A Roszkozmosz igazgatója, Dmitrij Rogozin osztotta meg Twitter oldalán az első képeket az Arktika-M1 (vagy Arktyika-M1) időjárási műholdról. Az űreszközt még februárban bocsátották fel egy Szojuz hordozórakétával, amit egy Fregat felső fokozattal láttak el a precíz pályamanőverek elvégzésére. A szatellit jelenleg is a kijelölt 1043×39 727 kilométeres, elliptikus ún. Molnyija-pályán kering, 63,3 hajlásszöggel és 12 órás keringési idővel. A Molnyija-pályát főleg az északi területek műholdas lefedettségére szokták alkalmazni, a nevét is az 1960-as években kifejlesztett Molnyija távközlési holdakról kapta. A 2100 kilogrammos meteorológiai műholdat az NPO Lavocskin tervezőiroda fejlesztette és építette az orosz Navigator platformra.
Az Arktika-M1 startja Bajkonurból. Kép forrása: Roszkozmosz
Még mielőtt továbblépnénk, pár műszaki információ az orosz Navigator műholdplatformról:
Navigator (magyarul Navigátor) műholdplatform
A 21. század elején Oroszország egyik legnagyobb űripari vállalata, az NPO Lavocskin, egy újfajta moduláris műholdplatform kifejlesztését valósította meg, amellyel elképzelésük szerint a jövőbeli orosz űrmissziókat szeretnék kiszolgálni – legyen az egy alacsony Föld körüli pályán lévő távérzékelési műhold, geostacionárius telekommunikációs vagy időjárási műhold, de akár bolygóközi tudományos misszióra is alkalmas. Az elképzelésük meg is valósult, ugyanis a ma Navigator néven ismert műholdplatform több neves orosz űrküldetésen is nagy szerepet játszott. Az űreszköz minden eddigi orosz platformnál pontosabb navigációs és helyzet-stabilizációs rendszerrel rendelkezik, ami 3 tengelyes üzemmódban működik. Négy darab, piramis alakban elhelyezett giroszkóp támogatja a navigációs rendszer munkáját, melyek redundánsak, így egy meghibásodás esetén is képes az űreszköz folytatni a küldetését. A Navigator platformot eddig az Elektro-L és Elektro-M geostacionárius időjárási műholdaknál, a Szpektr-R rádióteleszkópnál, a Szpektr-RG röntgencsillagászati űrtávcsőnél, és az Arktika-M1 meteorológiai és távközlési műholdaknál alkalmazták. Több jövőbeli orosz tudományos küldetést is a Navigator platformra alapoznak, például a Szpektr-UV ultraibolya tartományban dolgozó űrteleszkópot, valamint a Szpektr-M infravörös tartományban működő űreszközt is.
Bal felülről (óramutató járásával megegyezően): Elektro-L, Szpektr-RG, Szpektr-R, Arktika-M1, Szpektr-M és Szpektr-UF. Képek forrása: Russian Space Web
Teljes tömeg (üzemanyag nélkül): 850-980 kilogramm
Üzemanyag tömege (max): 540 kilogramm
A hasznos teher maximális tömege: 2600 kilogramm
Üzemanyagkeverék: asszimetrikus dimetil-hidrazin és (valószínűleg) dinitrogén-tetraoxid
Kommunikációs rendszer frekvenciasávja: X-sáv (7-11,2 GHz)
Kommunikációs hatótáv: 200-200 millió kilométer
Navigációs pontosság: 2 fokmásodperc
Helyzetstabiliációs pontosság: 2,5 fok
Max. elektromos energia a hasznos teher számára: 600-1150 W (1 napelemtábla: 600 W, 2 napelemtábla: 1150 W, gallium-arzenid napelemcellák)
Fedélzeti rendszerek feszültsége: 27 ±1.35 V
Élettartam: 5 év
Az információkat Anatoly Zak-nak köszönhetjük, aki a Russian Space Web működtetője.
A Navigator műholdplatform sematikus ábrázolása. Kép forrása: Anatoly Zak/Russian Space Web
Magát az időjárási felvételeket és a távérzékelési méréseket az ún. MSU-GSM multispektrális képalkotó egységgel készítette, melyeket egy X-sávú csatornán sugároz le minden óra 0. és 30. percében, így akár rádióamatőrök is vehetik az Arktika jeleit. A felhőzeten kívül a szélsebességről, páratartalomról, és a hőmérsékletről is küld információkat a műhold. A meteorológiai célok mellett távközlési szerepet is kapott, ugyanis kommunikációs lefedettséget biztosít az orosz hajósoknak az északi területeken. Az Arktikát felszerelték még egy vészhelyzeti jeladóval is, így bármilyen bajba került hajó segítséget tud hívni az Arktikán keresztül.
Az Arktika egyik első képe. Kép forrása: Roszkozmosz
A műhold sorozatfelvétele a Földről, ahogy a pályáján haladt. Kép forrása: Roszhidromet
Egy rádióamatőr (Oleg_meteo) felvétele, amelyet egyenesen az Artika műhold sugárzott le. Kiemeltük a Kárpát-medencét a képen. A nagyfelbontású kép ezen a linken érhető el (400 Mb!).
Az Arktika műholdakról ebben a cikken írtunk bővebben.