Űrhírek – 2020. október 4.

  • Teljesítette küldetését a SMOG-P magyar fejlesztésű földmegfigyelő műhold, és mintegy 5000 keringési kör után szeptember 29-én lépett be a Föld légkörébe és elégett. További információt ebben a cikkben, illetve a műhold hivatalos honlapján találtok.
  • Kedden tartott a NASA és a SpaceX egy közös és átfogó online tájékoztatót a Crew-1 küldetés jelenlegi helyzetéről, és rengeteg új információt tudhattunk meg róla. Ezen kívül a DM-2 tesztküldetésből nyert tapasztalatokról is beszámoltak. Bővebben itt tudtok olvasni mindenről.
  • Sikerült végre lokalizálni az ISS-en hetek óta tapasztalt levegőszivárgást. Ez egyelőre csak félsiker, de az űrhajósok és a földi személyzet közösen meg tudta állapítani, hogy a Zvezda modulból szökik a légkör.
  • Sajnos ez a hét is főleg a rakétaindítások halasztásáról szólt, mindössze a Cygnus NG-14 teherűrhajó tudott elstartolni egy Antares rakéta fedélzetén magyar idő szerint szombat hajnalban. A ULA NROL-44, a Starlink-12 és a GPS III-SV04 küldetések mind többször halasztást szenvedtek el az elmúlt napok során. További információk itt, itt és itt.
  • A tervek szerint ma kezdődik a Starship SN8 prototípus tesztsorozata, melynek első lépéseként éjjel kriogenikus nyomásellenőrző tesztet fognak végrehajtani rajta. Ha ez rendben lezajlik, következhet három Raptor hajtómű beszerelése, minimum egy statikus hajótműteszt, és talán heteken belül az első 15 km-es repülés is.
  • Ma van a Szputnyik-1 szovjet műhold indításának 63. évfordulója. A kis gömb alakú szerkezet volt az első mesterséges, ember alkotta tárgy, mely elhagyta a Földet, és keringési pályára állt.
A hét egyetlen indítása az Cygnus NG-14 küldetés keretében
Fotó: NASA

Az NG-14 sem indult

Sorozatban ez már a harmadik amerikai rekéta aminek az indítását megszakították…

Ezúttal a Northrop Grumman NG-14-es küldetését – melyen a Cygnus űrhajó visz újabb ellátmányt a Nemzetközi Űrállomásra -, fújták le pár perccel a start előtt. Az ok? Természetesen a földi kiszolgálórendszerek egyik szenzora mért rossz adatot…
Hivatalos új dátum az újabb indítási kísérletre egyelőre nincsen.

Az Antares rakéta a Wallops-szigeten lévő startálláson
Fotó: NASA

Northrop Grumman 🇺🇸 | Cygnus CRS-2 NG-14 küldetés profil

Péntek hajnalban startol az NG-14 küldetés keretében egy újabb Cygnus teherűrhajó az ISS-hez. Egy Antares 230+ hordozórakéta fogja pályára állítani az űreszközt. A Cygnusnak a hagyomány szerint mindig adnak nevet, a mostanit Kalpana Chawla indiai származású amerikai űrhajósnőről nevezték el, aki a Columbia-katasztrófában vesztette életét.

← Oroszország 🇷🇺 – Gonyec-M27, M28 és M29 | SpaceX 🇺🇸 – Starlink-12 →

Indítás ideje, helye: 2020. október 3. magyar idő szerint 03:16 – , Mid-Atlantic Regional Spaceport – Launch Area 0 A, Wallops-sziget, Virginia, USA 🇺🇸
Megbízó: NASA
Rakomány: A Northrop Grumman Cygnus NG-14 (S.S. Kalpana Chawla) teherűrhajója a Nemzetközi Űrállomásra
Rakomány össztömege: ~6 600 kg (ebből 3 458 kg hasznos teher az ISS-re)
Hordozórakéta: Northrop Grumman Antares 230+ hordozórakétája
Pálya: alacsony Föld körüli pálya (LEO) – 171 x 295 km, 51,63° hajlásszöggel
Fokozat visszatérése: 
Élő közvetítés: hivatalos élő közvetítés a NASA és Northrop Grumman YT csatornáján.
Indítás kimenetele: sikeres indítás – beszámoló

