A Relativity Space első küldetésére készül, mellyel magasra teszik a mércét, hiszen egy majdnem teljes mértékben 3D nyomtatott rakétával indulnak neki a missziónak. Ezenfelül ők lehetnek azok, akik elsőként juttatnak sikeresen Föld körüli pályára egy metán meghajtású hordozórakétát.
Indítás ideje, helye: 2023. március 20. magyar idő szerint 18:00 – Cape Canaveral Űrhaderőbázis, LC-16 indítóállás, Florida, USA
Megrendelő: Relativity Space
Rakomány: egy 3D nyomtatott, alumíniumötvözetből készült gyűrű
Rakomány össztömege: ~1,5 kg
Hordozórakéta: a Relativity Space Terran-1 névre hallgató hordozórakétája
Első fokozat visszatérése: nem képes erre a Terran-1 hordozórakéta, az első fokozat az Atlanti-óceánba fog visszazuhanni
Pálya: ismeretlen
Élő közvetítés: magyar nyelven Spacejunkie Youtube-csatornánkon, hivatalos élő közvetítés pedig a Relativity Space YouTube-csatornáján
Indítás kimenetele: sikertelen
A küldetés számokban
Ez lesz:
- a Terran-1 hordozó első repülése
- a Relativity első küldetése
- 35 év után az első indítás az SLC-16-ról
- az első indítás, melyet egy 3D nyomtatással készült rakétával bonyolítanak le
- a 42. orbitális indítási kísérlet 2023-ban, az összes startot világszerte figyelembe véve
A küldetés áttekintése
1988 óta újra indításnak ad otthont a floridai LC-16, ahonnan ezúttal a 2015-ben alapított Relativity Space Terran-1 rakétája készül elemelkedni. A Launch Complex-16, vagy rövid nevén LC-16 használatára 5 éves megállapodást kötött a cég, hogy kiszolgálják az említett Terran-1, majd végül a Terran-R hordozót. Maga a komplexum 1959-ben épült, mely 1964-ig elsősorban a a Titan-I és II rakéták indítását támogatta. Ezt követően átkerült a NASA-hoz, később azonban visszaszolgáltatták az amerikai hadsereg részére, onnantól fogva pedig Pershing ballisztikus rakéták indítására használták. Deaktiválására 1988-ban került sor az INF-szerződés (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty) értelmében.
A startra a tervek szerint március 20-án kerülhet sor, mely érdekességét az szolgáltatja, hogy egy szinte teljesen 3D nyomtatott hordozó lesz a főszereplő. Mivel a küldetés a cég számára tesztrepülésnek minősül, így hasznos terhet nem szállít a Terran-1, viszont nem lesz teljesen üres a raktere. Orrkúpja alatt ugyanis helyet foglal majd egy kb. 1,5 kilogrammos, alumíniumötvözetből készült 3D nyomtatott gyűrű, mellyel a kezdetek előtt szeretnének tisztelegni.
A misszió mindamellett, hogy egy ilyen gyártási technológiával készített rakétát tervez Föld körüli pályára juttatni, elsőséget is adhat a cégnek; sikeres repülés esetén a Relativity kerülhet ki győztesként a SpaceX, a Blue Origin és a kínai LandSpace között folyó versenyből, ezáltal ők lennének az első olyan cég, akik eredményesen pályára állítottak egy metán meghajtású hordozórakétát. Így tehát kijelenthetjük, hogy a tét, és a feladat nem kicsi, de reméljük célravezető lesz a repülés, és hiba nélkül teljesít majd a Terran-1. Mindent összegezve: Good Luck, Have Fun!
March 8. #GLHFhttps://t.co/NEhQlvB4Dj pic.twitter.com/PvERobzXlf
— Relativity Space (@relativityspace) March 1, 2023
Terran-1 hordozórakéta
Az egyszer használható Terran-1 egy kis teherbírású rakéta, mely két fokozattal rendelkezik. Hajtóműveit tekintve összesen 10 darabbal rendelkezik; 9 az első fokozaton, 1 pedig a második fokozaton helyezkedik el. Ez az elosztás, illetve darabszám ismerős lehet, hiszen a Falcon-9, vagy az Electron is ilyen konfigurációval épül. Méreteit tekintve ezúttal kétféle számról beszélhetünk. Magasságát tekintve többnyire 35 méterrel büszkélkedik, ám tesztrepülése során ez az érték lecsökkent 33,5 méterre, hiszen a hasznos teher burkolatát egy átlagos orrkúppal helyettesítették. 2,3 méteres átmérőjét természetesen mindez nem érinti. Most azonban térjünk át a hordozó azon részére, mely miatt igazán különlegesnek számít az indítása.
A Terran-1 85%-a 3D nyomtatással készült, ami egyedülállónak mondható a rakétagyártó cégek és űrhivatalok között. A folyamatért a cég Stargate elnevezésű 3D nyomtatói felelnek, melyek a Relativity leírása alapján képesek 60 nap alatt elkészíteni egy hordozót. Ennek során nem csak a hajtóművek nagy méretű részei, hanem a Terran-1 tartályai is ezen eljárással öltenek formát. Utóbbit egy saját fejlesztésű alumíniumötvözetből állítják elő, ami csökkenti a rakéta teljes alkatrészszámát és összetettségét.
Az első fokozatot, mint említettük 9 hajtóművel, egészen pontosan 9 darab Aeon-1, cseppfolyósított metánt és oxigént égető rakétamotorral szerelték, melyek felszálláskor összesen 900 kN tolóerő kifejtésére képesek. A második fokozatot ezzel szemben 1 darab, vákuumra optimalizált (AeonVac) verzió hajtja 126 kN tolóerővel. A Terran-1 hasznos teherbírása ezen értékeknek köszönhetően 1250 kilogramm (185 km-es alacsony Föld körüli pályára), 500 km magas SSO-ra (napszinkron pálya) pedig 900 kg.