Sikeres Vikas hajtóműteszt

Kapcsolódó

Ismét értékelhető adatokat küldött haza a Voyager-1

5 hónap után először sikerült megfelelő adattovábbítást végrehajtani az...

A nap képe #1447 – Apollo-13 visszatérés

Az Apollo-13 űrhajósainak visszatérését ünnepelve. Balról jobbra: Gerald D....

Szakmai úton vettek részt az USA-ban a HUNOR-Program űrhajósjelöltjei

A látogatás célja volt, hogy első kézből kapjanak szakmai...

Csütörtökön űrsétán vesznek részt a Nemzetközi Űrállomás kozmonautái

Április 25-én sor kerülhet az idei év első űrsétájára,...

Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) tegnap jelentette be, hogy sikeresen elvégezték a Vikas hajtómű statikus tesztjét az űrügynökség Tamilnádu tartományban található tesztközpontjában. A Vikas kritikus szerepet tölt be az indiai emberes űrprogramban, ugyanis a jövőben a Gaganyaan űrhajót pályára állító GSLV Mk-III rakéta L110 névre hallgató első fokozatán lesz két ilyen hajtómű. A mostani teszt a rakéta emberes repülési jogosítványának elbírálási folyamatát gyorsítja meg, várhatóan a két oldalsó szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétáknak kell még statikus teszteken átesniük. Az ISRO nyilatkozata szerint a Vikas hajtómű minden követelménynek megfelelt, és a 240 másodpercig tartó teszt teljes siker volt.

A tesztek ellenére nem egy új fejlesztés a Vikas: a kis terheket pályára állító PSLV rakéta második fokozatán, és a közepes teherbírású GSLV Mk-II hordozó négy oldalsó segédrakétáján is használatos a hajtómű. Az indiai mérnökök kihangsúlyozták, hogy fontosak a tesztek, ugyanis sem a hajtómű, sem a GSLV Mk-III nem arra volt tervezve, hogy embereket juttasson az űrbe. Magát a hajtóművet francia segítséggel fejlesztették ki, a Viking hajtóművön alapszik. A gázgenerátoros cikluson alapuló rakétamotor eleinte 725 kN tolóerőt volt képes kifejteni, majd egy továbbfejlesztett változattal ezt 800 kN-ra tudták növelni. A legelső hajtóművek komponensei részben Franciaországból származtak, de később már mindent képesek voltak Indiában legyártani az összeszereléshez. Ahogy a képen is láthatjuk, vöröses és áttetsző a gázsugár színe, amit a hipergolikus hajtóanyagok idéznek elő, név szerint az üzemanyag asszimetrikus-dimetilhidrazin (UDMH), az oxidálószer pedig dinitrogén-tetroxid (N2O4).

A hajtómű egyik érdekessége, hogy az oxidálószer és üzemanyag mellé vízre is van szüksége, ezt pedig egy tórusz alakú víztartállyal oldották meg közvetlenül a hajtóművek felett. Erre azért van szükség, mert a gázgenerátorból kiáramló gázokat 620°C hőmérséklet alá kell hűteni, mielőtt az oxidálószer-, üzemanyag- és vízszivattyúkat meg tudná hajtani, valamint az üzemanyagtartályokat is ezzel tartják repülési nyomáson, hasonlóan a Starshiphez.

A hajtómű működés közben a tesztállványon. Kép forrása: ISRO

Dark mode powered by Night Eye