Szingapúri trió indiai rakétán

Kapcsolódó

USA: Oroszország műholdellenes fegyvert bocsátott az alacsony Föld körüli pályára

Az Egyesült Államok attól tart, hogy a Kozmosz-2576 feltehetően...

A SpaceX új felderítő műhold-konstelláció első tagját állította pályára az NRO számára

A hattagú hálózatot a Northrop Grumman-nel együtt valósítják meg...

A nap képe #1476 – Gibraltári-szoros

A Gibraltári-szoros, melyet a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről örökítettek meg...

Július első két hetére szűkítette az ESA az Ariane-6 debütálásának időpontját

Jól halad az első repülésre szánt rakéta felkészítése, de...

A négyes szám jegyében zajlanak ezen a héten a kínai indítások

Ezúttal egy Kuajcsou-11 állított pályára négy műholdat, csakúgy, mint...

Magyar idő szerint délután 14 óra 32 perckor sikeresen útnak indult a második idei rakéta Indiából, nevezetesen a délkelet-indiai Sriharikota Űrközpontól. A Polar Satellite Launch Vehicle (PSLV) C53 jelzésű küldetése egy kereskedelmi jellegű misszió volt, szám szerint a második, amit az ISRO (Indiai Űrkutatási Szervezet) a New Space India Ltd. vállalattal együtt bonyolít le. A közepes teherbírású rakéta orrkúpja alatt 3 műhold és egy tudományos műszercsomag kapott helyet, melyeknek mindegyike sikeresen egy 570 kilométer magas körpályára került.

A PSLV egy igen különleges konfigurációan repült: egy szilárd hajtóanyagú segédrakéta sem volt elhelyezve a hordozóeszköz oldalára, így az teljesen az első fokozatra hagyatkozva indult el a startállásról. A misszió többi része is a megszokott módon sikerrel végződött, és körülbelül 15 perccel start után már bejelentette az ISRO a C53 küldetés sikerét.

A PSLV-C53 misszió indulása. Kép forrása: PSLV-C53/DS-EO Gallery – ISRO

A PSLV áthaladása a Föld légkörén, egyenen a világűr felé. Kép forrása: PSLV-C53/DS-EO Gallery – ISRO

A mai küldetésen három önálló műhold jutott el a világűrbe, valamint egy technikai újdonságot is alkalmaztak a rakéta utolsó fokozatán:

  • A szingapúri DS-EO műhold volt a C53 jelzésű küldetés fő rakománya, melynek üzemanyaggal együtt az össztömege 365 kilogramm. A földmegfigyelésre szánt űreszközt a dél-koreai Satrec Initiative gyártotta a szingapúri kormány Védelmi Tudományos és Technológiai Ügynöksége (DSTA) megbízásából. A szatellit egy elektro-optikai berendezés segítsével fog nagy felbontású felvételeket (50 cm/pixel) készíteni a Földünk felszínéről, melyeket a szingapúri kormányszervek és kereskedelmi partnerek fognak elsődlegesen felhasználni. Többek között a tengeri hajózás biztonságának növelésére és az esetlegesen ebből adódó, természetre káros olajfoltok felkutatására fogják alkalmazni a DS-EO által nyújtott képeket.
  • A NeuSAR szingapúri radarműhold volt a PSLV rakéta második rakománya. A 155 kilogrammos űreszközt szintén a dél-koreai Satrec Initiative integrálta, és főszereplőhöz hasonlóan ezt a műholdat is a DSTA fogja üzemeltetni. Ennek a műholdnak főképpen útkereső szerepe lesz, ugyanis Szingapúr hosszútávú űripari tervei között szerepel egy apertúraszintézises (SAR) műholdrendszer kiépítése, az első teszteket pedig a NeuSAR-ral szeretnék megejteni. Az űreszköz fő eleme egy szintetikus apertúrájú radarrendszer, ami több kisebb méretű radarból áll, ezzel megnövelve a műhold maximális felbontását. Az ilyen rendszerek folyamatosan, egymástól eltérő időben bocsátanak ki elektromágneses hullámokat (5,35 GHz frekvencián, C-sáv), és a visszatérő jelek alapján nagy területeket tudnak feltérképezni. Ennek a megoldásnak a legfőbb előnye, hogy bármilyen időjárási körülménytől (pl. zavaró felhőzet) függetlenül képes felvételeket készíteni a Föld felszínéről, ezért a polgári célok mellett a katonai felderítésben is előszeretettel használják.
  • A Scoob-1 3U (30x10x10 cm) CubeSatot a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetemen készítették el, egyben ez lett az ázsiai ország első napfizikai kutatómissziója a világűrben. A 3 kilogrammos űreszközzel a Nap és a Föld közötti űridőjárásbeli kapcsolatot szeretnék vizsgálni, valamint azt, hogy a Napunk különböző eseményei (pl. napkitörések) milyen hatással vannak a Föld klímájára és időjárására. A Napra irányuló szenzorok és műszerek mellett egy földmegfigyelő kamerát is elhelyeztek az egyetemi hallgatók és mérnökök a műhold fedélzetén, ami 25-30 méter/pixel felbontásban tud majd képeket küldeni bolygónk felszínéről.
  • A negyedik fokozaton elhelyezték a PSLV Orbital Experimental Module (POEM) műszercsomagot is. Ez a platform a már kiürült PS4 fokozatot használja orbitális hordozóeszköznek, és saját fedélzeti rendszerekkel rendelkezik. Az indiai mérnökök ennek a tudományos-kísérleti modulnak a megépítéséhez külön napelemekkel, precíziós fúvókákkal (hélium), kommunikációs rendszerrel, és fedélzeti kamerákkal is felszerelték a negyedik fokozatját a rakétának. A navigációhoz dedikált napszenzorokat és csillagkövetőket használnak, valamint az indiai NavIC műholdas helymeghatározási konstelláció nyújtotta szolgáltatást is kiaknázzák. A modulon számtalan indiai kutatóközpont és űripari startup kísérleteit és műszereit helyezték el.

