SpaceX | Nova-C (IM-1) küldetésprofil

Kapcsolódó

55 éve lépett először ember a Hold felszínére

1969. július 20. minden szempontból történelmi nap az egész...

A nap képe #1535 – Két rakéta egy képen

Előtérben a Kennedy Űrközpont 39A indítóállásán várakozó SA-500F jelű...

A Polaris Dawn misszió tagjai vákuumban is tesztelték űrruhájukat

A Polaris Dawn személyzete első alkalommal tesztelte vákuumkörnyezetben azt...

11 hónap után újra bővült a kínai Kaofen földmegfigyelő műholdhálózat

Az egy darab szatellitet az idei első Hosszú Menetelés-4B...

Az Astrobotic januári sikertelen kísérlete után most az Intuitive Machines-nél a lehetőség, hogy első amerikai magáncégként elérjék a Hold felszínét.

Frissítés feb. 14.: a SpaceX az indítóállás tankolóberendezésében észlelt eltérő hőmérsékleti adatok miatt egy nappal elhalasztotta az indítást. Az új időpont magyar idő szerint feb. 15. 7:05.


Eredeti cikk

Indítás ideje helye: 2024. február 15. magyar idő szerint 7:05 – Kennedy Űrközpont – Launch Complex-39A (LC-39A), Florida, USA

Megbízó: Intuitive Machines, NASA (National Aeronautics and Space Administration)

Rakomány: a Nova-C Odysseus holdi leszállóegység

Rakomány össztömege: 1931 kg

Pálya: Hold irányú pálya (Trans-lunar injection – TLI)

Hordozórakéta: SpaceX Falcon-9 Block 5

Első fokozat: B1060-18 jelű hordozórakéta

Fokozat visszatérése: az első fokozat az LZ-1 szárazföldi leszállási zónára kísérel meg visszatérést

Élő közvetítés: magyar nyelven a Spacejunkie Youtube-csatornánkon, angolul a NASA Youtube-csatornáján 

A küldetés kimenetele: 

A küldetés számokban
Ez lesz:
– a Falcon-9 idei 15., összességében 301. indítása
– a SpaceX idei 13., összességében 313. küldetése
– a 230. repülés egy újrahasznált első fokozattal
– a 273. Falcon-9 visszatérési kísérlet
– a SpaceX 76. indítása az LC-39A-ról
– a 29. orbitális indítási kísérlet, az összes startot világszerte figyelembe véve

A küldetés részletei

Még csak február közepét írunk, de idén már a harmadik holdraszállási céllal induló küldetésre kerül sor: az Astrobotic amerikai magáncég, illetve a Japán Űrügynökség (JAXA) kísérlete után most a szintén amerikai Intuitive Machines-en (IM) a sor, hogy célba juttassa űreszközét. Sajnos azt már többször tapasztalhattuk, hogy a Hold nem adja magát könnyen, de az IM sokat tanulhatott a korábbi sikertelen vagy részben sikeres leszállásokról a fent említett szervezetektől.
A Nova-C Odysseus elnevezésű leszállóegységet az egyik legtöbbször repült Falcon-9, egész pontosan a B1080 jelű hordozórakéta fogja elindítani a Kennedy Űrközpont LC-39A startállásáról, hogy aztán az űreszközt Hold irányú pályára állítva az megkezdhesse további utazását, majd a tervek szerint február 22-e körül a leszállást is megkísérelhesse. Mivel az Astrobotic Peregrine leszállóegysége sajnos nem járt sikerrel januári küldetésekor, a Nova-C lehet az első amerikai eszköz, mely az Apollo-17 1972 decemberi leszállása óta először eléri a Hold felszínét, ugyancsak az első alkalommal a déli pólustól 300 km-re, a Malapert-kráternél.

Az IM-1 a NASA Commercial Lunar Payload Services (CLPS) program keretében valósul meg. Az amerikai űrhivatal első körben 8, majd a második körben további 5 magáncégnek szavazott meg támogatást különböző űreszközök Holdra juttatásához, de „társ-bérlőként” saját rakományokat is elhelyeznek az útnak induló leszállóegységeken. A cégek közül az IM három indításra szóló megbízást kapott, melyek közül az elsőre kerül most sor. 

