Az idei évet tekintve nyolcadik küldetésére indul a fekete külsővel rendelkező Electron hordozórakéta, mely az LC-1B indítóálláson várja, hogy a magasba emelkedhessen.
Indítás ideje, helye: 2022. október 7., magyar idő szerint 19:00 – Launch Complex-1B (LC-1B) indítóállás, Mahia-félsziget, Új-Zéland
Megbízó: General Atomics
Rakomány: a General Atomics által gyártott GAzelle műhold és az Argos-4 űreszköz
Rakomány össztömege: ismeretlen, nem több mint 200 kg
Hordozórakéta: A Rocket Lab Electron hordozórakétája
Pálya: kb. 750 km magas napszinkron pálya (SSO), 98° inklinációval
Fokozat visszatérése: a hordozórakéta a Csendes-óceánba fog visszazuhanni, ezen a küldetésen nem tervezik az irányított visszatérést
Élő közvetítés: hivatalos élő közvetítés a Rocket Lab Youtube-csatornáján
A küldetés kimenetele: –
A küldetés számokban: ez lesz a(z)
- Rocket Lab nyolcadik indítása 2022-ben
- negyedik indítás a Launch Complex-1B (LC-1B) indítóállásról
- összességében a 31. Electron indítás
- a 133. indítási kísérlet 2022-ben, az összes startot világszerte figyelembe véve
A küldetés áttekintése
A 18 méter magas, finomított kerozinnal és cseppfolyósított oxigénnel (LOX) üzemelő Electron 31. repülésére készül, ez pedig a Rocket Lab számára a 2022-es évet tekintve a nyolcadik küldetést jelenti. A misszió kezdeti szakaszának az LC-1B (Launch Complex-1B) indítóállás ad otthont, innen fogja a magasba emelni a hordozót 9 db Rutherford, tengerszintre optimalizált hajtóműve. A rakéta orrkúpja a General Atomics által gyártott GAzelle műholdat, valamint az általa szállított Argos-4 űreszközt rejti. A hasznos teher össztömegéről nincs információ, de mivel az Electron napszinkron pályára maximum 200 kilogrammot képes eljuttatni, ebből következik, hogy a rakomány ettől az értéktől biztosan nem több. Az említett szatellitet az ún. kick stage végfokozat fogja a megfelelő pályára állítani, ami az indítástól számítva kb. 1 óra 50 perc elteltével esedékes. A Rocket Lab ezen a küldetésen nem kísérli meg az Electron visszaszerzését.
A hasznos teher (terhek)
A GAzelle műhold a NOAA (Nemzeti Óceán‑ és Légkörkutatási Hivatal) által támogatott Argos konstelláció része lesz. A General Atomics a szatellitet az Argos Advanced Data Collection System (A-DCS) számára a Hosted Payload Solutions (HoPS) keretében indítja. Az eszközről egyelőre nem sokat tudni, de az bizonyos, hogy egy olyan műholdplatform, mely több tudományos hasznos teher és kísérlet befogadására alkalmas, emellett az energiaellátást, a kommunikációt és a meghajtást biztosítja öt éves élettartama során. A GAzelle ugyan egyetlen rakománya az „It Argos Up From Here” missziónak, de ahogyan fentebb olvashattátok, egy további űreszköz is a küldetés része.
A CNES által biztosított Argos-4 a nemzetközi Argos-program számára indul, mely a világ több ezer érzékelőjétől és adójától kapja az információkat. Az Argos által biztosított adatokat alkalmazásokhoz történő felhasználás céljából gyűjtik és terjesztik, azok pedig hozzájárulnak a Föld fizikai és biológiai környezetének jobb megértéséhez, beleértve az időjárást és az éghajlatot, a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémákat, valamint segítséget nyújtanak a tengeri biztonság, a tengeri szennyezés és a humanitárius segítségnyújtás terén. A programot eredetileg 1978-ban a CNES (Centre National d’études Spatiales – Francia Űrügynökség), a NASA és a NOAA hozta létre, hogy tudományos eszközként szolgáljon az oceanográfiai és meteorológiai adatok gyűjtésére és továbbítására világszerte. Napjainkban a projektet a CLS (Collecte Localisation Satellite) kezeli, akik non-stop szolgáltatást nyújtanak az ügyfelek számára a különféle adatgyűjtésekhez. Érdemes továbbá megemlíteni azt a kísérletet is, ami az Argos-4 mellett helyet kapott a „raktérben”. Ez nem más mint a RadMon, mely az űrsugárzást fogja figyelni és mérni.
A GAzelle műhold. Forrás: General Atomics
A hasznos teher integrálása. Forrás: Rocket Lab
Az Electron orrkúpja a küldetés logójával. Forrás: Rocket Lab