Szulfátokban gazdag területre ért a Curiosity

Kapcsolódó

A négyes szám jegyében zajlanak ezen a héten a kínai indítások

Ezúttal egy Kuajcsou-11 állított pályára négy műholdat, csakúgy, mint...

A nap képe #1475 – Perseverance és a Jezero-kráter

A Perseverance marsjáró, és a poros Jezero-kráter.

Négy darab Peking-3C földmegfigyelő műholdat állított pályára Kína

Az indítást a 90. repülését teljesítő Hosszú Menetelés-2D rakétatípussal...

A nap képe #1474 – A 21. út

A 21. küldetését teljesítő B1062 jelű Falcon-9-es. A fotót...

21 hónap után repültek ismét utasok a New Shepard rakétával

Legutóbb 2022 augusztusában hajtott végre a Blue Origin utasokkal...

Miután a NASA Curiosity marsjárója idén nyáron egy szűk, homokkal szegélyezett Paraitepuy-hágón haladt keresztül, nemrégiben megérkezett egy szulfátokban, sós ásványokban gazdag területre a Mount Sharp régióban.

Az ásványokat a bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) már évekkel a Curiosity 2012-es landolása előtt felfedezte, így a tudósok régóta vártak arra, hogy közelről is láthassák ezt a terepet. Nem sokkal a megérkezés után a rover a kőzettípusok változatos skáláját és a múltbeli vízre utaló jeleket fedezte fel, köztük sós ásványokat, például magnézium-szulfátot, kalcium-szulfátot és nátrium-kloridot (amit mi közönséges konyhasóként ismerünk).

A tudósok feltételezése szerint a területen évmilliárdokkal ezelőtt patakok, tavak hagyták hátra az ásványokat, amikor a víz kiszáradt. Feltételezve, hogy a hipotézis helyes, ezek az ásványok segítséget nyújthatnak annak megállapításában, hogy hogyan és miért változott a Vörös Bolygó korábban Földhöz hasonlító éghajlata a mai fagyos sivataggá.

A küldetés 36. mintavételére a „Canaima” becenevű kőzetet választották ki, melynek kijelölésekor a tudományos megfontolások mellett a csapatnak a rover hardverét is figyelembe kellett vennie. A Curiosity 2 méter hosszú robotkarja végén egy ütvefúrót használ, hogy a kőzetmintákat elemzés céljából szétporlassza. A berendezés már elhasználódott egységei miatt a csapat nemrégiben arra a következtetésre jutott, hogy egyes keményebb kőzeteknél nagyobb ütőerőre van szükség a biztonságos fúráshoz. Szerencsére a „Canaima” megfelelő alanynak bizonyult a mintavétel szempontjából.

A küldetés tudósai a minta egyes részeit a Chemical and Minerology műszerrel (CheMin) és a Sample Analysis at Mars műszerrel (SAM) kívánják majd részletesebben is elemezni.

A „Canaima” kőzet, rajta pedig a 36. mintavétel céljából fúrt lyuk. – Kép forrása: NASA/JPL-Caltech/MSSS.

A Curiosity által gyűjtött 36 porlasztott kőzetminta furata. – Kép forrása: NASA/JPL-Caltech/MSSS

A területhez vezető út nem volt kihívásoktól mentes: míg az éles sziklák károsíthatják a Curiosity kerekeit, a homok ugyanilyen veszélyes lehet, és a rover akár el is akadhat. A dombok, hegységek között haladva azok elzárják a rover „kilátását” az égboltra, így a rovernek gondosan tájékozódni kellet azt szem előtt tartva, hogy antennáit a Föld, vagy a felette elhaladó szondák felé tudja irányítani a megfelelő ideig.

Miután a marsjáró és a küldetést irányító csapat sikeresen dacolt ezekkel a kockázatokkal, augusztus 14-én a Mastcam segítségével panorámaképen örökítették meg a hágó látványát, amelyen átverekedte magát.

A rover nemrég töltötte be 10. évét a Marson, látható, hogy tudományos munkája még nem ért véget.

A Curiosity látképe a „Paraitepuy-hágóról” augusztus 14-én, a küldetés 3563. marsi napján (sol). – Kép forrása: NASA/JPL-Caltech/MSSS.

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye