SpaceX | Euclid küldetésprofil

Kapcsolódó

A nap képe #1480 – C3PO az IM-2 fedélzetén

Az Intuitive Machines IM-2 küldetésével C3PO is "elindul" a...

Az ESA két céget jelölt ki a kereskedelmi teherszállítási programjához

Az Európai Űrügynökség május 22-én jelentette be, hogy egyenként...

A Rocket Lab hajtotta végre az idei év 100. rakétaindítását

Az Electron ismét a NASA megbízásából indult, és két...

A nap képe #1479 – Euclid űrtávcső felvételek

Az Euclid űrtávcső első, tudományos eredményeket szolgáltató felvételei. Az...

Ismét tudományos adatok érkeznek a Voyager-1 szondától

Újabb jó hírek érkeztek az 1977-ben indított Voyager-1 szondával...

Indítás ideje, helye: 2023. július 1. 17:11, Space Launch Complex–40 (SLC-40), Cape Canaveral Űrhaderőbázis, Florida, USA

Megbízó: Európai Űrügynökség (ESA)

Lebonyolító: SpaceX

Rakomány: az Euclid névre hallgató űrtávcső

Rakomány össztömege: 2.000 kg

Hordozórakéta: a B1080-2 jelű Falcon-9 (Block 5 verzió) hordozórakéta

Végső pálya: a Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontja

Fokozat visszatérése: az első fokozat az “A Shortfall of Gravitas” drónhajóra kísérel meg visszatérést

Élő közvetítés: magyar nyelvű élő közvetítés a Spacejunkie Youtube-csatornánkon, vagy angol nyelvű közvetítés a SpaceX hivatalos Youtube-csatornáján

A küldetés kimenetele: –

A küldetés számokban

Ez lesz:

  • a 237. Falcon-9 indítás, az idei évet tekintve pedig a 42.
  • a SpaceX idei 44., összességében 248. küldetése
  • a 97. orbitális indítási kísérlet 2023-ban, az összes startot világszerte figyelembe véve

A küldetés áttekintése

Különleges rakománnyal indul útjára az idei 42. Falcon-9-es, hiszen ezúttal egy űrtávcsövet juttat Föld körüli pályára a hordozó. A misszió főszereplője az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid névre hallgató obszervatóriuma, mely a Webb-hez hasonlóan a Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontján végzi majd megfigyeléseit, 1,5 millió kilométerre bolygónktól.

Az Euclid a felbocsátását követő második napon már úton lesz az említett L2 irányába. Teljes lehűlésére nagyjából 2 hét után fog sor kerülni, hogy aztán újabb 2 hét elteltével, tehát a start utáni első hónap végére pályára álljon. Ezzel egyidejűleg nagyjából megtörténik a  teleszkóp pozicionálása és műszereinek bekapcsolása is, melyet különböző vizsgálatok, valamint a felkészítés követ majd. Ha pedig minden a tervek szerint alakul, az Euclid 3 hónap után megkezdheti méréseit.

Látványterv az Euclid űrtávcsőről. Forrás: ESA

Az Euclid űrtávcső

Az űreszköz egy, az ESA által vezetett globális együttműködésből született, mely 300 intézményt, 21 országot, 80 vállalatot, 140 szerződést, több mint 3500 ember munkáját, és 1,4 milliárd eurós összköltséget foglal magában.

Méreteit tekintve az Euclid 4,7 m magassággal, és 3,7 m átmérővel rendelkezik, súlyát tekintve pedig 2 tonna. Utóbbi az alábbiakból tevődik össze: 800 kg hasznos tehermodul, 850 kg-os szervizmodul, 40 kg kiegyensúlyozásért felelős tömeg és 210 kg hajtóanyag.

A szervizmodul azokat a rendszereket tartalmazza, amelyek az űreszköz tájolását és mozgatását szabályozzák, az energia elosztását felügyelik, valamint a Földdel való kommunikációt és az adatátvitelt kezelik. A tehermodulban található egy ún. reflektor teleszkóp, amely a távoli csillagok fényének befogására és fókuszálására szolgál, valamint két műszer, amely ezt a fényt rögzíti – a VIS (VISible imager) és a közeli infravörös spektrométer és fotométer (NISP). A felszerelt napellenző mind a teleszkópot mind a műszereket „árnyékban” tartja a Naptól, így biztosítva a termikus stabilitást és a rendkívül érzékeny méréseket. Biztosítja, hogy a VIS -120 °C-on, a NISP pedig -180 °C-on működjön. A megfigyelések során felhalmozódó nagy adatmennyiség tárolására az Euclid 4 terabites memóriával rendelkezik.

A műszerek pontos helyének grafikája. Forrás: ESA
Forrás: ESA

A modulok 6 ponton csatlakoznak egymáshoz, amit az összeszerelő csapat nagy precizitással kezelt, mivel egy rossz érintkezés olyan feszültségeket idézhet elő, amelyek károsíthatják a szerkezetet vagy deformálhatják az 1,2 méter átmérőjű főtükröt. Érdekesség ezzel kapcsolatosa, hogy a csapat a művelet minden pontján 50 mikronnál kisebb eltérést célzott meg, ez egy vékony emberi hajszál átmérője. Az egymáshoz illesztés előtt lézerrel ellenőrizték a csatlakozási pontok simaságát, és nagyon vékony távtartókkal, ún. alátétekkel kiegyenlítették a felületeket, ahol az szükséges volt. Összeillesztés után csatlakoztatták az elektromos kábeleket, majd ellenőrizték, hogy minden megfelelően működik-e. Az esetleges apró réseket, és a csatlakozásért felelős konzolokat hőszigeteléssel vonták be, ezzel teljesen lezárva az űrtávcsövet.

Az 1,2 méteres főtükör. Forrás: ESA

Az Euclid a fentebb már szóba hozott, két darab tudományos műszerével fogja vizsgálni a távoli galaxisok látható és infravörös fényét. A VIS és NISP segítségével megállapítható lesz a pontos helyzetük és alakjuk, valamint távolságuk is, melyet vöröseltolódásukból fognak megállapítani. Ezekkel az adatokkal a tudósok 3D-s térképet tudnak készíteni mind a galaxisok, mind a sötét anyag eloszlásáról az Univerzumban. A VIS 550-900 nm közötti, a NISP pedig 900–2000 nm közötti hullámhossz-tartományban működik majd.

A VIS műszer. Forrás: ESA
A NISP műszer. Forrás: ESA

A küldetés célja

A teleszkóp és a műszerek együttesen több milliárd galaxist fognak páratlan pontossággal leképezni, hogy a csillagászok jobban megértsék, hogyan fejlődtek és csoportosultak kozmikus egységgé az elmúlt 10 milliárd év során. Ezáltal megismerhetjük a rejtélyes sötét anyag és a sötét energia természetét, az Univerzum tágulásának két fő mozgatórugóját. Előbbi kb. 25%-át, utóbbi pedig 70%-át teszi ki a kozmosznak. Az Euclid által létrehozott 3D-s térkép segítségével az űrtávcső várhatóan megmutatja az emberiség számára, hogyan tágult az Univerzum, és hogyan alakult ki ez a felfoghatatlan méretű struktúra a kozmikus történelem során.

Missziója során az égbolt több mint egyharmadát megfigyelve egy tekintélyes méretű katalógust készít, mely több milliárd galaxis és csillag adatait tartalmazza majd. Ezen információk segítségével jobban ráláthatunk az asztronómia számos aspektusára, úgymint az összeolvadó galaxisokra, vagy a kis és hideg csillagok fizikájára.

Forrás: ESA
Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye