Az ESA (Európai Űrügynökség) Mars Express űrszondájának MARSIS (Mars Advanced Radar for Subsurface and Ionospheric Sounding) műszere egy jelentős szoftverfrissítésben részesül, amely lehetővé teszi számára, hogy minden eddiginél részletesebben tekinthessen be a Mars és holdja, a Phobos felszíne alá. Az űrszonda 2003. június 2-án, 19 évvel ezelőtt indult útjára, ami az ESA első küldetését jelentette a Vörös Bolygóval kapcsolatosan. A közel két évtizedes kutatása forradalmasította szomszédunk történetének, jelenének és jövőjének megértését, ami a bejelentett frissítésnek köszönhetően tovább bővülhet.
A MARSIS döntő szerepet játszott a folyékony vízre utaló jelek felkutatásában és felfedezésében a Marson. A műszert az olaszországi Istituto Nazionale di Astrofisica (INAF) üzemelteti, és teljes egészében az Olasz Űrügynökség (ASI) finanszírozza. A vizsgálatokat alacsony frekvenciájú rádióhullámokkal végzik, melyet a bolygó irányába küldenek az űrszonda 40 méter hosszú antennájának segítségével. A hullámok többsége visszaverődik a felszínről, azonban egy jelentős részének sikerül áthaladnia a kérgen, és az ott található különböző anyagok rétegeiről verődik vissza, mint például a jég, a talaj, a kőzet és a víz. A visszavert jelek vizsgálata során a tudósok feltérképezhetik a felszín alatti szerkezetet néhány kilométeres mélységig, és tanulmányozhatják annak tulajdonságait.
Az Aonia Terra, egy régió a Mars déli hegyvidékén. A színkódolt topográfiai kép a szonda 2022. április 25-én gyűjtött adataiból készült. A felszín alacsonyabb területei kék és lila színnel, míg a magasabban fekvő régiók fehér és vörös színnel jelennek meg Forrás: ESA/DLR/FU Berlin
Carlo Nenna szoftvermérnök elmondása alapján számos kihívással kellett szembenézniük a műszer teljesítményének javítása érdekében, aminek egyik oka, hogy a szoftvert több mint 20 évvel ezelőtt tervezték, melyhez még Windows 98 alapú fejlesztőkörnyezetet használtak. Az új szoftvert az INAF csapata és Carlo közösen tervezte, mely egy sor olyan frissítést tartalmaz, amik javítják a jelek vételét és az űreszköz fedélzeti adatfeldolgozását, így növelve a Földre küldött tudományos adatok mennyiségét és minőségét. A fejlesztés emellett lehetővé teszi, hogy a MARSIS műszert akár ötször hosszabb időre is bekapcsolhassák, ezáltal sokkal nagyobb területet lesznek képesek megvizsgálni.