Sikeresen megérkezett az Aditja-L1 az L1 Lagrange-pontba

Kapcsolódó

Indonéz távközlési műholddal startolt a Falcon-9 hordozó

Kis túlzással a SpaceX igáslova, a Falcon-9-es lassan "nemzetközi"...

A nap képe #1385 – ERS-2

Az Európai Űrügynökség 1995-ben indított ERS-2 (European Remote Sensing-2)...

62 éve jutott első alkalommal Föld körüli pályára amerikai űrhajós

John Glenn 1962. február 20-án Friendship-7 nevű űrhajójával háromszor...

A spanyol PLD Space is ESA-támogatásban részesül

Tavaly decemberben a német-angol HyImpulse magáncéggel írt alá szerződést...

Az indiai napkutató szonda öt évig fogja tanulmányozni csillagunkat.

A tavaly szeptember 2-án felbocsátott Aditja-L1 ma magyar idő szerint 11:30-kor végrehajtotta az utolsó manőverét, amellyel megérkezett az L1 Lagrange-pontba. A 126 napos utazása során több műszert is sikeresen leteszteltek az indiai kutatók, többek között a napkutató szonda fedélzetén található Solar Ultraviolet Imaging Telescope (SUIT) műszer kinyitotta tudományos szemét és sikeresen rögzítette első, teljes felvételeit a Napról a 200-400 nm-es hullámhossz-tartományban.

Forrás: ISRO
Forrás: ISRO

Az Aditja-L1 neve a küldetés egy fontos elemére is utal: az űrszonda immár a Nap-Föld rendszer L1-es Lagrange-pontja körül, egy ún. halopályán kering. Az űrutazásban kifejezetten érdekes és hasznos kutatási lehetőséget adnak a Lagrange (vagy más néven librációs) pontok. Például vegyük az L1 pontot, ahol a Nap és a Föld gravitációja „kiegyensúlyozzák” egymást, így a szonda a két égitesthez viszonyítva csak minimális mozgást végez (a pont körüli keringés a halopálya). A szonda most már átlagosan 1,5 millió kilométerre keringeni a Földtől. Ennek a keringési pályának az egyik fő előnye, hogy sem a Föld, sem a Hold nem képes kitakarni a napkorongot keringésük során, így zavartalanul lehetséges a folyamatos tudományos megfigyelés. Az Aditja-L1 tudományos apparátusa összesen 7 műszerből áll, amelyek többek közt az alábbi jelenségeket fogják vizsgálni:

  • koronakidobódások;
  • flerek és azok kialakulása;
  • űridőjárás dinamikája;
  • bolygóközi térben lévő részecskék terjedése.

Ez a teljesítmény ismét hatalmas siker az ISRO számára, hisz most először sikerült egy űreszközt sikeresen az egyik Lagrange-pontba juttatniuk!

Korábbi cikkeink a témában:
India legújabb űrszondája, az Aditja-L1
Az Aditja-L1 napkutató szonda elkészítette első képeit a Napról

Dark mode powered by Night Eye