Frissítés dec.1.: A SpaceX újabb bejelentésében közölte, hogy az indításra továbbra is várni kell. Ennek indoka a hordozórakéta további ellenőrzése és a kapott adatok felülvizsgálata. Az új indítási céldátum egyelőre megerősítésre vár.
Frissítés nov. 30. 5:20: A SpaceX pár perce jelentette be, hogy egy nappal elhalasztják a startot, az új indítási időpont december 1. 9:37.
Eredeti cikk
A SpaceX Falcon-9-ese ismét égi kísérőnk irányába kacsingat, ugyanis rakterében a Hakuto-R holdi leszállóegység és rover, valamint a Lunar Flashlight űreszköz kapott helyet.
Indítás ideje, helye: 2022. december 11. 08:38, Space Launch Complex–40 (SLC-40), Cape Canaveral Űrhaderőbázis, Florida, USA
Megbízó: ispace, NASA
Lebonyolító: SpaceX
Rakomány: a HAKUTO-R holdi leszállóegység a Rasid rover társaságában, valamint a Lunar Flashlight űreszköz
Rakomány össztömege: ismeretlen, nem több mint 8.300 kilogramm
Hordozórakéta: a B1049-11 jelű Falcon-9 (Block 5 verzió) hordozórakéta
Pálya/Végcél: geostacionárius átviteli pálya (GTO), Atlas-kráter, Hold
Fokozat visszatérése: az első fokozat az LZ-2 landolási zónára tér vissza
Élő közvetítés: angol nyelvű közvetítés a SpaceX hivatalos Youtube-csatornáján
A küldetés kimenetele: sikeres
A küldetés számokban
Ez lesz:
- az idei 55., összességében a 190. Falcon-9 indítás
- 2022-ben az 56. (rekord), összességében a 199. SpaceX indítás
- a 175. orbitális indítási kísérlet 2022-ben, az összes startot világszerte figyelembe véve
A küldetés áttekintése
A SpaceX ezúttal egy multinacionális kereskedelmi holdkutatási programban vesz részt, mely a HAKUTO-R névre hallgat. Az Elon Musk vezette cég ugyan „csak” lebonyolító feladatot lát el a japán ispace vállalat által vezetett projektben, megbizatásuk mégis fontos része a küldetés sikerének. De mi lapul a Falcon-9 orrkúpja alatt? Nos, az első Holdra irányuló japán magánmisszió keretén belül több űreszköz is elindul égi kísérőnkhöz. A Hakuto-R leszállóegység, az Egyesült Arab Emírségek Rasid névre hallgató rovere, valamint a NASA Lunar Flashlight űreszköze.
A hasznos terhek mellett picit kitérnénk érdekességként a „HAKUTO” szóra is, mely japánul „fehér nyulat” jelent. Egy japán legenda szerint ugyanis a Holdon egy fehér nyúl él. A mai ispace vállalat eredetileg egy Hakuto nevű csapat volt, amely részt vett a 2008-as Google Lunar XPRIZE versenyen, aminek célja egy rover Holdra juttatása volt, és melynek keretében kifejlesztették a Sorato nevű holdjárót. 2013-ban a csapat bekerült a verseny öt döntőse közé, 2018-ban azonban az említett verseny véget ért, mielőtt bármelyik csapat elindíthatta volna küldetését. Így hát megalakult az ispace, akik 2019-ben átszervezték programjukat, a Hakuto-t pedig átnevezték Hakuto-R-re, és nekiláttak a 2022-es első missziójuk megtervezésének. Az ispace a most induló M1-et (Mission-1) technológiai demonstrációnak tekinti, amely a leszállóegységük tervezését és technológiáját hivatott validálni.
Forrás: ispace
Visszakanyarodván a küldetéshez, az elsődleges leszállóhely az Atlas-kráter lesz, amely égi kísérőnk északkeleti részén található. A Hold felszínére történő landolásra várhatóan 2023 áprilisában kerül sor, melynek sikere befolyásolja majd a 2. missziót, ami a tervek szerint 2024-ben indulhat. Ennek alkalmával szintén egy rovert szeretnének eljuttatni a Holdra, mellyel kutatómunkát végeznének annak felszínén. A soron következő projektekkel a költséghatékonyabb szállítási rendszerekre összpontosítanának, majd a 10. küldetéstől kezdődően a holdi vízkészletek kerülnének fókuszba. Elmondásuk alapján a Hold vízkészletei kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek. Legfőbb törekvésük ezzel kapcsolatban, hogy feltárják ezeket a lelőhelyeket, és élére álljanak egy űralapú gazdaságnak.
A Rasid rover
Az Egyesült Arab Emírségek 10 kilogrammos holdjáróját a Mohammed bin Rashid Űrközpontban fejlesztették arab mérnökök közreműködésével. A rover négy kamerával van felszerelve: két nagy felbontású, egy mikroszkopikus, és egy hőkamerával. Továbbá egy Langmuir-szondát is magával visz, melyet a Hold plazmájának tanulmányozására terveztek, valamint segítségével azt is vizsgálni fogják, hogy miért olyan ragadós a holdi por. A regolit ugyanis az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az űrhajósoknak a Holdon szembe kell nézniük, hiszen az Apollo-küldetések során a tudósok megállapították, hogy a holdi por hajlamos rátapadni az űrruhákra, eróziót és működési problémákat okozva. Mindezek mellett vizsgálják majd égi kísérőnk petrográfiáját (kőzettan) és geológiáját is.
A Rasid modellje Dubajban. Forrás: Siasat Daily
A Lunar Flashlight. Forrás: NASA/JPL
Lunar Flashlight
A nagyjából aktatáska méretű Lunar Flashlight egy nagyon kicsi eszköz, amelyet a Jet Propulsion Laboratory (JPL) fejlesztett, és ami közeli infravörös lézereket és egy fedélzeti spektrométert használ majd a Hold déli pólusa közelében lévő, állandóan árnyékban lévő régiók jegének feltérképezésére. Az alacsony költségvetésű küldetés által végzett megfigyelések egyértelmű információkat szolgáltatnak majd a vízjég-lelőhelyek jelenlétéről ezen mélyedésekben. Ezek a területek értékes, helyszínen rendelkezésre álló forrást jelentenének a Hold felszínére irányuló jövőbeli Artemis-küldetések számára.
Technológiai demonstrációs eszközként a Lunar Flashlight több újdonságot is prezentál majd, többek között az első olyan küldetést, amely lézeres reflektométerrel keres vízjeget, és az első olyan bolygóközi CubeSat-missziót, amely „zöld” hajtóanyagot használ, ami kevésbé mérgező, és biztonságosabb is, mint az űrhajóknál gyakran alkalmazott hidrazin.
Forrás: SpaceX