Samantha Cristoforetti űrmissziója: a Minerva

Kapcsolódó

44 éve indult első magyarként az űrbe Farkas Bertalan

1980. május 26-án kezdődött Farkas Bertalan űrrepülése a Szojuz-36...

Eddig jól muzsikálnak a Psyche űrszonda ionhajtóművei

A NASA a napokban számolt be arról a remek...

A nap képe #1480 – C3PO az IM-2 fedélzetén

Az Intuitive Machines IM-2 küldetésével C3PO is "elindul" a...

Az ESA két céget jelölt ki a kereskedelmi teherszállítási programjához

Az Európai Űrügynökség május 22-én jelentette be, hogy egyenként...

A Rocket Lab hajtotta végre az idei év 100. rakétaindítását

Az Electron ismét a NASA megbízásából indult, és két...

A Minerva névre keresztelt ESA küldetés Cristoforetti második űrmissziója, melynek során teljes körű tudományos kutatási programot és az állomás karbantartását végzi majd el az olasz űrhajósnő.

„Ez a második küldetésem a Nemzetközi Űrállomáson, de olyan, mintha hazatérnék.” Samantha Cristoforetti

A Minerva név eredete, a küldetés jelvénye

A misszió nevét a római mitológia ihlette. Az ókori rómaiak számára Minerva a bölcsesség istennője volt, emellett a kézművesség és a művészetek harcosa és védelmezője is. Cristoforetti azért választotta ezt a nevet, hogy tisztelegjen azon emberek hozzáértése és mesterségbeli tudása előtt, akik világszerte lehetővé teszik az emberek számára az űrrepülést. Minervát gyakran ábrázolják szent baglyával, és itt jutottunk el a küldetés jelvényéig, amin ezt az állatot figyelhetjük meg, mint egyik fő jellemző.

A bagoly szeme egy sárga Hold, ami fehér fényt vet a Földre. Csőre a Nemzetközi Űrállomás alakjára utal, a jellegzetes napelemekkel, míg a bagoly testét egyre sötétebb kék hullámok alkotják – arra ösztönözve mindannyiunkat, hogy nőjünk fel a kihívásokhoz, miközben egyre mélyebbre és messzebb jutunk az űrben.

A küldetésről röviden

Az olasz űrhajósnő idejének nagy részét olyan tevékenységeknek fogja szentelni, amely kiterjed a humán kutatásokra, fizikai tudományokra, biológiára, sugárzással kapcsolatos vizsgálatokra, valamint olyan technológiák bemutatására, amelyek befolyásolhatják életünket és munkánkat. Mindezeket a Nemzetközi Űrállomás Columbus laboratóriumi moduljában fogja elvégezni, ami a tudományos kutatások széles skálájának ad otthont. Mondhatni ez lesz Cristoforetti fő munkaállomása a Minerva teljes időtartama alatt. A modul 16 kísérleti berendezést tartalmaz, amelyek a nap 24 órájában rendelkezésre állnak. Ide sorolhatjuk az Ice Cubes névre hallgató kísérleti egységet, ami további segítséget nyújt a súlytalanságban végzett kutatásokban.

Az Ice Cubes létesítmény. Forrás: ESA

A misszióban elvégzett kísérletek eredményeit az Űrállomás korszerűsített kommunikációs rendszerén keresztül juttatják el a Földre, aminek segítségével azokat már Európából is szinte valós időben nyomon lehet követni. Az ehhez használt berendezés a ColKa (Columbus laboratory Ka-band terminal) nevet viseli, melyet 2021 januárjában egy űrséta során telepítették. A ColKa a teljes Minerva küldetés alatt aktív lesz, ami akár 50 Mbit/s sebességet is képes biztosítani egy Földre irányuló kapcsolat esetén. Érdekesség, hogy a meglévő kommunikációs rendszer kiépítése előtt a kutatási adatokat merevlemezeken tárolták, és csak később tudták visszajuttatni azokat a Földre.

Kutatások, melyeket a Minerva során fognak végezni

A levegő minősége Föld körüli pályán (Air quality in orbit)

A Nemzetközi Űrállomás zárt légkörében irritáló, mérgező és akár még rákkeltő (karcinogén) gázvegyületek is felszabadulhatnak a különböző anyagokból, a berendezésekből és a személyzet tagjaiból. Mivel azonban nincs lehetőségük ablakot nyitni a fedélzet felfrissítésére, az űrhajósoknak a revitalizációs rendszerükre kell hagyatkozniuk. Ennek során folyamatosan ellenőrzik a levegő minőségét, annak érdekében hogy biztosítsák a személyzet egészségét. Ehhez az ún. ANITA-2 (Analysing Interferometer for Ambient Air) műszert használják, melyet 2021 decemberében a SpaceX űrhajója szállított az állomásra.