A NOVA-C leszállóegység
A houstoni székhelyű Intuitive Machines elsőként induló űreszközének nevét a Nova (Új), illetve a C (római számmal a 100) adja, ezzel a 100 kg-os teherkapacitásra utalva, amit a Holdra képes juttatni. Az Odysseus (vagy Odie) becenév pedig az ógörög Odüsszeiaból ered, mely szintén inspirálta a mérnök csapatot. Az IM tervei szerint sikeres leszállás után hét napig lesz üzemképes a Nova-C, majd a zord körülmények leállásra kényszerítik az eszközt, hogy aztán ismét megpróbálják felvenni vele a kapcsolatot.
A leszállóegység 2,2 x 2,4 x 3,9 méteres, tömegét tekintve hajtóanyaggal együtt 1931 kg. Részegységei, üzemanyagtartályai főleg szénszálas kompozitból és titánból készültek. Meghajtási rendszere egy darab VR900 hajtóműből áll, mely cseppfolyósított metánnal és oxigénnel működik, ezzel a Nova-C egyedülálló a holdi leszállóegységek között. A rendkívül alacsony hőmérsékletre lehűtött anyagok miatt közvetlenül az indítás előtt kell feltankolni az űreszközt, hasonlót még a SpaceX sem hajtott végre, ezért múlt héten egy tankolási tesztre került sor az LC-39A indítóálláson. A főhajtóművön kívül további fúvókák is segíteni fogják majd a Nova-C irányítását, melyek gáznemű héliumot használnak működésükhöz. 
Az elektromos áram előállítását három napelemtábla fogja biztosítani, összesen 788 W kapacitással. 

A Nova-C leszállóegység illusztrációja néhány műszeregység elhelyezkedésével együtt. Forrás: Intuitive Machines

Hasznos terhek, műszeregységek
Összesen 12 különböző műszer, eszköz kap helyet a Nova-C-n, ezek közül 6 NASA, 6 pedig egyéb kereskedelmi rakomány. Az alábbiakban az űrhivatal műszeregységeit szeretnénk részletesebben bemutatni:

  • ROLSES: a Goddar Űrközpont által fejlesztett Radio Observations of the Lunar Surface Photoelectron Sheath eszköz célja, hogy az űrből érkező különböző sugárzások kölcsönhatását vizsgálja a holdi regolittal. Ez fontos elemzés lehet a jövőbeli szkafanderek, roverek és egyéb eszközök tervezésekor, fejlesztésekor. Négy antennája segítségével a ROLSES több forrásból, például a Napból, a mélyűrből és még a saját bolygónkról származó rádióhullámokat is mérni fog. Teljes tömege 13,1 kg.

  • LRA: teljes nevén Laser Retro-Reflector Array (lézeres fényvisszaverő test), melyet szintén a Goddard Űrközpont fejlesztett. A mindössze 20 grammos, 1,65 x 5,1 cm-es apró szonda lézer segítségével lesz képes pontos helyzet-meghatározásra, ami az Artemis-program későbbi leszállásainál teheti könnyebbé az irányítást a leszállás végső fázisában. 
Fotó: Intuitive Machines
  • NDL: a Navigation Doppler Lidart a Langley Kutatóközpont tervezte a NASA-nak. Célja a pontos sebesség- és távolság mérése a holdi felszínhez képest, a radar viszont rádióhullámok helyett fényhullámokkal teszi mindezt. Mérete nagyjából 14 x 29 x 40 cm, tömege 15 kg.  
Fotó: Intuitive Machines
  • SCALPSS: ezekről a kis méretű kamerákról korábbi cikkünkben írtunk.
  • RFMG: a Glen Kutatóközpont Radio Frequency Mass Gauge (magyarul rádiófrekvenciás tömegmérő) nevű eszköze a Nova-C üzemanyagtartályainak hajtóanyag szintjét fogja mérni. Mérete 15 x 20 x 20 cm, súlya kb. 2 kg. 
  • LN-1: a Lunar Node-1 navigációs demonstrációs jeladót a Marshall Űrközpont küldi a Holdra. S-sávban működő eszköz, a kibocsátott jeleit pedig a Deep Space Network fogja továbbítani pontos helymeghatározáshoz a NASA földi irányításának. 
Fotó: Intuitive Machines

 

A Nova-C a teljes összeszerelés után. Fotó: Intuitive Machines
Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye