Tegnap gördítették ki a Csiücsüan Űrközpont szerelőcsarnokából a Sencsou-12 személyzetes küldetéshez előkészített Hosszú Menetelés-2F űrrakétát, tetején a Sencsou űrhajóval. A Kínai Emberes Űrrepülésért Felelős Iroda (CMSEO) legutóbbi nyilatkozata megerősítette a június közepére tervezett startidőpontot, ami jelen állás szerint legkorábban június 17. Az űrhivatal szintén megerősítette, hogy a rakéta és az űrhajó összeszerelésekor és felkészítéskor semmilyen akadályba sem ütköztek, így teljesen rendben zajlik a felkészülés az indításra.
A személyzetről sajnos még semmilyen hivatalos információnk nincs, de több spekulációs is napvilágott látott az ő kilétükkel kapcsolatban. Az űrhajósok várhatóan űrsétát is végrehajtanak majd az űrállomáson kívül, illetve a Tiencsou-2 teherűrhajó manuális dokkolását is tesztelni fogják. A 3 hónapos küldetésükre kijelölt ellátmány már az űrállomáson van, az imént említett teherűrhajó fedélzetén, ami pár héttel a főmodul indulása után állt Föld körüli pályára, majd dokkolt a Tienho modul hátulsó (aft) dokkológyűrűjére.
A rakéta kigördítése. Kép forrása: Weibo
A Sencsou űrhajót védő áramvonalazó kúp, tetején pedig a vészhelyzet esetén használatos mentőrakéta. Kép forrása: Weibo
Ez lesz az első emberes űrküldetés Kínaból 2016 óta, amikor a Sencsou-11 űrhajósai látogatták meg a Tienkung-2 űrlabort, és kicsivel több, mint egy hónapot töltöttek a fedélzetén. A Sencsou-12 űrhajósai a három hónapos expedíciójukkal minden eddigi kínai rekordot meg fognak dönteni az űrben eltöltött idővel egy küldetésen, és ez növekedni fog, ugyanis az űrállomás későbbi stádiumaiban már 6 hónapos missziókra kerülhet majd sor.
A CZ-2F rakéta több fejlesztésen is átesett eddigi pályafutása során: az első emberes küldetése, a Sencsou-5 során Kína első űrhajósa, Jang Li-Vej erőteljes rázkódást tapasztalt az emelkedés során, ami kis híján meghiúsította a küldetést. Ez után átalakították a rakétafokozatokat, hogy ne legyen annyira „rögös” az út Föld körüli pályára. Később kiderült, hogy ez nem volt elég, ugyanis a Sencsou-6 személyzete is panaszkodott a rakétahajtóművek által generált vibrációkra. Ekkor nagy mértékben kicserélték a hajtóművek vezetékeit, így azok nem generáltak olyan frekvenciájú rezgéseket, amelyek kihatással lettek volna a tajkonautákra.
A CZ-2F rakétát a CZ-2E típusból akaították át emberes küldetésekre, és ez a rakéta is híres volt a rázkódása miatt. Két kereskedelmi indításon is beszakadt az áramvonalazó kúp emelkedés közben a vibrációk miatt, illetve egy másik küldetésen szintén a rázkódások miatt a műhold annyira megsérült, hogy használhatatlanná vált. Egy évvel később kivonták a CZ-2E-t a kereskedlmi műholdindító-piacról.
A Sencsou-11 indítása 2016-ban.
A Sencsou-12 rakétája már a startálláson. Kép forrása: Weibo
Az orosz Szojuz űrhajóhoz hasonlóan a Sencsou űrhajó is három fő részből áll: a szervizmodulból, a személyzeti kabinból, valamint az orbitális egységből. A hasonlóság annak is köszönhető, hogy a kínaiak megvásárolták a Szojuz űrhajó terveit, és ez alapján tervezték meg a Sencsout, amiben megoldották a Szojuz problémáit: maga az egész űrhajó nagyobb, a kabin és az orbitális modulban több hely van az űrhajósoknak, így elviselhetőbbé vált a pár napos út az űrállomásra. Míg a Szojuzon az orbitális modult az atmoszférába belépés előtt közvetlenül leválasztják, addig a Sencsou orbitális egysége képes önálló repülésre is. Ezzel hosszabb távú kísérleteket is el lehet végezni, amik nem igényelnek emberi felügyeletet, valamint amiket nem kell visszahozni a Földre.
A kigördített Sencsou-12 rakéta-űrhajó páros. Kép forrása: Weibo
Egy renderkép két dokkolt Sencsou űrhajóról. Kép forrása: Spacefacts.de
A kínai emberes űrprogram kezdeteiről már korábban is írtunk.