Forrás: Geoff Barrett

Az Antares-Cygnus rendszer
Az Antares, vagy korábban Taurus II egy közepes teherbírású hordozórakéta, melyet az Orbital Sciences Corporation (ma az NG része) és a Juzsnoje Tervezőiroda fejlesztett ki. A Cygnus teherűrhajó ISS-hez való indítására szokták használni a NASA COTS és CRS programjai keretében. Több mint 8 tonnát képes alacsony Föld körüli pályára állítani, így ez a legnagyobb NG által üzemeltetett hordozórakéta.

Az Antares-230+ előkészítése a pénteki starthoz.
Forrás: NG

Első indítására 2013-ban került sor a Wallops-szigetről, a Mid-Atlantic Regional Spaceport-ból (Közép-atlanti Regionális Űrkikötő). A rakéta első négy startja hibátlan volt, azonban az ötödik indításkor (2018) a hajtóművek meghibásodása miatt pár másodperccel elemelkedés után a még majdnem üzemanyaggal teli rakéta visszazuhant a startállásra, és elszabadította a poklot – mindent megsemmisítve. Amíg a vizsgálat és az újratervezés fázisában volt az NG, Atlas-V-ös rakétákkal indították a Cygnusokat. Az újratervezés egy erősebb rakétát hozott vissza szolgálatba, illetve a Cygnusnak is elkészült egy második, bővített változata.

A jelenleg használt Cygnus teherűrhajók kapacitása: 3 500 kilogramm/ 27 m³ nyomás alatt lévő hasznos teher. 66 napig képes az űrben tevékenykedni – küldetése után szintén 3,5 tonnányi hulladékot képes magával vinni. A nyomás alatt lévő tehermodult (ezüstszínű henger) az olasz Thales Alenia Space gyártja, és az űrrepülőgépeken használt Multi-Purpose Logistics Module (Többcélú Logisztikai Modul) alapján lett megtervezve. A szervizmodult a GEOStar műholdplatform alapján tervezték meg – a NASA Dawn űrszondája is ilyen platformra épült. A cirkuláris napelemeket is az NG gyártja (az első verzió napelemeit egy holland cég gyártotta).

Az első fokozatot két darab RD-181 kerolox hajtómű gyorsítja 3 percen és 18 másodpercen keresztül körülbelül 4,1 km/s sebességre. Hat másodperccel később leválik a második fokozat, és rövid egy coast phase, azaz gyorsítás nélküli repülési szakasz kezdődik. Fél perccel később leválik az orrkúp, majd az áramvonalazó burkolat ami az első és második fokozatot kötötte össze. Nyolc másodperccel később, T+00:04:07-kor beindítják a második fokozatot, ami egy Castor 30XL szilárd hajtóanyagú rakétafokozat. 4,07-ről egészen 7,5 km/s sebességre gyorsítja a Castor a Cygnus űrhajót, 2 perc 45 másodperc alatt. Ezután irányba állítják és 2 percel később leválasztják a Cygnust, ami akkorra már úton lesz az ISS-hez (persze a Cygnusnak is kell finommanővereket végrehajtania, hogy tényleg az ISS-hez jusson el).

Cygnus CRS-2 NG-14
Ez a küldetés lesz a 14. ISS utánpótlási missziója a Northrop Grumannak. A Cygnus NG-14 rakománnyal való feltöltése szept. 9-én kezdődött a NASA Glenn Saffire V tudományos moduljával. Az utánpótlási rakományok bepakolása két nappal később kezdődött, és körülbelül egy héttel később erősítették rá a Cygnust az Antaresre. “Late Cargo Load”, azaz a kései berakodást igénylő rakományok behelyezése szept. 22-én történt. Az ármavonalazó kúpot egy nappal később helyezték rá a rakétára. Az NG-14 lesz a második legnagyobb hasznos tömeget szállító teherküldetés eddig, a maga 3,458 kilogrammnyi tudományos, utánpótlási és hardver/alkatrész rakományával:

