Szorosabbra fűződött a magyar-orosz együttműködés a világűrben

Kapcsolódó

21 hónap után repültek ismét utasok a New Shepard rakétával

Legutóbb 2022 augusztusában hajtott végre a Blue Origin utasokkal...

Földünk az űrből: Új-Zéland

A Kopernikusz-program Sentinel-2 műholdja 2024. május 7-én készítette az...

A nap képe #1473 – PREFIRE misszió

A PREFIRE misszió orrkúpjai, melyek a NASA sarkvidék kutató...

A NASA-val együtt valósulhat meg az európai ExoMars küldetés

A komponenseket, amiket korábban a Roszkoszmosz gyártotta volna, az...

Az Orosz Szövetségi Űrhivatal (Roszkoszmosz) legutóbbi bejelentése szerint szorosabbra fűzték a jövőbeli magyar-orosz űrkutatási együttműködést és terveket. Február 1-jén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában tárgyalt Dmitrij Rogozinnal, a Roszkoszmosz igazgatójával, és egy szándéknyilatkozat aláírásával tovább mélyítették a két ország közötti kapcsolatot a békés célú űrtudományok és űrrepülési fejlesztések terén.

Az orosz űrhivatal beszámolója szerint Magyarország álláspontja az, hogy nem csak az Európai Űrügynökséggel, hanem ezen kívül több más űrügynökséggel és szervezettel is fontos kiegyensúlyozott és széles körű kapcsolatot ápolni, amibe a Roszkoszmosz is beletartozik. Kiemelték, hogy az elmúlt évek során több közös magyar-orosz tudományos projekt is a megvalósítás utjára lépett, és ez az elkövetkezendő években csak fokozódni fog. Az alábbi programokat emelték ki:

  • A Csibisz-AI, ami egy közösen megépített Föld körül keringő mikroműhold lesz, melynek feladata a villámok tulajdonságainak és keletkezésének vizsgálata lesz,
  • Az Obsztanovka-2 műszercsomag, ami a Nemzetközi Űrállomás külső falára van felhelyezve – ennek célja a magnetoszférában és az ionoszférában lejátszódó elektromágneses jelenségek vizsgálata lesz, valamint azt is képesek mérni vele, hogy a nagyobb űreszközökre (például műholdak, űrhajók) milyen hatással van az ionoszféra,
  • A Trabant-rendszer, ami egy két mikroműholdból álló flotta lesz, és céljai közé az űridőjárási- és az ionoszféréban lejátszódó folyamatok vizsgálata lesz. A két szatellitet várhatóak 2023-ban fogják pályára állítani, Földünket nagyjából 500 kilométeres magasságban fogják másfél óránként megkerülni.

Az orosz fél megemlítette azt is, hogy a jövőben az együttműködés elmélyítésének új lehetséges iránya egy orosz segítséggel feljuttatott magyar kutatóűrhajós küldetése lenne, bár erről további információkat nem árultak el. Ez azért is furcsa, mert tavaly Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos mutatta be a Hunor-programot (aminek azóta már le is záródott az űrhajós-toborzása), és a tervek szerint amerikai segítséggel juthat ki a következő magyar a világűrbe, egészen konkrétan az Axiom Space vállalat által szervezett egyik küldetésen.

Az Obsztanovka rendszer első verziójának 2013-as felszerelése. Kép forrása: Roszkoszmosz

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye