Frissítés jan. 14. 20:26: Egy nappal elhalasztották az indítást, így legkorábban 15-én vasárnap késő este 23:56-kor kerülhet sor a startra!
A tavaly novemberi küldetéshez hasonlóan ismét az Amerikai Űrhaderő megbízásából kerül sor a nehézrakéta indítására.
Indítás ideje, helye: 2023. január 15. 23:56, Launch Complex-39A (LC-39A) indítóállás, Kennedy Űrközpont, Florida, USA
Megbízó: az Egyesült Államok Űrhadereje (USSF)
Rakomány: a USSF titkosított geostacionárius műholdja
Rakomány össztömege: 2700 kg – 5700 kg között, de pontos adat nem ismert,
Hordozórakéták: Falcon-9 (Block-5) B1070-1 középső első fokozat, illetve a B1064-2 és B1065-2 oldalsó első fokozatok
Pálya: ~36000 km-es geostacionárius pálya (GEO)
Fokozatok visszatérése: a középső első fokozat nem kísérel meg visszatérést, a két oldalsó fokozat az LZ-1 és LZ-2 szárazföldi leszállási zónára száll le
Élő közvetítés: magyar nyelven a Spacejunkie Youtube-csatornánkon tudjátok követni az indítást, az angol nyelvű közvetítést a SpaceX hivatalos Youtube-csatornáján érhetitek el
A küldetés kimenetele: sikeres
Infografika: Séra Gábor (spacejunkie.hu)
A küldetés számokban
Ez lesz:
- a SpaceX idei 3., összességében 207. indítása
- a Falcon Heavy idei 1., összességében 5. indítása
- a SpaceX 60. felbocsátása az LC-39A indítóállásról
- a 164. és 165. sikeres leszállási kísérlete egy Falcon-9 első fokozatnak, mely a 90. és 91. lehet zsinórban
- a 9. orbitális indítási kísérlet 2023-ban, az összes startot világszerte figyelembe véve
A küldetés részletei
Ahogy az előző USSF-44, úgy ez a küldetés is titkosított, így a hasznos teherként induló geostacionárius műholdról sem ismert túl sok adat. Annyi viszont publikus információ, hogy maga a katonai távközlési szatellit a Continuous Broadcast Augmenting SATCOM-2 (CBAS-2) jelölést kapta, amit az LDPE-3A (a későbbiekben részletezzük) szállító platformon helyeztek el. Ezen kívül több cubesat és kisműhold is helyet kapott a raktérben, amiket a Northrop Grumman által gyátott Long Duration Propulsive ESPA, röviden LDPE fog a végső keringési pályára juttatni.
Maga a Falcon Heavy hasonló profil alapján hajtja végre a küldetést, mint legutóbb: a középső első fokozat a nagy energiaigényű pálya miatt nem lesz képes visszatérő manőverre, így ennek ez lesz az első és utolsó útja is egyben, a két oldalsó fokozat azonban ismét szárazföldi visszatérést és leszállást fog megkísérelni. Ha ismét sikerül nekik ez az igen összetett manőver-sorozat, akkor a jelenleg áprilisra kitűzött USSF-52 küldetésen is bevetésre kerülnek majd.
A Continuous Broadcast Augmenting SATCOM-2 (CBAS-2) műhold
Pontos tömege nem ismert, de 2000-3000 kg körülire becsülik. Ahogy a neve is jelzi, ez lesz a második ilyen típusú műhold, az elsőt 2018 áprilisában egy Atlas-V 551 rakétával állították pályára. A CBAS-2 egy katonai távközlési átjátszó szatellit, ami parancsnokságok között biztosítja a megfelelő kommunikációt. Ahogy a tömege, úgy a gyártó és a formatervezés is titkosított.
A Long Duration Propulsive ESPA szállító platform
Az LDPE (teljes nevén Long Duration Propulsive ESPA, melyből az ESPA = EELV Secondary Payload Adapter; EELV = Evolved Expendable Launch Vehicle) a csatolt űreszközöket fogja a végső kijelölt pályára állítani. Magyarul továbbfejlesztett, egyszer használatos másodlagos szállítójárművet jelent, a fő platformhoz további mellék platformokat is rögzítettek. Értelemszerűen a fő platformon helyezték el a CBAS-2 műholdat, míg a mellék egységekre a cubesatok és egyéb kisműholdak kerültek. Az egész berendezést az ESPAStar adapter vezérli, ez felel a meghajtásért is. Ez önmagában is összesen hat, legfeljebb 1920 kg össztömegű kisműholdat képes befogadni, amiknek 400 m/s delta-V gyorsítást képes leadni hidrazinnal működő meghajtási rendszerének köszönhetően.
Az ESPAStar műhold adapter és szállító platform látványterve.
A tavaly novemberi USSF-44 küldetés rakétája emelkedés közben. Forrás: SpaceX