Roszkoszmosz | Olymp-K2 küldetésprofil

Kapcsolódó

Rocket Lab | The Beat Goes On küldetésprofil

Újabb BlackSky műholdak indulhatnak az űrbe a Rocket Lab...

Egy mostani kutatás új magyarázatot adhat az Europa jégtakarójának eltérő mozgási sebességére

A kutatók egy új modell segítségével igyekeznek magyarázatot találni...

A nap képe #1051 – Josh Cassada szálláshelyén

Josh Cassada a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén található szálláshelyén. Cassada...

Felkerült az Ariane-5 orrkúpjának díszítése

Hamarosan megkezdi útját a JUICE űrszonda, melynek előkészületei már...

Újabb holdi megbízást nyert el a Firefly Aerospace a NASA-tól

A küldetésre 2026-ban kerülhet sor, melynek keretében egy leszállóegység...
Az Orosz Védelmi Minisztérium megbízásából az Olymp-K sorozat 2. műholdja indul geoszinkron pályára.

Indítás ideje, helye: 2023. március 13. 00:13, Bajkonur Űrközpont 81/24-es indítóállás, Kazahsztán

Megbízó: Orosz Védelmi Minisztérium

Rakomány: az Olymp-K2 geostacionárius műhold

Rakomány össztömege: ~3.000 kg

Hordozórakéta: a Hrunyicsev Gépgyár által üzemeltetett Proton-M / Briz-M nagy teherbírású hordozórakéta

Pálya: geostacionárius pálya (GEO)

Fokozat visszatérése: a Proton-M rakéta egyik fokozata sem képes visszatérésre

Élő közvetítés: a Roszkoszmosz hivatalos Youtube-csatornáján

A küldetés kimenetele:

A küldetés számokban

Ez lesz a(z):

  • Olymp-K sorozat 2. műholdja
  • Proton rakéta bármely változatának 429. indítása
  • 36. indítási kísérlet 2023-ban, az összes startot világszerte figyelembe véve

A küldetés áttekintése

A 2014-ben felbocsátott Olymp-K1 után útnak indul az Olymp-K2 geostacionárius műhold az Orosz Védelmi Minisztérium megbízásából. A szatellit egy Briz-M fokozattal ellátott Proton-M hordozó rakterében utazik, mely a 81/24-es startállásról emelkedik majd el. Maga a műhold az Olymp-K sorozat 2. űreszközeként érkezik meg a kijelölt geoszinkron pályára, küldetéséről viszont továbbra sem hoztak nyilvánosságra pontos adatot.

A geoszinkron pályán való működés előnye, hogy a műholdak keringése megegyezik a Föld forgásával, azaz egy sziderikus nap, tehát 23 óra 56 perc 4 másodperc elteltével mindig a Föld adott földrajzi pontja fölött ugyanott láthatóak az égbolton. Ez lehetővé teszi, hogy a földi követőantennáknak nem kell mozogniuk az adatkapcsolat fenntartásához, egyszerűbb berendezések szükségesek, amik egyúttal alacsonyabb működési költséget is jelentenek.

Proton-M indítás. Forrás: Roszkoszmosz
Dark mode powered by Night Eye