Az ANITA-2 berendezés. Forrás: ESA

Űrbiológia (Space biology)

Mivel a központi idegrendszer az oxidatív stressz legvégzetesebb célpontja, az Olasz Űrügynökség (ASI) egy új kísérletet indít PROMETO néven. Ennek során azt vizsgálják, hogy az antioxidánsokkal való védelem hogyan képes csökkenti ezt a fajta stresszt. Ide tartozik egy másik kutatás is, mégpedig az Ovospace, ami a súlytalanság hatását igyekszik meghatározni a női reproduktív rendszerre. Az Ovospace szarvasmarha petefészek sejttenyészeteket használ, amiket 72 órán keresztül 37°C-on inkubálnak, majd ezt követően lefagyasztják és elemzés céljából visszahozzák a Földre.

Űrhajósok mint tesztalanyok (Astronauts as test subjects)

A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén az űrhajósok több kísérletben is tesztalanyként vesznek részt. Ez alól Cristoforetti sem kivétel, aki például az ASI akusztikai tanulmányában is közreműködik. A kutatáshoz egy speciális fejhallgatót használnak, amely képes rögzíteni a belső fül válaszát, így tanulmányozva a súlytalanság és a háttérzaj hatását az űrhajósok hallására. Az olasz űrhajósnő emellett az energiabevitelét is nyomon fogja követni, ami szintén egy Olasz Űrügynökséghez kötődő tanulmány, név szerint a NutrISS.

Matthias Maurer az említett akusztikai tanulmányt végzi. Forrás: ESA

Fémek összeolvasztása (Melding metals)

Az anyagok viselkedésének súlytalanságban végzett tanulmányozása segít a kutatóknak jobban megérteni az alapvető hő- és anyagátadási folyamatokat, amelyeket a Földön a gravitáció gyakran elfed. Ezek az ismeretek segíthetnek a könnyű, de nagyobb teherbírású anyagok kifejlesztésében. Az ehhez kapcsolódó, már korábban elkezdett kísérlet, az ún. CETSOL tovább folytatódik a Minerva során.

A szavatossági idő meghosszabbítása (Extending the shelf life)

Az EVOO in Space elnevezésű tanulmány a súlytalanság, és az űrben megfigyelhető sugárzás hatásait vizsgálja az extra szűz olívaolaj fizikai, kémiai, érzékszervi, táplálkozási és mikrobiológiai jellemzőire. Az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajósai a „Bonus Food” keretében a megszokott űrdiéta kiegészítéseként további ételeket kérhetnek. Ezekhez a bónusz ételekhez használják fel a gondosan kiválasztott, intenzitásukban és érzékszervi profiljukban eltérő extra szűz olívaolajokat. Mivel az olívaolaj antioxidánsokban gazdagnak és gyulladáscsökkentő hatásúnak bizonyult, fontos, hogy egy hosszabb távú űrutazás során is megőrizze jótékony hatásait. Ebben segít az említett EVOO in Space.

Olívaolaj az űrben. Forrás: CREA/UNAPROL/ASI

VR eszközökkel való képzés (Virtual Reality for training in space)

Küldetése során Cristoforetti egy VR headsetet fog használni, hogy kiegészítse tudását az ún. LSR (European Life Support Rack) berendezéssel kapcsolatban. Ez azért fontos, mert az állomáson töltött ideje alatt az eszközön karbantartást kell végeznie, ami trükkösnek számít. Ennek során az LSR egy kulcsfontosságú egységét kell kicserélnie, és számos olyan eset előfordulhat, amikor egy hiba kárt tehet a berendezésben vagy akadályozhatja annak működését. Itt jön képbe az ún. VR-OBT technológia, ami a karbantartási feladat bonyolult részeire fókuszál, ami lehetővé teszi az űrhajósnő számára, hogy virtuálisan megismerhesse a legkritikusabb aspektusokat, mielőtt nekilátna a valódi feladatnak.

Forrás: ESA

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye