Rocket Lab | Baby Come Back küldetésprofil

Kapcsolódó

1 évre szóló Pentagon-szerződést nyert el a SpaceX a Starshield rendszer fejlesztésére

A tavaly bemutatott katonai védelmi rendszer a civil Starlink-szolgáltatás...

Négy javaslat jutott tovább a Kínai Űrállomással kapcsolatos pályázat következő fázisába

A Kínai Emberes Űrrepülésért Felelős Iroda (CMSEO) négy pályázatot...

A nap képe #1244 – Endeavour a Kennedy Űrközpont felett

Az Endeavour űrsikló és az SCA (Shuttle Carrier Aircraft),...

A Falcon-9 B1069 főszereplésével az idei 69. küldetést is teljesítette a SpaceX

Ha már a Starlink-indítások önmagukban nem jelentenek akkora izgalmat...

FRISSÍTÉS júl. 16. 9:25: Újabb egy nappal halasztották a startot, az új időpont júl. 18. 1:30.

FRISSÍTÉS júl. 14. 9:11: Két nappal későbbre tolódott az indítás időpontja, ami így jelenleg júl. 17. 1:30.

—————————————————————————

Indítási ideje, helye: 2023. július 18., magyar idő szerint 01:30, Launch Complex-1B (LC-1B) indítóállás, Mahia-félsziget, Új-Zéland

Megbízó: NASA, Space Flight Laboratory (SFL), Spire Global

Rakomány: 4 db CubeSat a NASA Starling programjának részeként, a LEO 3 demonstrációs űreszköz, valamint 2 db  műhold a Spire Global számára

Rakomány össztömege: pontos adat nem ismert

Hordozórakéta: Electron

Pálya: napszinkron pálya (SSO) – kb. 1000 km, 99,45° inklinációval

Fokozat visszatérése: a hordozórakéta az óceánba fog ejtőernyő segítségével visszaereszkedni, ahonnan egy mentőhajó fogja kiemelni, majd visszaszállítani a Rocket Lab létesítményébe

Élő közvetítés: hivatalos élő közvetítés a Rocket Lab Youtube-csatornáján

A küldetés kimenetele: sikeres

A küldetés számokban

Ez lesz a(z)

  • Rocket Lab hetedik indítása 2023-ban, összességében pedig a 39. missziója
  • negyedik indítás az LC-1B startállásról
  • összességében a 39. Electron indítás
  • 105. indítási kísérlet 2023-ban, az összes startot világszerte figyelembe véve

A küldetés áttekintése

A Baby Come Back fantázianévre keresztelt küldetés keretén belül az Electron összesen 7 darab műholdat fog pályára állítani, mégpedig a NASA, a Space Flight Laboratory (SFL), és a Spire Global megbízásából. Mint azt korábban már olvashattátok nálunk, a levegőben történő elkapásról lemondott a cég, így ezúttal is az óceánból fogják kihalászni a visszatérő első fokozatot, melyet egy alapos revízió és felújítás után ismét „csatába” küldhet a Rocket Lab.

Mindehhez néhány frissítést is kapott már az Electron annak érdekében, hogy minél több időt kibírjon a sós vízben; továbbfejlesztett tömítési megoldásokat alkalmaznak a köztes fokozat és a Rutherford-hajtóművek néhány belső alkatrésze esetében. Ehhez a küldetéshez a csapat továbbá egy új, könnyebb ejtőernyőrendszert fog használni, a kiemeléshez pedig kétpontos emelési módszert. A mentőhajót új berendezésekkel szerelték fel, többek között a cég által tervezett kettős csónakdaruval és fedélzeti platformokkal.

Forrás: Rocket Lab

Starling

A NASA projektje, amelynek célja a jövőbeli „raj” (űreszközök együttműködő csoportja) küldetésekhez szükséges technológiák tesztelése. A Baby Come Back küldetés 4 darab, 6U méretű CubeSatot szállít erre a célra, melyek autonóm módon fognak manőverezni, és feladatokat végrehajtani földi beavatkozás nélkül. A műholdak két telepíthető, fix napelemtáblával rendelkeznek, becsült élettartamuk pedig 6 hónap.

Az űreszközök napszinkron pályán tevékenykednek majd, mintegy 570 km magasságban a Föld felett, egymástól 60 km távolságban, és két különböző alakzatban. Ennek során 4 technológiát mutatnak be, melyek a következőek: ROMEO (Reconfiguration and Orbit Maintenance Experiments Onboard), MANET (Mobile Ad-hoc Network), StarFOX (Starling Formation-Flying Optical Experiment), DSA (Distributed Spacecraft Autonomy).

Forrás: NASA

ROMEO

Egy olyan szoftver tesztelése, amelyet arra terveztek, hogy önállóan tervezzen és hajtson végre manővereket a kezelő közvetlen beavatkozása nélkül. Mindez lehetővé teszi a műholdak számára, hogy egy csoportban repüljenek, pályákat tervezzenek és azokat önállóan hajtsák végre.

MANET

A műholdak közötti, vezeték nélküli kommunikációra irányuló demonstráció, melynek során az adatok továbbítása és átirányítása automatikusan történik a hálózati feltételek alapján.

StarFOX

Minden CubeSat csillagkövető rendszerrel lett ellátva. Mivel az űreszközök viszonylag közel lesznek egymáshoz, a csillagok mellett ezek az érzékelők a rajban lévő társaik fényét is érzékelik, így egy speciális szoftver segítségével követhetővé válnak egymás számára.

DSA

A kísérlet azt mutatja be, hogy egy űreszközökből álló csoport képes tudományos adatokat gyűjteni, valamint elemezni azokat, és erre reagálva együttműködve optimalizálni az adatgyűjtést. A műholdak a Föld ionoszféráját fogják figyelni, és ha egyikük valami érdekeset észlel, kommunikálni fog társaival, hogy ugyanezt a jelenséget figyeljék.

Starling. Forrás: NASA

LEO 3

A Space Flight Laboratory (SFL) által tervezett és gyártott műhold 30x30x45 cm-es mérettel rendelkezik. A demonstrációs szatellit a Telesat első fázisú LEO műholdjának leszerelését követően biztosítja majd a folytonosságot az ügyfelek számára.

Spire Global műholdak

Két darab, 3U méretű űreszköz, melyek a Global Navigation Satellite System Radio Occultation (GNSS-RO) hasznos terheként indulnak, és amik a Spire Global több mint 100 műholdból álló konstellációjának helyreállítását hivatottak szolgálni. A GNSS-RO egy olyan távérzékelési technika, amely széles körűen képes profilozni a Föld légkörét és ionoszféráját, ezáltal átfogó időjárási információkat nyújtva.

LEO 3. Forrás: Space Flight Laboratory (SFL)
Dark mode powered by Night Eye