Ellátmány az űrhajósoknak:
(víz, oxigén, élelmiszer, ruházat, …)
850 kg
Tudományos eszközök:1 217 kg
Űrséta-felszerelés:151 kg
ISS-alkatrészek:1230 kg
Számítógépes hardver:71 kg

A főbb tudományos műszerek és modulok
Multi-Needle Langmuir Probe (m-NLP) az Oslói Egyetem és a norvég Eidsvoll Electronics vállalat mérőeszköze, az ionoszféra plazmájának sűrűségét fogják mérni. Mivel az ISS egy viszonylagosan alacsony pályán kering, az ionoszféra plazmasűrűségének maximumát könnyen lehet így mérni. A m-NLP jelenleg az egyetlen műszer a világon mely képes az ionoszferikus plazmasűrűség változásait egy méter alatti felbontásban meghatározni. Az m-NLP lesz az első rakomány ami a Bartolomeo platformra lesz szerelve az európai Columbus module oldalán.

Multi-Needle Langmuir Probe (m-NLP)

ELaNa 31, Educational Launch of Nanosatellites (Nanoműholdak Oktatási Jellegű Indítása), küldetés keretében a következő CubeSatokat fogják kibocsátani az ISS-ről: Alpha, Bobcat-1, NEUTRON-1, and SPOC.
A SAFFIRE V, a Spacecraft Fire Experiment (űrben létrehozott lángcsóva kísérlet), második küldetése, a NASA Glenn Kutatóközpontja által kezdeményezett kísérleti program, mely a mikrogravitációban hivatott megfigyelni a következőket – égés stabilitása, füst terjedése és lángcsóva kiterjedése és annak formái.
Az Onco-Selectors kísérlet, melyben a mikrogravitációban fognak ún. onco-selector gyógyszereket tesztelni, és azok hatását a hírvivő RNS-ekre (genetikai információt szállító ribonukleinsav). Az onco-selector gyúgyszerek meg tudják különböztetni az egészséges és rákos sejteket, a kutatók szerint ezzel a kísérlettel ki tudják válogatni majd a hatékonyabb gyógyszereket, melyekkel egy nap a leukémia gyógyíthatóvá válik.
Az Universal Waste Management System (Univerzális Hulladékkezelési rendszer, egyszerűbben egy új űrtoalett) célja a jövőbeli Holdra és Marsra irányuló küldetésekhez tökéletesíteni a “technikát”. Az új dizájnba beleépítették az űrhajósok javaslatait, illetve a kompakt dizájnnak és új anyagoknak köszönhetően 65%-al kisebb és 40%-al könnyebb a jelenleg használtaknál. A jelenleg használt amerikai űrtoalett mélle lesz installálva, ami jelenleg a Node 3 – Tranquility modulban található. Ezzel az új modullal növelni fogják az ISS személyzetének életminőségét is, ugyanis a Commerical Crew Program sikeres űrhajóival hamarosan az űrállomás állandó személyzete is növekedni fog.

Universal Waste Management System

Egy fejleszett retektermesztő modul is helyet kapott a Cygnuson. A múltban termesztettek már retket az űrállomáson, de a jelenlegi kísérletben több palántát visznek fel melyek nevelését más-más időben fognak elkezdeni, így statisztikailag tudják követni a retekpalánták fejlődését, hasznos információkat biztosítva a jövőbeli hosszútávű mélyűri küldetésekhez.
A Puerto Rico-i Egyetem kutatói által készített Ammonia Electrooxidation (Ammónia-elektrooxidáció) kísérlet mikrogravitációban. A kísérlet lényege, hogy az emberi vizelet anyagaiból ammóniát állítanak elő, amiből aztán egy ammónia üzemanyaggcellában lehet felhasználni ivóvíz és elektromos áram előállítására.

A retektermesztő modul.

Összefoglaló a napokban tervezett rakétaindításokról

Az elmúlt napok főleg a különböző indítások halasztásáról szóltak. Bár a tegnapi hírösszefoglalóban már említettük a csúszásokat, tekintsük most át, hogy áll jelenleg, hétfő reggel a helyzet.

