Hétfő hajnalban fog indulni a sok-sok Starlink-rideshare indítás után egy argentin kereskedelmi műhold és további két kisműhold egy Falcon-9 rakéta orrkúpjában. Ez az indítás különleges lesz, ugyanis már több mint 60 éve nem állítottak műholdat poláris pályára az Egyesült Államok keleti partjáról.
Indítás ideje, helye: 2020. augusztus 31. magyar idő szerint 01:18, Cape Canaveral Légibázis – SLC-40, Florida, USA 🇺🇸
Megbízó, rakomány: SAOCOM-1B az Argentin Űrügynökségnek (CONAE), illetve a GNOMES-1 kisműhold a PlanetiQ cégnek
Rakomány össztömege: ~1700 kg
Hordozórakéta: SpaceX Falcon-9 Block 5
Pálya: alacsony napszinkron pálya (SSO) 615 km × 634 km, 97.90°
Első fokozat: B1059.4 – ez lesz az 4. küldetése ennek a fokozatnak
Fokozat visszatérése: Landing Zone-1 szárazföldi leszállási zóna
Élő közvetítés: hivatalos élő közvetítés a SpaceX YouTube csatornáján (amint elérhető a link, frissítjük a cikket)
Indítás kimenetele: sikeres indítás (összefoglaló)
A misszióhoz használt rakéta
A küldetéshez a SpaceX Falcon-9 rakétáját fogják használni. Az első fokozat B1059.4 lesz, ez lesz ennek a boosternek a negyedik indítása – az előző három misszió: CRS-19, CRS-20 és Starlink-8. Mivel elég könnyű a rakomány, ezért a fokozat szárazföldi leszállást fog végrehajtani a SpaceX Landing Zone-1 területén Cape Canaveralben. Az áramvonalazó kúpok egyikét megpróbálják elkapni a Ms. Chief hajóval, a másikat pedig kihalásszák. A Ms. Tree hajó a Starlink-11 küldetésen teljesít szolgálatot, ugyanilyen módon.
Forrás: SpaceX
A SAOCOM-1B
Az argentin SAOCOM konstelláció (Satélite Argentino de Observación Con Microondas – Argentin műhold mikrohullámű megfigyeléshez) két L-sávú transzponderekkel ellátott műholdból tevődik össze. A missziót a CONAE (Argentin Űrügynökség) vezeti. Az INVAP cég tervezte és gyártotta a SAOCOM műholdakat és tudományos eszközeiket. A SAC-C műholdplatformból szerzett tapsztalatok segítéségével építették a két szatelitet. A SAOCOM 1A és 1B teljesen identikusak.
Forrás: CSL
Szintetikus apertúrájú rádiólokátor (Synthetic Aperture Radar, SAR) segítségével globális térképezési szolgáltatást tudnak nyújtani 7-100 méteres felbontásban, 50-400 kilométeres sávokban. Egy nagy kapacitású merevlemezzel (50-100 Gbit ), és nagysebességű adatátviteli rendszerrel (két X-sávú csatorna 150 Mbits/s sebességel) vannak ellátva a műholdak. A SAOCOM konstelláció az olasz COSMO-SkyMed rendszerrel fog közösen működni (szintén X-sávú SAR képalkotás), hogy gyors és nagyfelbontású képeket tudjanak generálni vészhelyzet sújtotta területekről, illetve kereskedelmi megrendelésre. A két műholdrendszer összevonásával naponta kétszer tudnak egy adott pontról nagyfelbontésú képeket alkotni, illetve kereskedelmi partnerek számára is napi szinten tudnak X- és L-sávú felvételeket nyújtani. A SpaceX 2009-ben lett megbízva a két műhold indításával, tervezetten 2012-ben és 2013-ban, de a SAOCOM-1A csak 2018. októberében indulhatott. A második SAOCOM konstelláció, a SAOCOM-2A és 2B-vel tervben van, de jövőjük még bizonytalan.
Forrás: INVAP
Capella-Y1 (Whitney Y1)
A Capella-1Y, vagy Whitney Y1 a kaliforniai Capella Space által kifejlesztett szintetikus apertúrájú rádiólokátort használó képalkotó műhold. A cég egy 30 szatelitből álló konstellációt tervez kiépíteni a jövőben. Az első műholdjuk, a Capella-1 (Denali) egy prototípus/technológiai demonstrátor volt, ami a SpaceX SSO-A Smallsat Express küldetésén állt pályára. A szatelit akkumulátorait napelemcellák töltik, tudásunk szerint nincs meghajtásuk – az atmoszféra fékezi őket folyamatosan amíg pár hónapon-éven belül be nem lépnek a Föld légkörébe. A Capella műholdak magas kontraszttal, alacsony zajszinttel rendelkező képeket és akár 50 centiméteresnél is jobb felbontást tudnak majd nyújtani. Ezt egy 3,5 méteres kihajtható SAR (szintetikus apertúrájú radar) antenna segítségével érik el. A tervek szerint további négy műhold indításra kötöttek már szerződést – hármat egy indiai PSLV-vel és egyet a következő Electron misszión – ami mindössze négy órával indul később mint ez a küldetés! Az Electron küldetésről rövid időn belül kikerül a cikkünk.
Forrás: Capella Space
A másik kisműhold a GNOMES-1. A PlanetiQ cég egy kisműholdakból álló konstellációjának első tagja, célja rádió-okkultációs adatokat gyűjteni az atmoszférából időjárás-előrejelzési, klímakutatási és űridőjárás megfigyelési célokra. A műholdakat a coloradói Blue Canyon Technologies építi, míg az okkultációs szenzort a PlanetiQ biztosítja. A Pyxis névre keresztelt szenzort a PlanetiQ fejleszti és gyártja, az összes GNSS rendszerből (GPS, Galileo, Glonassz és BeiDou) érkező jeleket fogadja és elemzi ahogy azok áthaladtak a Föld atmoszféráján, és az ebből kinyert adat segítségével szolgáltat hasznos információkat az fent említett kutatási és megfigyelési területeknek. Áramellátását napelemek és akkumulátorok biztosítják. Későbbi missziókon terveznek egy ún. Active Temperature, Ozone and Moisture Microwave Spectrometer (ATOMMS) műszert elhelyezni a műholdakon, mely segítségével több hullámhosszon tudnák megállapítani a légköri hőmérsékletet, légnyomást és vízgőz eloszlását magassági rétegek szerint. 11 műholdra van már indítási szerződés aláírva, 1 darab egy következő Falcon-9-cel fog indulni, míg 10 darab egy indiai PSLV-vel.
Forrás: Gunther’s Space Page