Roszkoszmosz | Luna-25 küldetésprofil

Kapcsolódó

Négy javaslat jutott tovább a Kínai Űrállomással kapcsolatos pályázat következő fázisába

A Kínai Emberes Űrrepülésért Felelős Iroda (CMSEO) négy pályázatot...

A nap képe #1244 – Endeavour a Kennedy Űrközpont felett

Az Endeavour űrsikló és az SCA (Shuttle Carrier Aircraft),...

A Falcon-9 B1069 főszereplésével az idei 69. küldetést is teljesítette a SpaceX

Ha már a Starlink-indítások önmagukban nem jelentenek akkora izgalmat...

A nap képe #1243 – Frank Rubio üdvözlése

Mark Vande Hei így üdvözölte társát, aki előző nap...

Indítás ideje, helye: 2023. augusztus 11. 01:10, Vosztocsnij Űrközpont 1S indítóállás, Amur régió, Oroszország

Megbízó: Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz)

Rakomány: Luna-25 holdszonda

Rakomány össztömege: 1750 kg

Hordozórakéta: Szojuz-2.1b

Úti cél: a Hold felszíne

Fokozat visszatérése: a Szojuz rakéta egyik fokozata sem képes visszatérésre

Élő közvetítés: a Roszkoszmosz hivatalos Youtube-csatornáján

A küldetés kimenetele: ­­Sikeres

A küldetés számokban
Ez lesz:
-a harmadik Szojuz-2.1b start 2023-ban
-összességében a 83. repülése a Szojuz hordozónak ebben a változatban
-a 126. indítási kísérlet 2023-ban, az összes startot világszerte figyelembe véve

A küldetés áttekintése

Idei harmadik útjára készül az 1960-as években bemutatott Szojuz rakéta, pontosabban annak 2.1b variánsa. Útját a Vosztocsnij Kozmodróm 1-es számú startállásáról fogja megkezdeni, rakterében az 1750 kg-os Luna-25 holdszondával.
Több mint 47 éves szünet után Oroszország újra küldetést indít a Holdra. A szovjet programmal való folytonosság hangsúlyozására ezt a küldetést Luna-25-nek nevezték el. A szondát az NPO Lavocskinnál fejlesztették ki és szerelték össze, ugyanazon a helyen, ahol a Luna-9 összes berendezése is készült. A Luna-25 fő feladata a lágy leszállás technológiájának kifejlesztése a Hold déli-sarkán. Ezt megelőzően minden szovjet és amerikai küldetés a kényelmesebb megközelítés szempontjából az egyenlítői zónában landolt, ahol könnyebben lehetett találni sík területet. Viszont a Hold fő vízkészletei jég formájában a déli-sark közelében találhatóak meg. A hosszútávú tervek között szerepel a lakható bázisok kialakítása, a víz pedig a legfontosabb életfenntartó erőforrás. Ezen a területen nemcsak a mély árnyékos kráterekben van jég, hanem a regolit felszín alatti rétegeiben is.

Forrás: Roszkoszmosz

Kilenc perccel az indítás után a Szojuz hordozórakéta a Fregat felső fokozatot a Luna-25-tel együtt egy szuborbitális pályára bocsátja, majd később a Fregat hajtóműjének első aktiválása után a szondát mintegy 200 kilométer magas körpályára állítja. Az indítás után (1 óra 20 perc elteltével) megtörténik a második hajtómű gyújtás, ami után a Luna leválik a Fregatról és elindul a Hold felé. A második napon fog megtörténni az első pályakorrekció, majd a megközelítés előtti napon pedig még egy újabb. Ezután a Luna 100 km-es magasságban Hold körüli pályára áll, ez idő alatt a földi irányítók feladata az lesz, hogy kiválasszák az elliptikus leszállópályára való átmenet paramétereit. Ehhez további két pályakorrekciót fognak eszközölni, még mielőtt megkezdődne a landolás, emellett nagyon fontos, hogy ereszkedés közben napsugárzás érje a napelemeket. A leszállás lesz a legnehezebb szakasz a folyamat során. A Luna lassítani fog, így függőleges helyzetbe kerül, a sebességet és a felszíntől való távolságot egy Doppler radar fogja mérni. 800-1200 méteres magasságban a hajtómű újra aktiválódik, hogy elősegítse a lágy landolást.

Forrás: Roszkoszmosz
Forrás: Roszkoszmosz
Fő leszállóhely: Boguszlavszkij-krátertől északra (zöld pötty). Két tartalék: Manzinus-krátertől délnyugatra (piros pötty); Petland-krátertől délre (fehér pötty).

Feladatai

A talaj elemzésén kívül más feladatai is vannak. Ehhez a fedélzetén található egy tudományos berendezés komplexuma, mely tartalmaz: vizuális vezérlést, földrajzi koordináták meghatározásra szolgáló látórendszert, talajbegyűjtő berendezéssel ellátott robotkart. A holdminták fizikai tulajdonságát és összetételét a LAZMA-LR lézeres tömegspektrométerrel fogják vizsgálni, a víz és az illékony vegyületek tömeghányadát a regolitban az ADRON-LR neutron- és gammadetektor fogja meghatározni. A LISz-TV-RPM infravörös spektrométer azonosítja a holdkőzeteket alkotó ásványokat, az ARIESz-L ion energia-tömeg analizátor és a PmL porfigyelő az exoszférát és a ritka holdatmoszférát fogja vizsgálni. Regisztrálni fogják a napszél és a galaktikus sugárzás által a regolitból kiütött semleges részecskék ionjait, elemzik a porszemcséket és azok felszínközeli áramlását, valamint az exoszféra jellemzőit. A holdszonda ugyan napelemekkel rendelkezik, de a fedélzeti berendezésekhez szükséges fő hőforrást egy plutónium alapú radioizotópos termoelektromos generátor (RTG) fogja biztosítani.

Forrás: Roszkoszmosz

A jövő

Az NPO Lavocskin már dolgozik a Luna-26-on, ami egy olyan keringő egység lesz a Hold körül, mely a vízjég eloszlásának feltérképezését hivatott elvégezni, valamint a jövőben a Hold felszínén lévő szondákkal való kommunikáció biztosítása is feladata lesz. Indítását 2027-re tervezik. A Luna-27 küldetést 2028-ra datálják, amely egy leszállóegység lesz, ami egy fúróberendezéssel fog rendelkezni. Később egybekötve a küldetést, a Luna-28 fogja ezeket a regolit mintákat a Földre juttatni, továbbá a jövőbeni tervek között szerepel egy holdjáró küldése és egy állandó holdbázis építése is.

Forrás: Roszkoszmosz
Szonáta a Luna-25 küldetés kabalája. Forrás: Roszkoszmosz
Forrás: Roszkoszmosz
Forrás: Roszkoszmosz
Forrás: Roszkoszmosz
Dark mode powered by Night Eye