Soyuz-2.1/Gonyec-M27, M28 és M29
A hét első tervezett indítása magyar idő szerint ma 13:20-kor várható, a Pleszecki Űreppülőtér 43/3 indítóállásáról startol egy Szojuz-2.1b rakéta, mely három darab Gonyec-M távközlési műholdat és egyéb ún. kisméretű CubeSatokat juttat majd orbitális pályára egy rideshare-program keretében.

Falcon 9 B1058.3/Starlink-12
10 nap csúszás után végül úgy tűnik, ma 14:22-kor végre elindulhat újabb 60 db Starlink műhold Cape Canaveralból, az LC 39A indítóállásról. A tetemes csúszás egyrészt az Atlanti-óceánon uralkodó rossz időjárásnak, másrészt a ULA NROL-44 küldetés többszöri halasztásának köszönhető. Korábban október 1-jei indítási dátum volt tervben, azonban tegnap végül megkapta a SpaceX az engedélyt a mai startra.

Delta IV Heavy/NROL-44
Az első kitűzött indítási dátum még augusztus 28-án volt, azonban a földi kiszolgáló berendezés hibája és javítása miatt egy hónapos halasztás következett be. Végül szombaton indult volna a Delta IV Heavy rakéta, ám ismét technikai probléma merült fel, ezúttal a rakétát tartó gyűrűnél a kiszolgáló toronyban. A ma reggeli helyzet szerint szeptember 29-én kedd reggel 6 óra körül indulhat a küldetés, pontos időpontot azonban nem közöltek.
Ezt az indítást igyekszünk közvetíteni mi is, kövessétek az Űrutazás-Űrhajók Youtube-csatornát!

Falcon 9 B1062/GPS III SV04
A jelenlegi tervek szerint szeptember 30-án magyar idő szerint 03:55-kor indul egy vadonatúj Falcon 9 hordozórakéta az SLC-40 indítóállásról Cape Canaveralból. A rakomány az Amerikai Légierő GPS III Space Vehicle 04 nevű műholdja. A SpaceX eredetileg 29-re kapott engedélyt az indításra, azonban az NROL-44 küldetés halasztása miatt ez a misszió is egy nappal később indul.

Antares/Cygnus NG-14
Magyar idő szerint október 2-án hajnali 03:38-kor indulhat a következő Cygnus teherűrhajó a Nemzetközi Űrállomásra egy Antares rakéta rakterében. Az NG-14 eredetileg szeptember 29-én indult volna, ám a Wallops-szigeteken uralkodó kedvezőtlen időjárás miatt két nappal későbbre halasztották a startot.

Egy korábbi Delta IV Heavy indítás
Fotó: ULA

Űrhírek – 2020. február 16.

