A Pleszeck Űrközpontból induló Szojuz-2.1b hordozórakéta egy GLONASSZ navigációs műholddal a fedélzetén indul Föld körüli pályára.
Indítás ideje, helye: 2022. október 10., magyar idő szerint 04:52 – Pleszeck Űrközpont 43/4 számú startállás, Oroszország
Lebonyolító: Roszkoszmosz
Megbízó: Orosz Űrhaderő (Russian Space Forces)
Hasznos teher: GLONASS-K1 navigációs műhold
Hordozórakéta: Szojuz-2.1b/Fregat-M hordozórakéta
Pálya: közepes Föld körüli pálya (MEO) – 19.100 km, 64,8° hajlásszöggel
Első fokozat visszatérése: a fokozatok az óceánba fognak visszazuhanni
Élő közvetítés: –
Küldetés kimenetele: sikeres
A küldetés számokban
Ez lesz:
- a negyedik Szojuz 2.1/b start 2022-ben
- összességében a 76. repülése a Szojuz hordozónak ebben a változatban
- a 13. Szojuz indítás 2022-ben
- a 134. indítási kísérlet 2022-ben, az összes startot világszerte figyelembe véve
A küldetés áttekintése
A Roszkoszmosz ismét útjára indít egy Szojuz hordozórakétát, mely ezúttal 2.1/b verzióban egy GLONASS-K1 (eredeti nevén Uragan-K) navigációs műholdat repít egészen közepes Föld körüli pályára. Az elemelkedést a Pleszeck Űrközpont–43/4 számú startállásáról kezdi meg a négy oldalsó gyorsítórakétával rendelkező hordozó, ami az idei évet tekintve a negyedik missziója lesz ezen változatnak. Az általa szállított kb. 960 kilogrammos szatellit végcéljául egy 19.100 kilométer magas pályát jelöltek ki, ám az ide való eljuttatás természetesen már nem a Szojuz feladata, hanem a Fregat-M névre hallgató végfokozatáé lesz. Erre a fokozatra több szempont miatt esett a választás; egyrészt ilyen magas pályára az említett Szojuz nem lett volna képes a Resetnyev vállalat által gyártott műholdat leszállítani, másrészt rendkívül pontos, nem utolsó sorban pedig akár 48 órát is képes az űrben működni, így hosszabb küldetésekhez is ideális.
Glonassz-K. Forrás: Resetnyev vállalat (ISS Resethnev)
A Glonassz-K a GLONASSZ műholdas navigációs rendszer harmadik generációs műholdja. A GLONASSZ egy orosz űralapú navigációs rendszer, mely nagyban hasonlít a világ többi helymeghatározási műholdas rendszeréhez, mint például a GPS, a Galileo, vagy a BeiDou. Maga a konstelláció polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható. Az első műholdját 1982-ben bocsátották fel, a teljes lefedettségre pedig 1995-ig kellett várni, amihez 24 űreszközre volt szükség. Ezek a szatellitek három különálló pályasíkot foglalnak el, síkonként 8 eszközzel, egymástól 120 fokos távolságban. Mint említettük két célra is felhasználható a flotta, polgári részről különféle készülékekben és különböző területeken lát el navigációs szolgálatot, katonai oldalról pedig az Orosz Fegyveres Erők is ezt a rendszert használják.