Aki valamelyest figyelemmel követi a SpaceX Starlink műholdak történetét, annak ismert lehet az égboltra gyakorolt hatásuk és a reakciók, amit kiváltottak az emberekből. Az első pár indítás óta majd másfél év telt el, volt időszak, amikor könnyűszerrel megfigyelhetőek voltak ezek a műholdak, szépen libasorban szelték keresztül az égboltot. A szak-és amatőrcsillagász közösség joggal ellenezte az akár szabad szemmel is könnyűszerrel megfigyelhető műholdak jelenlétét, főleg annak tekintetében, hogy a cég 12.000 darabot tervez alacsony Föld körüli pályára állítani és 42.000 darabra van engedélyük.
Azóta a SpaceX csapata sikeresen növelte a műholdak vizuális magnitudóját, magyarul csökkentette az általuk visszavert napfény mennyiségét, egyszerűbben a fényességét. A nagy vizuális magnitudó egyébként is leginkább a napkelte előtti és napnyugta utáni órákra volt leginkább igaz, ezt sikeresen orvosolta az orientáció változtatása és az úgynevezett Visorsat dizájn, ahogy a név utal rá egy napellenzővel van ellátva minden műhold, mely meggátolja a napfény tükröződését.
Amatőr Nemzetközi Űrállomás fotósként az én érdeklődésem is felkeltette, vajon fotózható-e egy ennyire kis méretű műhold a Földről és ha igen, mennyi részlet látható egy-egy ilyen műholdból?! Az elmúlt egy év alatt több sikeres fotózást sikerült végrehajtani, ezekből következik egy rövidebb beszámoló ebben a cikkben. Minden az alábbiakban látható felvétel egy Skywatcher 250/1200 dobson típusú távcsővel készült, a fotók vagy alap nagyításban (primer fókusz) vagy pedig egy TeleVue 2,5x powermate segítségével készült. A képkockák rögzítéséhez minden esetben egy Zwo ASI 224MC színes kamerát használtam, egy esetben egy 174MM monokróm kamerát.
2020.02.04. – SpaceX Starlink-1201 műhold
Az első sikeres észlelésem, melyen egyértelműen látható a napelemtábla és maga a műhold egység (satellite bus). Már ezek a felvételek is felülmúlták a várakozásom! A műholdak maximális horizont feletti magassága 53 fok volt. Tökéletes kezdés!
2020.04.19. – SpaceX Starlink-1125 műhold
Majd egy héttel az első fotós észlelése után egy újabb alkalomra került sor. Az égiek is talán kegyesebbek voltak ezúttal és az eredmény sem maradt el. Ha nem is kristálytiszta felvétel, de a már teljesen kinyílt napelemtábla gyönyörűen látszik.
A Nemzetközi Űrállomás is fotózható volt aznap, így ugyanazt a felszerelés használtam szinten ugyanazzal a beállítással, így képesek vagyunk összehasonlítani a Starlink műhold és az ISS látszólagos átmérőjét – tehát mekkorának látszódnak az égbolton (ami nem feltétlenül reprezentálja a valós méretüket).
2020.04.22. – SpaceX Starlink műholdak indítás után 21 perccel London felett
Kétségkívül a legizgalmasabb átvonulás, melyet sikerült észlelni és fotóznom is! A floridai Cape Canaveral űrközpontból április 22-én indított újabb adag Starlink műhold indítás után 21 perccel londoni tartózkodási helyem felett száguldott át. Élőben néztem az indítást a telefonomon, láttam ahogy 15 perccel a start után szétválik a Falcon-9 rakéta második fokozata és a 60 darab műhold, de fogalmam sem volt mégis mire számítsak. Martin Lewis amatőr fotós kollégámmal két különböző helyszínről próbáltuk megörökíteni az eseményt. Az objektum már nem pontszerű volt, mint mondjuk az ISS esetében, tisztán látszott, hogy valami történik odafent.
Amit sikerült észlelnünk az a lassan egymástól távolodó 60 darab műhold, ezek két fűzértként látszotttak a felvételeken. Ahogy egyre távolodott, a két fűzér egynek látszott és ekkor már tökéletesen kivehető volt a Falcon-9 rakéta második fokozata is.
Próbáltam megszámolni mind a 60 műholdat. Sikerült, de némelyik nem tökéletesen kivehető vagy a megvilágítottsága kicsit csalóka. Ezzel tudom legalábbis magyarázni, hogy a felső sorban 29 darabot számoltam, míg az alsóban 31-et. De a Martin Lewis felvételén is hasonló a helyzet, így valószínűleg a fényjáték miatt nem teljesen egyértelmű a helyzet. De azt hiszem kiegyezek az eredménnyel, a világon nem sok fotósnak sikerült ezidáig közeli felvételt készíteni a 21 perccel korábban indított és éppen egymástól is már távolodó Starlink műholdakról.
A teljes angol nyelvű beszámoló ezen a linken található.
2020.05.07 – SpaceX Starlink-1125 műhold
Őrült korai kelés eredménye volt az aznapi észlelés, a Nemzetközi Űrállomás miatt keltem, de kis bónuszként Starlinket is tudtam fotózni. A képkockákból egészen jó animációt sikerült összerakni. Látszik, hogy a műhold az ún. shark fin, azaz cápauszony konfigurációban látható.
2021.02.04 – Starlink műholdak és a Falcon-9 második fokozat még összekapcsolódva, indítás után 21 perccel
Az észlelés hasonló volt a majd egy évvel korábbihoz, annyi a különbség, hogy ezúttal nem 15 perccel indítás után vált szét a Falcon-9 második fokozata és a műholdak, hanem majd 1 órával indítás után. Így mikor London fölött járt, egy fényes és nagyon gyorsan mozgó objektumot lehetett megfigyelni az égbolton. A fotón a fényes rész a 60 darab ‘műhold-rakás’ tetejét látjuk, ezt tökéletesen megvilágította a kelő Nap. Alatta a második fokozat oldalát láthatjuk.
Nehéz elképzelni, mégis mit kellen lássunk, ezért készítettem animációt is a használható képkockákból. Érdemes észben tartani, hogy az objektum közeledett felém és az orientációja, hogy pontosan melyik részét látjuk lassan változik az idő múlásával (mintha egy nagy magasságban közlekedő repülőgépet figyelnénk meg, annak sem folyamatosan egy oldalát látjuk).
Továbbá egy korábbi indítás során készült a legalsó animáció, az egyik raktérborítás belsejére felszerelet kamera gyönyörűen mutatja a Starlink műholdakat és a még aktív második fokozatot működés közben. Így talán könnyebb értelmezni a fenti animációt.
A Nasa Spaceflight május 1-i élő adásában Jonathan McDowell meghívott vendéggel éppen a Starlink és más internet kommunikációs műholdak égboltra gyakorolt hatásáról beszélgettek, nagyon érdekes angol nyelvű műsor. De hamarosan a Spacejunkie csatorna is szentel a témának egy teljes műsort, mert túlságosan fontos és érdekes a téma.