Zajlik a 36. Space Symposium űripari konferencia és kiállítás a coloradói Colorado Springsben, ahol tegnap a SpaceX ügyvezető igazgatója és elnöke, Gwynne Shotwell is vendég volt az egyik panelbeszélgetésen, és érdekes információkat árult el a SpaceX jelenlegi nehézségeiről és a Starlink programról.
Shotwell szerint a cég két nagy problémával küzd: a Falcon-9 rakéták oxidálószereként használt folyékony oxigén, illetve a második generációs Starlink műholdakhoz szükséges chipek hiányáról. Ezek az anyagok jelenleg késleltetik is a SpaceX rakétaindításait – Starlink műholdakat utoljára május 26-án (Starlink-28) indítottak, míg Falcon-9 küldetésre (Transporter-2) utoljára június 30-án került sor. A SpaceX korábbi tervei szerint a Starlink startokat júliusban és augusztusban folytatták volna a nyugati parton lévő Vandenberg Űrhaderőbázisról (ahonnan poláris pályára tudják indítani a Starlink műholdakat), azonban ez a kampány a globális chiphiány miatt csúszik, és az első startra legkorábban 3 hét múlva kerülhet sor Shotwell becslése alapján.
A SpaceX elnöke szerint már kizárólag második generációs Starlink-műholdakat akarnak indítani – ezek már lézeres terminállal is rendelkeznek, így a műholdak képesek egymással is kommunikálni az űrben-, és az ehhez szükséges chipek hiánya miatt csúszik a műholdak építése is.
A folyékony oxigén hiány a kórházak nagy kereslete miatt alakult ki, ugyanis az USA-ban újra folyamatosan nő a koronavírusos megbetegedések száma. Shotwell elmondta, hogy természetesen azt szeretnék, hogy minden kórházban legyen elegendő oxigén a lélegeztetőgépekhez, de „amennyiben van valakinek felesleges készlete, küldjön nekem egy e-mailt.”
Egy Starlink vevőegység
A panelen az űrszemét kérdése is felmerült, ezzel kapcsolatban Shotwell megjegyezte, hogy „a SpaceX aggódik a növekvő számú újabb, magasabb Föld körüli pályára tervezett műholdkonstellációk miatt, és a Starlinkhez hasonlóan (kb. 550 km) inkább alacsonyabb pályákra kéne vinni a műholdakat, ahol könnyebb őket visszatéríteni a Föld légkörébe”.
Elon Musk egyébként augusztus 23-án jelentette be, hogy leszállították a 100 ezredik Starlink terminált, és a szolgáltatás jelenleg a következő országokban érhető el: USA, Kanada, Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Ausztria, Hollandia, Írország, Belgium, Svájc, Dánia, Portugália, Ausztrália és Új-Zéland. Az engedélyeztetési eljárás több másik országban is folyamatban van. Összehasonlításképpen júniusban még „csak” 70 ezer, augusztus elején pedig 90 ezer felhasználója volt a szolgáltatásnak.
Korábbi Starlink indítás