Magyar idő szerint ma este indul a NASA/ESA Sentinel-6 műholdja a SpaceX Falcon 9 rakétájával. Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat a küldetésről, tartsatok velünk az Űrutazás-Űrhajók csatornán, mert mi élőben fogjuk közvetíteni magyar kommentárral.
← Rocket Lab 🇺🇸 – Return to Sender | Kína 🇨🇳 – Csang’e-5 →
Indítás ideje, helye: 2020. november 21. magyar idő szerint 18:17 – , Vandenberg Légitámaszpont – Space Launch Complex – 4E (SLC-4E), Kalifornia, USA 🇺🇸
Megrendelő: NASA – (National Aeronautics and Space Administration)
Rakomány: Sentinel-6A (Jason-CS) “Michael Freilich” NASA/ESA klímakutató műhold
Rakomány össztömege: 1440 kg
Hordozórakéta: SpaceX Falcon 9 Block 5
Pálya: alacsony Föld körüli pálya (LEO) 1336 km, 66.0° inklinációval
Első fokozat: B1063 – ez lesz az első küldetése ennek a fokozatnak
Fokozat visszatérése: Landing Zone-4 szárazföldi leszállási zóna
Élő közvetítés: hivatalos élő közvetítés a SpaceX YouTube csatornáján illetve az Űrutazás-Űrhajók YouTube csatornán
Indítás kimenetele: sikeres indítás és első fokozat visszatérés (beszámoló)
Az indítás számokban:
- 99. Falcon 9 indítás
- 100. Falcon 9 küldetés
- 108. SpaceX misszió
- 66. első fokozat leszállás
- 22. SpaceX indítás 2020-ban (rekordmennyiségű indítás)
- 89. orbitális indítás 2020-ban összesen
A hordozórakéta és az indítás menete
A Sentinel-6A műholdat a SpaceX Falcon 9 hordozórakétája fogja pályára állítani. Az első fokozat a B1063 sorszámú booster lesz, melynek ez lesz az első küldetése. Leszállás után megkapja a B1063.1 minősítést. Az első fokozatot kilenc darab Merlin-1D hajtómű gyorsítja, ezek kerolox hajtóanyagkeveréket égetnek el (RP-1 kerozin és folyékony oxigén). Körülbelül két és fél perccel a start után szétválik az első és második fokozat. A második fokozat egy darab MVac Merlin vákuum-optimalizált hajtóművel van ellátva, ami folytatja a második fokozat és rakományának űrbéli gyorsítását. Mivel az első fokozat most nem drónhajóra, hanem szárazföldi leszállózónára fog visszaérkezni (RTLS: return to launch site), egy ún. boostback burn segítségével fogja magát lelassítani, és végül megfordítani pályája irányát, hogy a kaliforniai partok felé “zuhanjon” vissza. Ezután az entry burn, magyarul belépési/visszaérkezési manőverrel mégtovább lassítja magát (így csökkennek a hő- és erőhatások is). A visszaérkezés egésze alatt RCS hiddegázfúvókák és ún. grid fin kormányrácsok irányítják az első fokozatot. A landing burn, vagy leszálló manőver az utolsó hajtóműindítás, ekkor sima leszállást hajt végre a fokozat (ebben az esetben) a Landing Zone-4 leszállási helyszínre. Az orrkúpok elkapására is kivezényelték az egyedüliként a Csendes-óceánon szolgálatot teljesítő NRC-Quest hajót. A második fokozat a Sentinel-6A műhold leválása után lelassítja magát egy végső hajtóműgyújtással (deorbit burn), és visszatér az atmoszféra sűrűbb rétegeibe.
Forrás: SpaceX
Képek forrása: SpaceX/NASA
A rakomány – Sentinel-6 “Michael Freilich”
A Sentinel-6A műhold a Jason-3 oceanográfiai munkájáját fogja folytatni, melyet még 2016-ban indítottak. A Sentinelt a meteorológusok pontosabb előrejelzésekre készítésére fogják használni, illetve a klímaváltozás hatásait is hivatott vizsgálni. A Sentinel-6 képes milliméteres pontossággal mérni a világ óceánjainak 90% -ának tengerszintjét, ami pontosabb, mint bármely más műhold. A légköri nyomásról és hőmérsékletről is fog adatokat gyűjteni. A műhold egyéb műszerek mellett tartalmaz egy radaros magasságmérőt, amit a tengerszín pontos topográfiai mérésére fognak használni. Egy GNSS rádió okkultációs eszközzel is ellátták az űreszközt, ezzel szintén légköri nyomást, hőmérsékletet, illetve vízgőz eloszlását tudják vizsgálni. A műholdat Michael Freilich-ről, a NASA volt földmegfigyelési részlegének vezetőjéről nevezték el, aki ebben az évben hunyt el. A Sentinel-6A ikerműholdját, a 6B-t 2025-ben tervezik felbocsátani. A két Sentinel műholddal tervezi a NASA folytatni a partnerségek az ESA, EUMETSAT és CNES-sel az óceanográfia és klímakutatás területén.
