Ahogy arról korábban beszámoltunk, hamarosan végleg búcsút int a Bennu kisbolygónak az OSIRIS-REx űrszonda, azonban előtte egy utolsó, eredetileg nem tervezett feladatot is szántak neki, melyet április 7-én végre is hajtott.
A végső küldetés során az űrszonda a kisbolygó felszíne felett 3,5 km-es magasságban repült el, ez a legközelebbi távolság a 2020. október 20-án történt sikeres mintavétel óta.
Az április 7-én lezajlott repülés ábrája. Az űrszonda nem méretarányos. Forrás: NASA
Az eredetileg nem tervezett megközelítés célja az volt, hogy az OSIRIS-REx ismét lefényképezze a Nightingale krátert, és szemügyre vegyék a mintavétel következtében történt változásokat, az űrszonda karja ugyanis 50 cm mélységben behatolt a Bennu kisbolygó laza szerkezetű felszínébe, feltárva a mélyebben fekvő kőzeteket is. Ebből a kutatók még több információt kaphatnak a kisbolygó felszíni és felszín alatti anyagairól, valamint az aszteroida mechanikai tulajdonságairól. A felvételeket a mintavétel előtt készült képekkel is összevetik majd.
A Bennu felszíne egy 2019-ben készített felvételen. Forrás: NASA
A felszín közelében történő repülés közel 6 óráig tartott, és hozzávetőlegesen 4 000 MB (azaz majdnem 4 GB) adatot gyűjtöttek, emiatt a teljes repülési adatmennyiség letöltése várhatóan csak április 13-ig történik meg.
Eközben az űrszonda lassan ismét eltávolodik a Bennu kisbolygótól, majd várhatóan május 10-én hajtóműveit begyújtva megkezdi kicsit több, mint két évig tartó útját a Föld felé, fedélzetén a kőzetmintákkal.
Fantáziarajz az OSIRIS-REx hazaindulásáról. Forrás: NASA