  • Rögtön egy fontos eseménnyel indult a hét, ugyanis hétfőn benyújtották a NASA 2021-es költségvetési tervezetét. Jövőre 12%-kal több pénzt kaphatna az űrhivatal, illetve Jim Bridenstine nyilatkozata alapján az egész Artemis-programnak fedezetet biztosít 2024-ig (erre az évre tűzték ki az újabb Holdraszállást). Bővebben a tervezetről ebben a cikkben olvashattok.
  • Február 11-én érkezett a hír, hogy William Gerstenmaier, a NASA korábbi emberes űrrepülésekért felelős igazgatója, illetve nagy tiszteletnek örvendő mérnöke a jövőben a SpaceX-nek fog dolgozni tanácsadóként (bár pontos pozíciójáről még nem érkezett hivatalos megerősítés). Gerstenmaier 1977 óta dolgozott a NASA-nak, kulcsfontosságú szerepe volt az ügynökség szerepvállalásának biztosításában a MIR Űrállomáson, illetve nevéhez fűződik az ISS terveinek megalkotása is. Szaktudása és tapasztalata nagy segítséget és előrelépést jelenthet Elon Musk cégének a későbbi emberes űrutazásokhoz a Holdra és a Marsra. A veterán mérnök és menedzser tekintélyét mi sem bizonyítja jobban, hogy még Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz igazgatója is személyesen gratulált a hírhez.
  • Megérkezett a Kennedy Űrközpontba az egyelőre Mars 2020 névvel ellátott marsjáró, mely júliusban indul a Vörös Bolygóra. A NASA egyébként online szavazást tartott a rover végső nevének eldöntéséhez, melyet márciusban tesznek közzé. Természetesen mi is szavaztunk, én a Vision mellett tettem le a voksomat. 🙂 Ez a marsjáró egyébként azért is lesz talán az eddigi legkülönlegesebb, mert egy speciális helikopter (drón) is utazik vele, mely első alkalommal fog egy másik bolygón is repülni. Ezen kívül a begyűjtött talajmintákat vissza is hozzák a Földre, mely szintén először fog megvalósulni az űrkutatás történetében.
  • Egy nappal később, február 14-én érkezett meg szintén a Kennedy Űrközpontba az a Crew Dragon űrhajó, mellyel a jelenlegi tervek szerint május 7-én indul az ISS-re két amerikai asztronauta. A kapszula két nappal korábban sikeresen átesett a kötelező elektromágneses interferencia teszten is Hawthorne-ban, és ezután szállíthatták át Floridába.
  • Megkapta első megbízását a Rocket Lab a NASA-tól a Holdra. Ez nagy jelentőségű misszió a feltörekvő vállalatnak, és jó hír a kereskedelmi űrkutatásnak is. A misszóiról bővebben itt olvashattok.
  • Majdnem egy hetes csúszás után végül tegnap elindult a Cygnus NG-13 teherűrhajó az ISS-re, több mint 3,5 tonnányi utánpótlással a fedélzetén. Az Antares rakéta helyi idő szerint 15:21-kor startolt el a Virginia állam-beli Wallops-szigetekről. Az indítást korábban kétszer is el kellett halasztani, először a földi berendezés meghibásodása, majd a kedvezőtlen időjárás miatt.
  • A SpaceX Starlink-4 misszióját is elhalasztották. Eredetileg ma indult volna negyedik alkalommal a B1056.4 Falcon 9 rakéta 60 db Starlink műholddal a fedélzetén, de a landolási zónában uralkodó kedvezőtlen időjárás miatt végül hétfőn hajtják végre az indítást.
Az Antares 230 rakéta indítása
Forrás: NASA/Aubrey Gemignani

Űrhírek – 2020. február 9.

Újabb hét telt el, melynek második fele jóval eseménydúsabb volt, mint az első. Nézzük, mik történtek világszerte!

