Magyar idő szerint 5 óra 54 perckor elstartolt a Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) Polar Satellite Launch Vehicle rakétája a brazil Amazônia-1 földmegfigyelő műholddal és 18 további kisműholddal a fedélzetén. A rakéta probléma nélkül eljuttatta a rakományokat a kijelölt, 760 km magas napszinkron pályára (SSO), így India első 2021-es rakétaindítása is sikerrel lezajlott. Az Amazônia-1 a legelső teljesen hazailag megtervezett, megépített és előkészített brazil műhold, és várhatóan négy évig fog keringeni alacsony Föld körüli pályán. Az Amazônia-1 egy AWFI nevezetű optikai képalkotó rendszerrel van ellátva, ami az infravöröshöz közeli tartományokban fog majd megfigyeléseket végezni – a felbontása 40 méter körüli, és 780 kilométeres sávokban képes felvételeket készíteni. Részletesebben ebben a cikkben írtunk az űreszközről.
A rakéta elemelkedése. Kép forrása: ISRO
Ez volt a PSLV rakéták 53. küldetése. A mai küldetés (PSLV-C51) a hordozó „DL” variánsát használták, melyen két darab szilárd hajtóanyagú segédrakéta van, melyek egyenként 12 tonnányi szilárd hajtóanyagot égetnek el, és 700 kN tolóerőt biztosítanak a repülés korai fázisában. A rakéta összeszerelését február 19-én fejezték be, és február 25-ére pedig már a műholdakat is behelyezték az áramvonalazó kúpok alá. A Brazil Űrkutatási Intézet a Spaceflight Inc. cégen keresztül vásárolta meg a műhold indítását, így került fel többi 18 kisműhold is a rakományok listájára.
T+0 másodperckor beindult a PSLV rakéta első fokozata (PS1), 420 miliszekundummal később pedig a két darab segédrakéta is. Az első fokozatot egy S193 szilárd rakétamotor alkotja, mely 20 méter hosszú, 2,8 méteres átmérőjű, és 4800 kN tolóerőt biztosít elemelkedéskor. T+1 perc 10 másodperckor a két oldalsó gyorsítórakéta leállt, és leváltak az első fokozatról. 39 másodperccel később a PS1 fokozat is leállt, és az első és második fokozatot elválasztó piropatronok aktiválódtak. Másodpercekkel később a PS2 fokozat Vikas folyékony hajtóanyagú rakétamotorja is beindult. Ez 800 kN tolóerőt produkált UDMH és N2O4 elégetésével. Ekkor a rakéta már 1,6 km/s sebességgel haladt.
A PS2 fokozat a Vikas hajtóművel. Kép forrása: ISRO
Az áramvonalazó kúpokat leválasztása után T+4 perc 22 másodperckor az összes üzemanyag elégetése után leállt a hipergolikus Vikas hajtómű, és levált a harmadik fokozat. Ekkor a rakéta sebessége már 3,78 km/s volt. A PS3 egy 3,6 méter hosszú, 2 méter átmérőjű szilárd hajtóanyagú rakétamotor, ami 250 kN tolóerőt képes kifejteni. Hajtóanyagként HTPB-t használnak a motorban, ami manapság az egyik leggyakoribb szilárd üzemanyag. 2 percnyi működés után a PS3 fokozat is leállt, ezután már 5,9 km/s volt a hordozóeszköz sebessége. A harmadik fokozat leválása után egy rövid ballisztikus fázis következett. T+8 perc 25 másodpercnél a PS4, negyedik folyékony hajtóanyagú végfokozat is beindult. Ez két darab L-2-5 hajtóművel van ellátva, melyek összesen 14,7 kN tolóerőt nyújtanak a hasznos tehernek. Ezek metil-hidrazint és N2O4/N2O keveréket használnak hajtóanyagként. A PS4 első manővere után már egy 760 kilométeres magas napszinkron pályán fognak keringtek a műholdak (még a rakétához erősítve). T+17 perc 23 másodperckor sikerrel leválasztották a főrakományt, az Amazônia-1-et. Ezután még kétszer fogják beindítani a PS4 fokozatot a többi műhold precíz pályára állításához.