A hasznos terhek az ISRO felkészítő hangárjában. Balról jobbra: DS-EO, NeuSAR és Scoob-1. Kép forrása: PSLV-C53/DS-EO Gallery – ISRO

Ez volt a PSLV rakétatípus 55. repülése. A tervezett időpontban T+0 másodperckor beindult a PSLV rakéta első fokozata (PS1), ami most segédrakéták nélkül egymaga emelte fel a hordozórakéta teljes egészét. Az első fokozatot egy S193 szilárd rakétamotor alkotja, mely 20 méter hosszú, 2,8 méteres átmérőjű, és 4800 kN tolóerőt biztosít elemelkedéskor. T+1 perc 49 másodperckor PS1 fokozat elégette az összes hajtóanyagát, és pirotechnikai robbantótöletek segítségével leválasztották a rakétáról. Két tizedmásodperccel később a PS2 fokozat Vikas cseppfolyós hajtóanyagú rakétamotorja is beindult. Ez 800 kN tolóerőt produkált asszimetrikus-dimetilhidrazin (UDMH) és N2O4 elégetésével. Ekkor a rakéta már 1,6 km/s sebességgel haladt a világűr felé.

Az áramvonalazó kúpok leválasztása után T+4 perc 16 másodperckor az összes üzemanyag elégetése után leállt a hipergolikus Vikas hajtómű, és levált a harmadik fokozat. Ekkorra a rakéta már átlépte a 4 km/s sebességet, és egyre csak gyorsult. A PS3 egy 3,6 méter hosszú és 2 méter átmérőjű szilárd hajtóanyagú rakétamotor, ami 250 kN tolóerőt képes kifejteni. Hajtóanyagként HTPB-t használnak a motorban, ami manapság az egyik leggyakoribb szilárd halmazállapotú rakétákban használt üzemanyag. 127 másodpercnyi működés után a PS3 fokozat is leállt, ezután már 7,2 km/s volt a hordozóeszköz sebessége.

A rakéta konfigurációja a harmadik fokozat (a képen bal oldalon) leállása után. Jobb oldalon a PS4 fokozatot és a hasznos terheket szállító adapter láthatjuk. Kép forrása: ISRO élő közvetítés

A harmadik fokozat leválása után egy rövid ballisztikus fázis következett. T+14 perc 49 másodpercnél a PS4, vagyis a rakéta negyedik folyékony hajtóanyagú végfokozata is beindult. Ez két darab L-2-5 hajtóművel van ellátva, melyek összesen 14,7 kN tolóerőt nyújtanak a hasznos tehernek. Ezek metil-hidrazint és N2O4/N2O keveréket használnak hajtóanyagként. A PS4 első manővere után már egy 570 kilométeres magas napszinkron pályán keringtek a műholdak, még a rakétához erősítve. Ezután leválasztották a főrakományt, a RISAT-1A-t, nem sokkal később pedig a potyautasként helyet kapó két kisműholdat is.

A főrakománynak számító DS-EO szatellitet T+17 perc 57 másodperckor bocsátották ki a rakéta adapteréről. Ezt egy köztes csatlakozó leválasztása követte, majd nem sokkal később a NeuSAR és a Scoob-1 műholdakat is rendben leválasztották, ezzel sikerre véve a küldetést. A rakéta negyedik fokozata a már fentebb említett módon még hónapokig egy tudományos modulként fog funkcionálni.

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye