A NASA szerdán tette közzé az első vizsgálatok eredményeit, és először mutatták be az aszteroida anyagát a szeptemberi landolás óta.
Az OSIRIS-REx célja 60 gramm kőzetminta begyűjtése volt az aszteroida felszínéről. A NASA Johnson kutatóközpontjának kurátorai eddig 10 napot töltöttek azzal, hogy gondosan szétszedjék a mintát tartalmazó kapszulát, és bepillantást nyerjenek a benne lévő kőzetekbe. Amikor a tudományos tartály fedelét először kinyitották, a kutatók felfedezték, hogy a gyűjtőfejet (TAGSAM – Touch-and-Go Sample Acquisition Mechanism fejet), a tartály fedelét és az aljának belsejét „bónusz” aszteroidaanyag borítja.
A három évvel ezelőtti mintagyűjtés után a TAGSAM-ból részecskék távoztak, mielőtt az elraktározás megtörtént volna. Bár a tudósok számítottak arra, hogy a mintavételi kart körülvevő tartályon megtalálják az aszteroida anyagát azonban ezek mennyisége sokkal több, mint amire számítottak. Az extra anyag olyan sok volt, hogy lelassította az elsődleges minta összegyűjtésének és tárolásának gondos folyamatát.
Az első eredmények
Az első két hétben a tudósok „gyorselemzéseket” végeztek erről a kiinduló anyagról. Ennek során különböző műszereket, többek között pásztázó elektronmikroszkópot (SEM), infravörös méréseket és röntgendiffrakciót (XRD) használtak.
A SEM segítségével kémiai és morfológiai elemzést végeztek, míg az infravörös mérések információt adtak arról, hogy a minta tartalmaz-e hidratált ásványokat és szerves anyagokban gazdag részecskéket. A röntgendiffrakció érzékeny a mintában lévő különböző ásványokra, kimutatja azokat, és jelzi arányukat is.
Emellett a röntgensugaras komputertomográfiát is felhasználták az egyik részecske 3D-s számítógépes modelljének elkészítéséhez, kiemelve annak változatos belsejét.
A 4,5 milliárd éves Bennu aszteroida mintájának első vizsgálatai magas széntartalomra és vízre utalnak, ami együttesen azt jelentheti, hogy a kőzetekben megtalálhatók a földi élet építőkövei.
„Miközben a Bennu aszteroida porában és kőzeteiben őrzött ősi titkokat kutatjuk, egy olyan időkapszulát nyitunk meg, amely mélyreható betekintést nyújt számunkra Naprendszerünk eredetébe” – mondta Dante Lauretta, az OSIRIS-REx vezető kutatója. „A szénben gazdag anyag bősége és a vízhordozó agyagásványok jelenléte csak a kozmikus jéghegy csúcsa. Ezek a felfedezések, amelyeket az évek óta tartó elkötelezett együttműködés és a legmodernebb tudomány tette lehetővé, arra az útra indítanak bennünket, hogy megértsük nemcsak égi szomszédságunkat, hanem az élet kialakulását is. A Bennu tanulmányozásával közelebb kerülünk kozmikus örökségünk rejtélyének megfejtéséhez.”
A Bennu mintáinak további kutatása
A következő két évben a misszió tudományos csapata folytatja a minták elemzését. A NASA a begyűjtött anyag legalább 70%-át a Johnson Űrközpontban fogja megőrizni. Az OSIRIS-REx tudományos programjának részeként a világ több mint 200 tudósából álló csoport fogja vizsgálni a regolit tulajdonságait, köztük számos amerikai intézmény, a NASA partnerei, a JAXA (Japán Űrkutatási Ügynökség) és a CSA (Kanadai Űrügynökség) kutatói, valamint más tudósok a világ minden tájáról. További mintákat is kölcsönöznek még az ősz folyamán a Smithsonian Intézetnek, a houstoni Űrközpontnak és az Arizonai Egyetemnek nyilvános kiállításra.
Bár a talált szénvegyületek természetének megértéséhez további munkára van szükség, a kezdeti felfedezés jó előjel az aszteroidából származó minták jövőbeli elemzéseihez. A kisbolygó kőzetében és porában rejlő titkokat még további évtizedekig tanulmányozni fogják, betekintést nyújtva abba, hogyan alakult ki Naprendszerünk, hogyan kerülhettek az élet építőkövei a Földre, és milyen óvintézkedéseket kell tenni az aszteroidák és szülőbolygónk ütközésének elkerülése érdekében.