STS-61 – Az első Hubble szervíz-küldetés (2.rész)

Kapcsolódó

Két Starlink-indítás szerepel a SpaceX heti menüjében

Ismét egy floridai és egy kaliforniai felbocsátást hajt végre...

A nap képe #1309 – KSC ünnepi hangulatban

A Kennedy Űrközpont idei ünnepi dekorációja.

Megérkeztek a Psyche első felvételei, valamint tudományos adatokat is küldött az űrszonda

A bolygónkat október 13-án elhagyó Psyche űrszonda több sikeres...

Tegnap este a hét harmadik kínai küldetésén a harmadik különböző rakéta indult

A Csielung-3 hordozórakéta második útját teljesítette, majdnem egy évvel...

A nap képe #1308 – Hayley Arceneaux és a Föld

Hayley Arceneaux, az Inspiration4 küldetés orvosi tisztje, amint bolygónkat...

Folytatjuk az STS-61 küldetésről szóló írásunkat, az előző részben a Hubble problémáiról, az első szervíz-küldetés indításáról, és az első két űrsétáról volt szó.

3. űrséta (hatodik nap)

Másnap, december 6-án kezdődött a harmadik űrséta újra Story Musgrave és Jeffrey Hoffman részvételével, a feladat pedig a WF/PC2 (becenevén „Whiffpick” széleslátószögű kamera beszerelése volt.
Míg Hoffman előkészítette az új kamerát a beszerelésre, Musgrave a robotkar végéről kinyitotta a WF/PC kamerát rejtő raktérajtót. Ezután Hoffman egy tartófogantyút rögzített a műszerhez, amit sikeresen kiemeltek és az orbiter rakterébe helyeztek. Majd a 280 kg-os új kameráról eltávolítottak a védőburkolatot (ez védte a kamera érzékeny külső tükrét) és beszerelték a Hubble-be.

A földi irányítás ezután egy tesztet végzett el az új kamerán, és 35 perccel később jelentették a kamera megfelelő működését. A WF/PC2 jóval fejlettebb modell volt elődjénél, főleg az ultraibolya tartományban végzendő megfigyeléseknél, és saját korrekciós rendszere volt a főtükör hibájának javítására.
A „Whiffpick” cseréje után Hoffman két magnetométer cserélt még ki a teleszkópon. Ezek a Hubble iránytűi, melyek a Föld mágneses mezejét használják a teleszkóp megfelelő tájolásához. Mindkét eredeti egységgel problémák voltak, ezért volt szükséges a cseréjük. Az újabb sikeres űrséta 6 óráig és 47 percig tartott.

4. űrséta (hetedik nap)

A negyedik űrséta feladata volt a COSTAR korrekciós optika beszerelése a High Speed Photometer (HSP) helyére, ezzel javítva a leképezési hibát a teleszkópon található műszerek számára (kivéve az újonnan beszerelt WF/PC2-t, mivel azon már található egy saját beépített korrekció). Az űrsétára Thomas Akers és Kathryn Thornton voltak kijelölve. Az űrhajósok a teleszkóp „V2” jelű ajtaját nyitották ki éjszakai áthaladáskor, hogy  minimalizálják a hőmérsékleti változásokat és csökkentsék az új optika esetleg szennyeződésének lehetőségét. Az ajtó kinyitásakor tesztelték, hogy vissza tudják-e zárni megfelelően, de hasonlóan a korábbi űrsétákhoz, az ajtó csak nehezen zárult, erős nyomásra volt szükség. Ezután a HSP-ről eltávolították a csatlakozókat és az űrrepülő rakterébe helyezték, majd sikeresen beszerelték a COSTAR-t.

Később a Hubble fedélzeti számítógépén végeztek korszerűsítéseket – plusz memóriát és processzort kapott  a teleszkóp (egy csomagban szerelték be). A teljes számítógépes rendszer aztán újrainditották, és az első tesztek szerint rendben működtek az új egységek.
Az űrséta teljes siker volt, az űrhajósok 6 óra 50 percet tartózkodtak kint. Még aznap a Földről rendszerellenőrzést végeztek a COSTAR-on, és nem találtak semmilyen hibát.

5. űrséta (nyolcadik nap)

December 9-én került sor az ötödik, egyben az utolsó űrsétára a Musgrave-Hoffman párossal. Musgrave űrruhájával problémák adódtak a légzsilipben – EVA ruhája szivárgást jelzett, de miután az űrhajós átmozgatta az alkarjánál lévő illesztésnél a ruhát, két szivárgás-ellenőrzést is sikeresen el tudott végezni.

