Oroszország ma hajnalban elindította az ötödik navigációs műholdját, hogy feltöltse a GLONASSZ hálózatát. A GLONASSZ-K1 No. 17L műhold, amely az ötödik a K sorozatban, egy Szojuz-2.1b hordozórakéta fedélzetén szállt fel, a Pleszeck Űrközpont 43/4 számú startállásáról magyar idő szerint, 04:52-kor, az Orosz Űrhaderő megbízásából.
A hordozórakéta indítása rendben lezajlott, és a műhold a kiszámított keringési pályára került. Az indítás után 2 perccel a Szojuz hordozórakétát a German Tyitovról elnevezett fő tesztűrközpont földi irányítása kísérte tovább. A célpályára bocsátás után a műholddal stabil telemetriai kapcsolat jött létre, és azóta is tart fenn az Orosz Űrhaderővel.
Ez már a 90. sikeres indítás, amely folytatja az orosz hordozórakéták problémamentes indítási sorozatát.
A rakéta a hajnali órákban emelkedett fel az indítópadról. Forrás: Roszkoszmosz
„Űrmedúza” a Szojuz indítása után. Forrás: AstroAlert
Hogyan működik a GLONASSZ?
A GLONASSZ átviteli elve a fogyasztó navigációs berendezései és a műholdak közötti távolság mérésén alapul (GPS), amelyek helyzete nagy pontossággal bír. A GLONASSZ műholdak helyzetére vonatkozó adatokat a rendszer földi szegmense gyűjti be és dolgozza fel. A modern GLONASSZ orbitális konstelláció a Glonassz-M és a Glonassz-K műholdakat alkalmazza. A műholdak közepes magasságú körpályán keringenek 19 400 km-es magasságban, 64,8° hajlásszöggel és 11 óra 15 perces keringési periódussal.
A GLONASSZ orbitális konstelláció pályájának és architektúrájának megválasztása lehetővé teszi az egész Föld globális és folyamatos lefedését a navigációs jelek terén, ami lehetővé teszi az operatív navigáció és időzítés támogatását korlátlan számú földi, tengeri, légi és űrbéli felhasználóknak, illetve katonai oldalról, mivel az Orosz Fegyveres Erők is ezt a rendszert használják. A GLONASSZ pályája a legoptimálisabbak az északi szélességi körök kiszolgálására, amelyek Oroszország nagy részét lefedik.
GLONASSZ-K1 No. 17L műhold. Forrás: Roszkoszmosz