek az atmoszféra és az időjárási körülmények globális változásait, folyamatait képesek feltérképezni. A szilárd hajtóanyagú, kis teherbírású hordozórakéta napszinkron pályára állította a szatelliteket. 

Sijen-24C

Még ugyanazon a napon késő este egy Hosszú Menetelés-11H is elstartolt magyar idő szerint 23:39-kor, melynek sajátossága, hogy tengeri platformokról történő indításokat is végre lehet vele hajtani. Ezúttal is egy, a Sárga-tengeren állomásozó uszályról bocsátották fel az idei második CZ-11 típusú rakétát, mely a Sijen-24C jelű műhold-trióval indult el. A Shanghai Academy of Spaceflight Technology által gyártott szatellitekről szinte semmilyen információ nem derült ki, annyi ismert, hogy napszinkron pályán fognak „orbitális technológiai teszteket” végrehajtani. 

Az idei 2. CZ-11 indítása a Sárga-tengerről. Fotó: CASC

Beidou-3 M25 & M26

Tegnap 4:26-kor egy Hosszú Menetelés-3B hordozó is bevetésre került, mely a Hszicsang Űrközpontból, mely a regionális műholdas helymeghatározó rendszert biztosító Beidou műhold-konstelláció két legújabb tagját juttatta az űrbe. Az M25 és M26 jelű egységek azon 24 űreszköz csoportjába tartoznak, melyek közepes magasságú keringési pályán fognak szolgálatot teljesíteni (további 3 darab kering 36000 km-es geostacionárius pályán, 3 geoszinkron pályán). A Beidou-3 konstelláció nevéből adódóan a teljes rendszer harmadik generációs részét képezi, összesen 35 nagy teljesítményű műholdból áll majd. Eredetileg 2020-ig szerette volna Kína befejezni a hálózat kiépítését, de a koronavírus-járvány ezt a projektet is nagy mértékben sújtotta.

A CZ-3B indításának pillanata. Forrás: CASC

Kínától korábban nem volt szokatlan sajnos, hogy lakott területhez közel csapódik vissza az adott rakéta első fokozatának visszahulló maradványa, mely mérgező hipergolikus üzemanyagot is tartalmazhat. Bár egy ideje nem történt hasonló eset, most újra megismétlődött, erről több videófelvétel is nyilvánosságra került:

Tienmu-1 19-22

Keretbe foglalták a kínaiak az elmúlt napok küldetéseit, hiszen úgy zárul a sor, ahogy kezdődött: egy Kuajcsou-1A rakéta, illetve négy Tienmu-1 műhold indításával. A startra ma reggel 7:50-kor került sor, ugyanúgy a Csiücsüan Űrközpontból, és ez a misszió is sikerrel végződött az űreszközök pályára állításával. A hétfői és a mai küldetések a Kuajcsou-1A idei 5. és 6., összességében 23. és 24. felbocsátását jelentették, melyek közül zsinórban a 10. hibátlan teljesítményt nyújtották a hordozók.

Dark mode powered by Night Eye