Musgrave beöltözés közben

Az űrséta fő feladata a napelemtáblák megfelelő pozícionálásáért felelős elektronika (Solar Array Drive Electronics – SADE) cseréje volt. Mindkét táblát 1-1 SADE egység vezérelte, ebből egyet kellett kicserélni mert a tranzisztora túlmelegedett. Az új SADE (melyet a napelemekhez hasonlóan az ESA szállított) már sokkal jobb hővédő-képességekkel rendelkezett. A vezérlők a Hubble belsejébe voltak beépítve, ráadásul nem tervezték soha a cseréjét, így a javítás nehéz munkának ígérkezett.
A raktérajtó kinyitása után a két űrhajós (szokásos módon egyikük a Hubble aljára rögzítve, másikuk pedig a robotkar végéről dolgozott) megkezdte a régi, hibás egység kiszerelését és az új behelyezését. A munka meglepően könnyen haladt, az űrhajósok nem ütköztek problémába.

A SADE egységek cseréje

A sikeres SADE csere után következett az utolsó feladat, a Goddard nagyfelbontású spektrométer (Goddard High Resolution Spectrograph) egyik elemét javították meg egy új relédoboz beszerelésével, illetve a Hubble magnetométereire helyezték még el védőtakarókat.
Az űrséta 7 óra 21 perc után ért véget, ezzel a misszión teljesített öt űrséta ideje összesen 35 óra 28 perc lett. A küldetés összes feladatát sikerült 100%-osan teljesíteni.

A már megjavított Hubble, az új napelemtáblákkal

A Hubble elengedése, landolás

Másnap, a kilencedik napon került sor a Hubble elengedésére: Claude Nicollier a robotkar segítségével kiemelte a teleszkópot az Endeavour rakteréből majd elengedte, a Hubble pedig lassan ellebegett. A tizedik napon a személyzet kapott egy fél nap pihenőt (váltásban), a tizenegyedik nap pedig rendrakással, rendszerellenőrzésekkel telt. A tizenkettedik napon (december 13-án) az orbiter megkezdte az ereszkedést és sikeresen landolt Floridában, a Kennedy Space Centerben.

Landol az Endeavour Floridában
Forrás: NASA

Az STS-61 misszió sikeresen bizonyította, hogy a Hubble sikeresen javítható és a későbbiekben is fejleszthető, illetve a több, megfeszített tempójú űrséta is kivitelezhető. A küldetés összes feladatát sikerült 100%-ban teljesíteni, mely után a végre teljesen funkcionáló Hubble a csillagászok és tudósok legsikeresebb űrteleszkópja lett. Sorozatunk következő részében a Hubble második szervíz-küldetését, az 1997-ben indult STS-82 missziót mutatjuk be.

Fontosabb  repülésadatok

Űrsikló: Endeavour ( az űrsikló-program 59., az Endeavour 5. küldetése)
Személyzet: 7 fő
Parancsnok: Richard Covey (negyedik űrutazása)
Pilóta: Kenneth Bowersox (második űrutazása)
Küldetés specialisták: Kathryn Thornton (harmadik űrutazása), Claude Nicollier (svájci ESA űrhajós, második űrutazása), Jeffrey Hoffman (negyedik űrutazása), Story Musgrave (ötödik űrutazása), Thomas Akers (harmadik űrutazása)
Start, indítóállomás: 1993. december 2. Cape Canaveral, LC 39-B
Időtartam: 163 keringés, 10 nap 19 óra 58 perc 33 mp
Magasság: 291-576 km
Landolás: 1993. december 13. Cape Canaveral

A legénység pózol a már befogott Hubble-vel a háttérben. Balról-jobbra: Story Musgrave, Richard Covey, Claude Nicollier, Jeffrey Hoffman, Kenneth Bowersox, Kathryn Thornton ésThomas Akers
Forrás: NASA

Űrséták adatai

EVA 1: 1993. december 5. Story Musgrave és Jeffrey Hoffmann (7 óra 54 perc)
EVA 2: 1993. december 6. Kathryn Thornton és Thomas Akers (6 óra 36 perc)
EVA 3: 1993. december 7. Story Musgrave és Jeffrey Hoffmann (6 óra 47 perc)
EVA 4: 1993. december 8. Kathryn Thornton és Thomas Akers (6 óra 50 perc)
EVA 5. 1993. december 9. Story Musgrave és Jeffrey Hoffmann (7 óra 21 perc)

A küldetés jelvénye

Források: 
spacefacts.de
Wikipedia
NASA

Dark mode powered by Night Eye