Újabb hét, újabb SpaceX-indítás: szerdán késő este egy újabb Falcon-9 rakéta startolhat majd el fedélzetén a luxemburgi SES-22 telekommunikációs műholddal. Összegyűjtöttük nektek a küldetés részleteit, vágjunk is bele!
Indítás időpontja: 2022. június 29. – magyar idő szerint 23:04
Indítás helye: Cape Canaveral Űrhaderőbázis, Space Launch Complex-40 (SLC-40) indítóállás, Florida, USA
Megbízó: a luxemburgi SES (Société Européenne des Satellites) műholdas vállalat
Indítójármű: a SpaceX által üzemeltetett Falcon-9 nehézrakéta
Rakomány: a SES-22 távközlési műhold
Rakomány össztömege: ~3500 kg
Pálya: geostacionárius átviteli pálya (GTO)
Fokozat(ok) visszatérése: a B1073-2 első fokozat az Atlanti-óceánon állomásozó drónhajóra fog visszatérni
Élő közvetítés: magyar nyelvű élő közvetítés a Spacejunkie YouTube-csatornán, valamint hivatalos élő stream a SpaceX YouTube-csatornáján
Indítás kimenetele: –
A grafika készítője: Séra Gábor/Spacejunkie.hu
A Falcon-9, avagy a SpaceX űripari igáslova
Talán felesleges is bemutatni ezt az ikonikus hordozórakétát, hiszen oly sokszor írunk róla, de azért talán nem árt felfrissíteni tudásunkat eme szerkezet műszaki érdekességeivel kapcsolatban. Afelől nincs kétség, hogy a Falcon-9 jelenleg a nemzetközi rakétaipar nagyágyúja, és az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kapott a műholdindítások és emberes űrrepülések piacán.
A SpaceX már a 2010-es évektől kezdve használja ezt a rendszert, de a legkiforrottabb, úgynevezett „Block 5” verzió 2018 óta teljesít szolgálatot. Maga a rakéta két fokozatból tevődik össze: az első újrahasznosítható fokozatból, és a második fokozatból, ami a hasznos terhet (ez esetben a SES-22 műholdat) juttattja célba.
Az első fokozat dolga a rakétát az atmoszférán kívülre juttatni, ehhez pedig kilenc darab Merlin-1D+ hajtóművel van felszerelve, amik kriogenikus hőmérsékleten (-207°C) tárolt cseppfolyósított oxigént és szintén alacsony hőméréskletre hűtött (-7°C) rakéta-minősítésű finomított kerozint (Rocket Propellant-1, RP-1) égetnek el az égésterükben ezáltal tolóerőt kifejtve. A Falcon-9 első fokozata azzal az egyedi képességgel is rendelkezik, hogy képes hajtóműves leszállást végrehajtani, hogy később fel lehessen újból használni, ezért négy darab leszállólábbal is rendelkezik a stabil földetéréshez.
A második fokozat egy darab vákuum-optimalizált Merlin-1D+ rakétamotor segítségével gyorsítja tovább a rakományait a világűrben. A második fokozat tetején található a rakományt rögzítő adapter, ezt pedig egy két félben felszerelt kompozit orrkúp fedi le. Ezeket az áramvonalazó kúpokat is többször újra tudja használni a SpaceX, ugyanis egy saját ejtőernyő-rendszerrel vannak ellátva, és az óceán felszínére képesek visszaereszkedni egy-egy küldetés után. A küldetés teljesítése után a Falcon-9 második fokozata általában egy végső manőverrel lefékezi magát, és belép a Föld légkörébe hogy semmilyen űrszemetet ne hagyjon maga után.
Egy Falcon-9 kiszállítása az SLC-40 startállásra. Kép forrása: teslarati.com
A rakéta teherbírási képességei (újrahasznosítható módban, szárazföldi leszállással):
- Hasznos teher alacsony Föld körüli pályára (LEO): ~13 680 kg
- Hasznos teher geostacionárius átviteli pályára (GTO): ~3500 kg
A rakéta teherbírási képességei (újrahasznosítható módban, drónhajós leszállással):
- Hasznos teher alacsony Föld körüli pályára (LEO): ~16 250 kg
- Hasznos teher geostacionárius átviteli pályára (GTO): ~5500 kg
A rakéta teherbírási képességei (első fokozat teljes felhasználásával, „eldobható” üzemmódban):
- Hasznos teher alacsony Föld körüli pályára (LEO): ~22 800 kg
- Hasznos teher geostacionárius átviteli pályára (GTO): ~8300 kg
- Hasznos teher a Marsra (TMI): ~4000 kg
A Falcon-9-cel már több helyen is foglalkoztunk: egy klassz 3D animáción is szemügyre vehetitek ezt a rakétát, amit az oldalunkon a „Rakétamodellek” menüpontban a felső sávban találhattok meg. Emellett a YouTube-csatornánkon egy kétrészes sorozatban is beszámoltunk a Falcon-9 fejlesztéséről és történetéről, amit itt tudtok megtekinteni (1. rész) és (2. rész).
A SES-22 műhold
A SES-22 a luxemburgi Société Européenne des Satellites (SES) S.A. vállalat legújabb távközlési műholdja lesz. A SES 2020-ban döntötte el, hogy további négy geostacionárius telekommunikációs műholdat szeretne az űrbe juttatni, hogy az amerikai Szövetségi Távközlési Bizottság (FCC) úgynevezett. „C-band clearing plan” tervezetének eleget tegyen. Ennek a tervnek az a lényege, hogy az elektromágneses spektrum C-sávjából (4-8 GHz frekvenciatartomány) 280 MHz-nyi sávot felszabadítson az 5G internethálózatok számára. Ennek eleget téve a SES az új műholdjait már azokon a frekvenciákon fogja üzemeltetni, amik nem zavarják az 5G hálózatok működését az Egyesült Államokban.
A SES-22-t az európai Thales Alenia Space gyártotta a Spacebus-4000B2 platform alapján, és a C-sávú transzpondereket is az európai cég szolgáltatta. A műhold energiaellátását két kihajtható napelemszárny fogja majd biztosítani, a teljes szerkezet várható működési idejét 15 évre becsülik. A pályakorrekciókat az ArianeGroup által kifejlesztett S400 hajtóműmodul biztosítja, ami különböző nitrogén oxidok (NOx) és metil-hidrazin (MMH) hipergolikus, tehát öngyulladó elegyét égeti majd el. Érdemes megemlíteni, hogy ez a rendszer nem csak kereskedelmi műholdakon kapott eddig helyet, hanem olyan neves tudományos űrmissziókon is szerepet kapott (vagy fog kapni) mint a Venus Express (ESA), Mars Trace Gas Orbiter (ESA), vagy a Jupiter Icy Moon Explorer (ESA).
A SES-22 egy közel 36 ezer kilométer magas körpályán fog keringeni az Egyenlítő síkjában, geostacionárius pozíciója pedig a nyugati 135° lesz. Beüzemelése után az űreszköz több millió amerikai otthonba fog digitális TV- és rádióműsorokat sugározni. A SES a többi műholdjával együtt összesen 120 millió lakost szolgál ki jelenleg az Egyesült Államok területén.
A SES-22 végszerelése a Thales Alenia Space csarnokában. Kép forrása: SES