Sikeresen teljesítette a Boeing Starliner űrhajója az OFT-2 küldetést

Kapcsolódó

A nap képe #1501 – OneWeb ST-31

A Szojuz-2.1b rakéta, mely 36 db OneWeb műholdat szállított...

A SpaceX és a ULA mellett immár a Blue Origin is fontos nemzetbiztonsági megbízást nyert el a Pentagontól

Az Amerikai Űrhaderő 5,6 milliárd dollár összértékben köt szerződést...

A nap képe #1500 – Apollo hőpajzs

Az Apollo űrhajó hőpajzsának, pontosabban a 350 000 különálló...

A Voyager-1 összes műszere használható tudományos adatokat szolgáltat!

Úgy tűnik a NASA sikerrel járt, és helyreállt a...

Újabb Artemis Egyezmény aláíró: Örményország

Immáron 43 országot számlál az Artemis Egyezmény, ugyanis június...

Befejeződött a Boeing CST-100 Starliner űrhajójának személyzet nélküli OFT-2 tesztküldetése. A misszió előzményeiről és a cég problémáiról már több cikkben is írtunk, végül május 20-án éjjel elindult, másnap pedig meg is érkezett és dokkolt is a Starliner a Nemzetközi Űrállomásra. Bár az oda tartó út sem volt hibátlan, végül az űrhajó gond nélkül teljesítette a küldetés első felét. Az ISS-en az amerikai személyzet ellenőrizte a megközelítési- és dokkolási fázisokat, majd különböző teszteket is végrehajtottak, hogy felmérjék a kapszula állapotát és rendszereit.

A Starliner május 25-én, magyar idő szerint este 20:36-kor dokkolt le az űrállomásról és kezdte meg visszatérését a Földre. A művelet első perceit mi is élőben közvetítettük, párhuzamosan a SpaceX Transporter-5 küldetés indításával. Először két rövidebb (2 illetve 8 másodperces) eltávolodó manővert hajtott végre, majd négy további pályacsökkentő műveletre is sor került. Az űrben történő utolsó műveletet, azaz a Föld légkörébe való visszatéréshez szükséges hajtóműves manővert (deorbit burn) csütörtökön 0:05-kor hajtotta végre az űrhajó, ezután levált a szervizmodul a kapszuláról, amiben az üzemanyagtartályokat és a főfúvókákat helyezték el.

A különböző fázisokat az alábbi ábrákon szemléltetjük:

A visszatérés első fázisa. Grafika: Séra Gábor

A visszatérés utolsó, ejtőernyős fázisai. Grafika: Séra Gábor

A légkör legfelső rétegeiben majdnem 2000°C-os hőmérsékletet kellett kiállnia a hőpajzsnak az űrhajó körül kialakuló plazmának köszönhetően, de szerencsére nem merült fel semmilyen probléma. Ezt követően a két stabilizáló ernyő, majd a három főernyő is megfelelően kinyílt, a hőpajzs levált, végül az ereszkedés utolsó fázisában, a földetérés előtt a légzsákok felfújódtak. A landolásra az Új-Mexikóban található White Sands nevű területen került sor magyar idő szerint 0:50-kor. A Starliner ezzel az Egyesült Államok első olyan orbitális besorolású kapszulája lett, ami szárazföldön is képes landolni (korábban a Mercury, Apollo űrhajók, napjainkban pedig a SpaceX Crew Dragon kapszulája is mind vízre szálltak és szállnak).

A Boeing ezzel egy komoly előrelépést ért el ahhoz, hogy megkapja az emberes repülési engedélyt a Starlinerre. Előtte azonban még egy emberes tesztküldetést is végre kell hajtaniuk, ami reményeik szerint még idén év végén, de nagyobb valószínűséggel a jövő év első negyedévében történhet meg. A leszállás után Steve Stich, a NASA Commercial Crew Programjának vezetője elmondta, hogy nagy nap volt ez mind a Boeing, mind az űrhivatal számára, hiszen bár néhány technikai hiba felmerült az indulás és a visszatérés során is (ez utóbbinál a kapszula 12 fúvókájából 1 meghibásodott), ezek nem veszélyeztették alapvetően a küldetés sikerét. Természetesen rengeteg adatot kell kielemeznie a feleknek a következő hónapokban, de ha minden jól megy, 2023-ban már két emberes űrhajó fog a NASA rendelkezésére állni, hogy asztronautákat szállítson a Nemzetközi Űrállomásra és hozzon is haza onnan teljes biztonsággal.

A CST-100 Starliner a földetérés előtt…

…és a földetérés pillanatában. Forrás: NASA

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye