Az orosz űrhívatal (Roszkoszmosz) tegnap részletes terveket közölt a leendő Amur rakétáról, ami az oroszok első újrahasználható hordozója lenne.
Megjegyzés: érdemes azért az új terveket óvatossággal kezelni, a Roszkoszmosz szeret párhetente bejelenteni valamilyen nagy projektet, amiből aztán később nem lesz semmi. Korábbi írásunkat az orosz rakétakáoszról mindenképpen olvassátok el a mostani előtt, amiben az új orosz űrhajóról (Orel), és az Angara-5 és Szojuz-5 hordozókról számoltunk be.
Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ számolt be a Roszkoszmosz új, 2026-ban bemutatkozó Amur rakétájának terveiről, melynek első fokozata teljesen újrahasználható lenne és metán hajtóanyagú hajtóműveket alkamaznának. Egy Amur rakéta indításának költsége 22 millió dollár lenne a tervek szerint.

A 360 össztömegű, kétfokozatú rakéta kb. 55 méter magas és 4,1 méter széles lesz. A második fokozat tetején az áramvonalazó kúp átmérője 5,1 méter lenne, és egyszer használatos módban 12,5 tonnát, újrahasználható módban (első fokozat visszatéréssel) pedig 10,5 tonnát tudna alacsony Föld körüli pályára (LEO) juttatni.
Az első fokozaton 5 db, folyékony metánnal és oxigénnel működő RD-0169А hajtóművet használnának, melyet a Voronyezsi Tervezőiroda (a szovjet időkben OKB-154) fejlesztene ki, a hajtóművek pedig kb. 100 tonna tolóerő teljesítménnyel rendelkeznének.
Egy első fokozatot 10 alkalommal használnának újra, melyet később akár 100-ra tolnának ki.

A második fokozat 1 db váákumoptimalizált RD-0169V hajtóművet kapna, ez 110 tonna tolóerő teljesítményre lenne képes, és “eldobható”, vagyis nem tervezik az újrafelhasználását.
Az Amur rakétákat a Kelet-Oroszországban lévő Vosztocsnij űrrepülőtérről indítanák, az első fokozat pedig az Ohotszki-tenger nyugati partján lévő leszállóhelyekre térne vissza. Hajóra/tengeri platformra való leszállást nem terveznek az Ohotszki-tenger általában viharos időjárása miatt.

Hogy mennyi realitása van a jelenlegi terveknek, azt nem tudjuk, de végre az oroszok is belátták, hogy az újrahasznosításban van a jövő – amit korábban élesen kritizáltak. A metán hajtóanyagú hajtóművek használata is a jövőt vetíti elő, ugyanis mint üzemanyag nagyon olcsó, és kevésbe károsítja a hajtóműveket, ezáltal tökéletes az újrahasznosításra (lásd SpaceX Raptor és Blue Origin BE-4 hajtóművek).
A mostani már a sokadik új rakétaterve az oroszoknak, és nagy kérdés, hogy a Roszkoszmosz hatalmasnak nem mondható költségvetésébe miképpen fér majd bele az új program a meglévő Angara-5, Szojuz-5 és számtalan másik új rakéta mellé.
Az indításonkénti 22 millió dolláros költség, és a 2026-os dátum is eléggé valószínűtlennek tűnik, de az irány végre jó, még ha lassan évtizedes lemaradásban is vannak például a rakétákindítások piacát forradalmasító SpaceX mögött.
Elon Musk is reagált amúgy a hírre Twitteren: “Az irány jó, de 100%-os újrahasználhatóságban kéne gondolkozniuk akár egy nagyobb hordozóval, ahol jobban megéri a méretgazdaságosság miatt.”
Hátha ez a program tényleg megvalósul, és láthatunk egy orosz Falcon 9 rakétát is. Közben pedig reméljük, hogy nem Dimitrij Rogozin egyik újabb papírrakétájáról beszélünk majd pár év múlva..