Roberto Vittori, az ESA olasz űrhajósa a manőver során a Hold déli pólusát célozta meg. Erre a kráterekkel borított területre azonban nem könnyű a leszállás. A műveletet egy fejlett repülésszimulátorban végezte el, ami az ún. „Human in the loop” (HITL) holdraszállási rendszer tervezésére irányuló projekt része. A HITL egy olyan modell, amely emberi interakciót igényel, tehát az ilyen típusú szimulációban az ember mindig része a folyamatnak. Emellett utat enged a felhasználó számára, hogy megváltoztassa egy esemény kimenetelét, továbbá lehetővé teszi, hogy a gyakorlást végző személy belemerüljön a történésekbe. Ez az elmélyülés hatékonyan hozzájárul a megszerzett készségek átviteléhez a való világba.
A Hold déli pólusának mozaikja a SMART-1 űrszonda által készített felvételekből. Forrás: ESA
Az ESA által vezetett „Human-In-the-Loop Flight Vehicle Engineering” technológiai tanulmány során azt vizsgálták, hogy a holdi leszállások közben az emberi felügyelet milyen előnyökkel járhat a repülési rendszer megbízhatóságának javítása érdekében. A projekt részeként Vittori a Német Űrkutatási Központban (DLR – Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt) található, extrém dőlésszögekre és manőverekre tervezett, egyedülálló mozgásszimulátor segítségével hajtotta végre a fentebb említett ereszkedési, és leszállási műveleteket.
Roberto Vittori és a DLR szimulátora. Forrás: ESA/DLR
A DLR szimulátorának alapja egy ipari robotkar, amelyhez egy virtuális ablakkal ellátott pilótafülkét erősítettek. Ennek segítségével az űrhajós megtapasztalhatta hogyan viselkedik egy űrhajó a kritikus fázisokban, továbbá különböző lépéseket is tehetett annak irányítására. A szimulációs repülés közben három forgatókönyvet is teszteltek. Az első egy teljesen autonóm leszállás volt, ahol nem volt szükséges semmiféle beavatkozás. A második során a robotpilótát úgy állították be, hogy egy sziklákkal borított területet válasszon ki landolási helynek. Vittori egy adott időintervallumon belül képes volt beavatkozni, és az érintőképernyőkön keresztül egy biztonságosabb alternatív leszállóhelyet választani. A harmadik tesztforgatókönyv szerint a robotpilóta műszaki hibát szenvedett. Ennek alkalmával az olasz űrhajós képes volt teljesen kézi vezérlésre váltani, és így elvégezni a Hold felszínére való leereszkedést.
A leszállóegység kijelzője. Forrás: ESA