Egy év után újabb orosz személyszállító küldetésre kerül sor, melynek keretében ezúttal ismét egy amerikai asztronauta is elindul a Nemzetközi Űrállomásra.
Indítás ideje, helye: 2023. szeptember 15., magyar idő szerint 17:44 – Bajkonur Űrközpont–31/6 számú startállás, Kazahsztán
Hasznos teher: a Szojuz MSz-24 űrhajó, mely 6 hónapos küldetésre indul a Nemzetközi Űrállomásra, viszont a személyzet két orosz tagja egy évig fog az űrállomáson tartózkodni, az ő visszatérésük a Szojuz MSz-25 űrhajóval fog megtörténni. 2024 márciusában a Nemzetközi Űrállomásra érkezik az MSz-25 űrhajóval egy látogató expedíció, melynek személyzete Oleg Novickij, Marina Vasziljevszkaja fehérorosz űrhajós, és a NASA űrhajósa, Tracy Dyson lesz. Várhatóan az állomáson tett rövid expedíciójuk után Novickij és a fehérorosz űrhajós visszatér a Földre a már régebb óta ott tartózkodó Szojuz MSz-24-gyel. A csere azonban itt nem áll meg, ugyanis Loral O’Hara is velük tart, így Tracy Dyson 2024 szeptemberéig folytatja küldetését, és később Kononyenkoval és Csubbal tér majd vissza a Szojuz MSz-25 fedélzetén.
Hordozórakéta: Szojuz-2.1a hordozórakéta
Hasznos teher tömege: 7050 kg
Pálya: alacsony Föld körüli pálya (~400 km) 51,6° hajlásszöggel, az űrhajó a Nemzetközi Űrállomás Rasszvet moduljának nadír („Föld felé néző”) dokkolóportjához csatlakozik majd.
Első fokozat visszatérése: a fokozatok lakatlan területre zuhannak vissza
Személyzet:
Oleg Kononyenko- Roszkoszmosz / orosz, parancsnok, 5. űrutazása
A Szojuz MSz-24 parancsnoka, Oleg Kononyenko mérnökként kezdte pályafutását. 34 éves korában az ISS-programba kiválasztott űrhajósok csoportjának tagjaként kezdte meg űrhajós pályafutását. Ezután a 17-es (2008), a 30/31-es (2011-2012) és a 44/45-ös (2015) expedíció fedélzeti mérnökeként, majd a 31-es és az 58/59-es (2018-2019) expedíción már parancsnokként szolgált. A mostani űrrepülése lesz az ötödik. Az expedíció során Kononyenko összesen 1000 napot tölt majd az űrben (jelenleg 736 napnál tart), ami meghaladja Gennagyij Padalka jelenlegi 878 napos rekordját.
Nyikolaj Csub – Roszkoszmosz / orosz, fedélzeti mérnök, 1. űrutazása
A Roszkoszmosz űrhajósa, Nyikolaj Csub 1984-ben született. A Novocserkasszk Politechnikai Intézetben tanult, majd 2006-ban végzett menedzsment és informatika szakon. Csubot ezután 2012-ben a Roszkoszmosz űrhajós testületébe választották be. 2014-ben fejezte be a kiképzését, így próbaűrhajósnak jelölték ki. Ez lesz az első űrutazása.
Loral O’Hara – NASA / amerikai egyesült államok , fedélzeti mérnök, 1. űrutazása
Loral O’Hara 1983-ban született a texasi Houstonban. 2005-ben szerzett Bachelor of Science fokozatot repülőgép- és űrmérnöki szakon a Kansas-i Egyetemen, majd 2009-ben a Purdue Egyetemen szerzett Master of Science fokozatot repülés- és űrhajózásból. O’Hara, 2017-ben került be a NASA űrhajós testületébe, majd 2020-ban befejezte a kiképzését. Csubhoz hasonlóan neki is ez lesz az első űrrepülése.
Élő közvetítés: magyar nyelvű élő adás a Spacejunkie Youtube-csatornánkon, vagy oroszul a Roszkoszmosz hivatalos Youtube-csatornáján
Küldetés kimenetele: sikeres
A küldetés számokban
Ez lesz:
– a Szojuz rakéta 2.1a verziójának összességében 85. küldetése
– 6. indítás Bajkonurból a 2023-as évben
– a 149. orbitális indítási kísérlet 2023-ban, az összes startot világszerte figyelembe véve
A küldetés részletei
A Szojuz MSz-23 küldetés eredetileg 2023. március 16-án indult volna szintén ugyanezzel a személyzettel. A tervek azonban megváltoztak az ISS-hez dokkolt Szojuz MSz-22 hűtőfolyadék szivárgása miatt, így nem tudták végrehajtani a személyzet tervezett visszatérését még márciusban. Ezért az MSz-23 küldetés személyzet nélkül indult az ISS-re, és az eredeti személyzettel ellátott küldetést átrakták a Szojuz MSz-24 küldetésre.
A Roszkoszmosz Szojuz rakétája egy többcélú, közepes magasságú hordozó, amelyet 1966-ban mutattak be, és azóta a szovjet/orosz űrprogram igáslova. Alkalmas civil és katonai műholdak, valamint rakomány- és személyzetszállító küldetések indítására az ISS-re. Az évtizedek során a Szojuz rakétának több változatát fejlesztették ki. A Szojuz 2.1a az egyik legújabb iteráció, amely a Szojuz-2 rakétacsaládhoz tartozik.
