Rocket Lab | CAPSTONE küldetésprofil

Kapcsolódó

A nap képe #1393 – Crew-8 statikus hajtóműteszt

A vadonatúj B1083 jelű Falcon-9-es statikus hajtóműtesztje. A hordozó...

Kevesebb mint 20 méteren múlt egy amerikai és egy korábbi orosz műhold összeütközése

A két irányíthatatlan szatellit 608 km-es magasságban került rendkívül...

Bemutatták India első űrhajósosztályát

Négy tesztpilóta alkotja az első hivatalos csoportot, akik közül...

A nap képei #1392 – Szárnyaszegett Ingenuity

A Perseverance újabb felvételein, melyet SuperCam műszerével rögzített, remekül...

Kína 100 rakétaindítást tervez a 2024-es évre

Hold-küldetések, mélyűrkutatás, új hordozórakéták, személyzeti küldetések, 100 rakétaindítás, mindezeket...

Az amerikai-új-zélandi Rocket Lab emelte a tétet, ugyanis elhagyja a Föld körüli pályát és egyenesen égi kísérőnkhöz juttat el egy műholdat.

Indítási időpontja, helye: 2022. június 28., magyar idő szerint 11:50, Launch Complex-1B (LC-1B) indítóállás, Mahia-félsziget, Új-Zéland

Megbízó: NASA (National Aeronautics and Space Administration)

Rakomány: a CAPSTONE kisműhold

Rakomány össztömege: ~300 kg (ebből a CAPSTONE: 25 kg)

Hordozórakéta: Electron

Pálya: NRHO – Near Rectilinear Halo Orbit, Hold körüli, elnyújtott ellipszispálya

Fokozat visszatérése: az első fokozat a Csendes-óceánba fog visszazuhanni

Élő közvetítés: hivatalos élő közvetítés a Rocket Lab Youtube-csatornáján

A küldetés kimenetele:

A küldetés számokban

Ez lesz

  • a 4. Rocket Lab indítás 2022-ben
  • az Electron hordozórakéta 27. indítása
  • a Rocket Lab első mélyűri küldetése
  • a holdi utazásra átalakított Photon végfokozat első útja

Misszió a Holdra, avagy a küldetés részletei

A tervek szerint a 2022. június 28-án induló CAPSTONE kisműholdra útkeresőként (pathfinder) tekint a NASA, ami az Artemis-programot illeti. A speciális keringési pályát, ahol az amerikai űrhivatal Gateway holdi űrállomása fog tartózkodni, ez a 25 kg-os műhold fogja tesztelni. Az indítást követően az Electron hordozórakéta második fokozata Föld körüli pályára állítja a Photon-CAPSTONE párost, majd kezdetét veszi a több hónapos út a Holdig, melyet a végfokozat segítségével végeznek el. Égi kísérőnkhöz érve kezdődhet meg a végleges pályára állási folyamat, mely egy Hold körüli, elnyújtott ellipszispálya (NRHO). A pálya holdközeli pontja 3 000 kilométer magasságban lesz, míg holdtávoli pontja elérheti akár a 70 000 kilométeres távolságot is. A hajlásszögnek köszönhetően az űreszköz sosem fog a Hold mögé kerülni, ez pedig megszakítás nélküli kommunikációt eredményez. További előnyéhez sorolhatjuk az energiahatékony elérését, így kevés hajtóanyag elégetésével lesznek képesek elérni a Gateway űrállomást mind a Földről induló, mind a Holdról felszálló űrhajók. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy ez idáig még egyetlen űreszköz sem használta az említett NRHO pályát.

Forrás: Rocket Lab

De mi is az a CAPSTONE?

Az űreszköz tulajdonosa és üzemeltetője a coloradoi Advanced Space vállalat, de további cégek, név szerint a Tyvak Nano-Satellite Systems és a Terran Orbital Corp. is társultak a projekthez. Az 12U méretű (34 x 34 x 61 cm) műhold súlya 25 kg, melyhez ha hozzávesszük a Photon végfokozatot is, akkor ez az érték 300 kg-ra nő. A CAPSTONE egy S-sávú antennával van felszerelve a Lunar Reconnaissance Orbiterrel (LRO), és egy IRIS X-sávú rádióval a DSN-nel (Deep Space Network) való kommunikációhoz. Ahhoz, hogy a szükséges manővereket elvégezhesse egykomponensű hajtóanyag rendszert kapott, ami csak hidrazint éget. A meghajtásért felelős vállalat a Stellar Exploration volt.

A műhold nevében található CAPS mozaikszó a Cislunar Autonomous Positioning System szavakból származik. Ez egy fontos rendszere a szatellitnek, hiszen ez teszi lehetővé, hogy önállóan, földi kommunikáció nélkül navigálhasson. Ehhez elengedhetetlen egy, a közelében található űreszköz, ami a CAPSTONE esetében az említett LRO lesz, mely 2009 óta kering a Hold körül. A két eszköz közötti kapcsolat a holdközeli ponton fog megtörténni, ami maximum 40 percet fog igénybe venni. Ennek folyamán különböző mérésekre kerül sor, mely lehetővé teszi a CAPSTONE számára, hogy kiszámíthassa pontos pozícióját.

CAPSTONE modell. Forrás: NASA

A Rocket Lab átalakított végfokozata

A holdi utazásra átalakított Photon végfokozat, tehát a Lunar Photon mondhatni egy teljesen új tervezés. Annak érdekében, hogy a lehető legkönnyebb legyen, a cég vékonyfalú szén-kompozit tartályaiból építették. A meghajtáshoz egy teljesen új rakétamotort kapott, mely a HyperCurie nevet viseli, továbbá új Reaction Control System (RCS) fúvókákkal, és továbbfejlesztett szelepekkel is ellátták. A Lunar Photon elektromos meghajtású turbószivattyúkat használ, hasonlóan az Electron hordozórakétához. Erre ismét a súlycsökkentés miatt esett a választás, emellett minden egyes hajtómű indítás előtt teljes töltöttséggel rendelkeznek majd, mivel az akkumulátorok napenergia segítségével feltölthetők.

Mint azt említettük, elsődleges feladata a CAPSTONE Holdig történő eljuttatása, valamint a megfelelő pályára állítása lesz, de egy másodlagos missziót is szántak neki. Ez egy esetleges holdi elrepülésre, valamint egyéb megfigyelésekre terjed ki. Mindez nagymértékben függ attól, hogy mennyi hajtóanyag marad a végfokozat tartályaiban.

A HyperCurie hajtómű. Forrás: Peter Beck

Lunar Photon végfokozat. Forrás: Rocket Lab

Dark mode powered by Night Eye