Szovjet űrkutyák – 3. rész

Kapcsolódó

Az ESA 522 millió eurós szerződéssel segíti az ExoMars küldetést

A kissé hányattatott sorsú ExoMars küldetés újabb lendületet vehet,...

A Rocket Lab egy 14,4 millió dolláros szerződéssel gazdagodott

Nem mindennapi megbízást nyert el a Rocket Lab: a...

A nap képe #1436 – A Szojuz MSz-24 űrhajó belsejében

Loral O’Hara, Oleg Novickij és Marina Vasziljevszkaja a Szojuz...

Közel két hónap után teljesített ismét küldetést a SpaceX az Amerikai Űrhaderő megbízásából

Ezúttal egy űridőjárás-figyelő műholdat juttatott napszinkron pályára a Falcon-9. Kis...

Elstartolt az első Angara-A5 nehéz hordozórakéta az Vosztocsnij Űrközpontból

Ezzel megkezdődtek az Amur indítóállás repülésfejlesztési tesztjei a nehéz...

Elérkeztünk a harmadik kutatási szakaszhoz, amely az utolsó lépés volt affelé, hogy élőlényeket küldejenek a közeli Föld körüli pályára.

1957-1960 között a kutyák 212-453 km-es magasságig repültek és nem katapultáltak, hanem a rakéta fejével együtt landoltak, csak úgy, mint a kezdetekkor. Ezen kívül fehér patkányok és egerek is utaztak a kutyákkal, nyulat pedig kétszer küldtek az űrbe. E szakaszban már az új kabinok tesztelését végezték, így élőlények először lépték át a Kármán-vonalat (100 km-es magasság), és elérték 473 km-es magasságot.

Harmadik kutatási szakasz 1957-1960

16. Rizsájá (Vöröske) és Dzsojna (sikertelen)
1957. május 24-én került sor az indításra R-2A rakétán. A kutyák repülés közben az utastér nyomáscsökkenése miatt áldozatul estek.

17. Bjelka (Mókus) és Modnyica (Csinoska) (sikeres)
1957. augusztus 25-én került sor az indításra. Az egész folyamat alatt Bjelka altatásban volt.

Modnyica és az alvó Bjelka.

18. Bjelka (Mókus) és Dámka (Hölgy) (sikeres)
1957. augusztus 31-én került sor az indításra R-2A rakétán. Bjelka ismét altatásban volt, de a repülést így is sikeresen teljesítették.

Bjelka.

19. Bjelka (Mókus) és Modnyica (Csinoska) (sikeres)
1957. szeptember 6-án, kettő héttel az előző indításuk után a páros ismét a levegőbe emelkedett az R-2A rakéta fedélzetén, de ezúttal Modnyica volt altatásban.

20. Pálma és Pusok (Pihe) (sikertelen)
1958. február 21-én került sor az indításra az R-5A rakétán. A cél a 473 km-es maximális magasság elérése volt és először alkalmazták az új kialakítású, különleges túlnyomásos kabint. Azonban a repülés során a kabinban váratlan nyomáscsökkenés következett be, így sajnos Pálma és Pusok elpusztultak.

Pálma és Pusok.

21.-22. Kuszacska (Csipeszke) és Pálma2 (sikeres)
1958. augusztus 2-án és 13-án egymás után két indítás történt az R-2A rakétán. A túlnyomásos kabinban a terhelések 6 és 10G között változtak. A repülés sikeres volt. Később Kuszacskát Bátor névre keresztelték át.

Kuszacska és Pálma2.

23. Pjosztraja (Tarka) és Beljanka (Szöszke) (sikeres)
1958. augusztus 27-én került sor az indításra az R-5A rakétával. A rakéta 453 km-es magasságot ért el, és ez volt a legnagyobb magasság, amelyet kutyákkal indított rakéta valaha is elért és onnan épségben vissza is tért. A kabinnyomás terhelése 7 és 24G között változott. Pjosztraja és Beljanka rendkívül fáradtan és zihálva tértek vissza, bár fiziológiájukban semmilyen rendellenességet nem találtak.

Pjosztraja és Beljanka.

24. Zsulba (Szélhámos) és Knopka2 (Gombocska2) (sikertelen)
1958. október 31-én került sor az indításra az R-5A rakétán. A kabin 415 km-es magasságot ért el, azonban leszállás közben az ejtőernyős rendszer meghibásodott és a kutyák áldozatul estek.

25. Otvázsnája (Bátor) és Sznyezsinka (Hópehely) (sikeres)
1959. július 2-án (más források szerint július 8-án) került sor az indításra az R-2A rakétán. Otvázsnája korábban Kuszacska néven, Sznyezsinka pedig később Gyöngyös, majd Csibész néven volt ismert. A pilótafülkében a kutyák között volt egy szürke nyúl, Marfuska is. A nyúl szorosan be volt kötve, feje és nyaka a testéhez volt rögzítve. Ez a szempupillájának pontos filmezéséhez volt szükséges, így a kísérlet során a szem egyenes izomzatának izomtónusát határozták meg. Az így kapott anyag a teljes súlytalanság körülményei között izomtónus-csökkenésről tanúskodott. A repülés sikeres volt.

Otvázsnája, Sznyezsinka középen pedig Marfuska a nyúl. Forrás: Kozmonautikai Múzeum

26. Otvázsnája (Bátor) és Zsemcsuzsnajá (Gyöngyös) (sikeres)
1959. július 10-én került sor az indításra az R-2A rakétán. Otvázsnája és Zsemcsuzsnajá (korábban Hópehely) sikeres repülést hajtott végre és épségben visszatértek.

Otvázsnája és Zsemcsuzsnajá.

27. Otvázsnája (Bátor) és Maljok (Halacska) (sikeres)
1960. június 15-én került sor az indításra, aminek során elérték a 206 km-es magasságot. A kabinban lévő kutyákkal együtt egy nyúl, Zvjozdocska (Csillagocska) is utazott. Otvázsnája megtette ötödik repülését, ezzel beállítva a legtöbb kutyaindítás rekordját. Jelenleg a képmása az Oroszországi Állami Központi Kortárs Történeti Múzeumban található meg.

Otvázsnája és Maljok, jobb szélen pedig Zvjozdocska a nyúl. Forrás: RIA Novosztyi

28. Pálma2 és Maljok (Halacska) (sikeres)
1960. szeptember 16-án került sor az indításra az R-2A rakétán. A repülés sikeres volt.

29. Albina és Cigánylány (sikeres)
A küldetés időpontja nem ismert. Angol nyelvű oldalak tesznek említést a küldetésről, érdekes, hogy az intenzív kutatás ellenére orosz nyelvű oldalakon nem találtam nyomát. A leírás szerint Albina és Cigánylány a repülés során 85 km-es magasságban a feladatnak megfelelően katapultáltak és szerencsésen földet értek. Cigánylányról más adat nincs, nem zárható ki, hogy csak ebben a küldetésben viselte ezt a nevet. Albináról tudjuk, hogy 1956. június 7-én és 14-én, két alkalommal repült Kozjavkával, valamint, hogy felkészítést kapott a Szputnyik-2 programra, de abban végül nem vett részt. A Szputnyik-2-t 1957. november 3-án indították. Ennek megfelelően erre a repülésre 1956 végén, 1957 elején kerülhetett sor R-1E vagy R-2A rakétával.

A sorozat első és második része itt olvasható:
Szovjet űrkutyák – 1. rész
Szovjet űrkutyák – 2. rész

Dark mode powered by Night Eye