  • Három űrhajós tért vissza a Szojuz MS-13-al az ISS-ről. Christina Koch, Luca Parmitano és Aleksandr Skvortsov hazatéréséről ebben a cikkben olvashattok.
  • Újabb NASA megbízást nyert meg a SpaceX. Ez alkalommal a 80 millió dolláros PACE misszió (Plankton, Aerosol, Cloud and ocean Ecosystem) végrehajtásával bízta meg őket az űrhivatal, melyet 2022 végén terveznek megvalósítani. Az űrbe juttatandó műholdnak több feladata is lesz: vizsgálni a Föld légkörét, az óceánok egysejtű élővilágának változását a klímaváltozás következtében, illetve segítség lesz az éghajlatmodellek felülvizsgálatával a minél inkább pontos előrejelzésekhez.
  • Sikeresen Föld körüli pályára állított egy Szojuz-2.1b rakéta 34 OneWeb telekommunikációs műholdat. A rakéta február 7-én indult el a kazahsztáni Bajkonurból. Ez a misszió az első volt abból a tízből, melyet a OneWeb idén kíván végrehajtani. Összesen 648 db műholdat terveznek az űrbe juttatni, és a jelenlegi nyilatkozatok szerint még ebben az évben el akarják indítani a globális internetszolgáltatásukat.
  • A SpaceX állásbörzét tartott a texasi Boca Chicaban. Az érdeklődőket maga Elon Musk is fogadta az épülő Starship SN-1 főhadiszállásán. A felvételek és képek alapján rengetegen voltak kíváncsiak az állásajánlatokra, de a nem épp mindennapi helyszín eleve sok embert odacsábított.
  • Újabb jelentős hiba került napvilágra a Starlinerrel kapcsolatban, melyről itt írtunk bővebben. A hiba nyilvánosságra kerülésén felül azonban a NASA nyilatkozatai még kínosabbak. Doug Loverro, a hivatal Human Exploration and Operations Directorate (magyarul az emberes felfedezésekért és küldetésekért felelős részleg) kommunikációs igazgatója a hivatalos telekonferencián úgy fogalmazott, hogy “miért kellett volna nyilvánosságra hoznunk a hibát, mikor még a bekövetkezte előtt orvosoltuk azt?” Úgy gondolom, hogy az adófizetők, akik nem kevés pénzzel támogatják a NASA-t, nagyobb tiszteletet érdemelnének…
  • Tegnap Japán is sikeres rakétaindítást hajtott végre a Tanegashima Űrközpontból. A H2-A rakéta 12 nappal később indulhatott el végül a tervezettnél, mert az első start előtt nitrogénszivárgást találtak a mérnökök. A rakomány, mely egy optikai felderítő műhold volt, végül gond nélkül orbitális pályára állt.
  • Két további indítás is lesz a következő órákban, először egy Northrop Grumman Antares 230+ rakéta startol el egy Cygnus teherűrhajóval, mely utánapótlást szállít az ISS-re, majd pár órával később az ULA Atlas V rakétája indul el, mely az ESA megbízásából jutattja az űrbe a Solar Orbiter napszondát. A két misszió előzetesét itt találjátok.
  • Alig néhány órája érkezett két remek hír is:
    – a Voyager 2 továbbra is él és jeleket sugároz vissza a Földre! A mérnökök néhány hete kezdtek aggódni, hogy esetleg megszakadt a kapcsolat a szondával, ám végül sikerült ismét befogni a jeleit, melyek egyre távolabbról érkeznek.
    – Megérkezett Cape Canaveralba az a Crew Dragon űrhajó, amit a Demo-2 küldetéshez használnak majd. Az első emberes indítás az ISS-re, mely amerikai asztronautákkal, amerikai űrhajóval, amerikai földről történik már márciusban megvalósulhatna, de a NASA még nem döntötte el, hogy a két űrhajós, Doug Hurley és Robert Behnken mennyi időt tölt majd az Űrállomáson. Mivel a hosszabbtávú misszióhoz további tréningek szükségesek, ezért az indítás áprilisban valósulhat meg.

Cygnus | NG-13 és ESA | Solar Orbiter küldetés profilok

Vasárnap éjjel és hétfőn hajnalban két izgalmas indítás is lesz – újabb Cygnus teherhajó start a Nemzetközi Űrállomásra, valamint az Európai Űrhivatal (ESA) napszondája is útra kell. Lássuk is a részleteket.

Northrop Grumman | CRS NG-13

Indítás ideje, helye: 2020. február 9., magyar idő szerint 23:39, Wallops-szigetek (Virginia állam) Launch Area 0 A
Megbízó, rakomány: NASA, a CRS (Commercial Resupply Service) program keretében 3500-3700 kg utánpótlás a Nemzetközi Űrállomásra
Hordozórakéta, Cygnus teherhajó: a Northrop Grumman (NG) Antares 230+ típusú rakétája. Ez lesz az Antares hordozó 12. küldetése, illetve a NG idei első indítása. A Cygnus kapszula hivatalos neve „S.S. Robert Henry Lawrence Jr”, mely a NASA első színesbőrű űrhajósáról kapta a nevét (1967-ben válogatták be a Légierő űrhajós-kiképző programjába, amit sikeresen el is végzett, de végül a világűrbe nem jutott el).  A Cygnus két napos utazás után, kedden fog az ISS-hez megérkezni, melyet az űrállomáson lévő Canadarm2 robotkarral fognak majd be, és csatlakoztatják a Unity modulhoz. A teherhajó 90 napig fog az ISS-en tartózkodni.
Hol tudom nézni az indítást?
A NASA hivatalos Youtube csatornáján, link alul:

Forrás: Geoff Barrett

ESA | Solar Orbiter napszonda

Indítás ideje, helye: 2020. február 10. magyar idő szerint 05:03, Cape Canaveral Air Force Station, Florida, LC-41
Megbízó, rakomány: Az Európai Űrhivatal Solar Orbiter napszondája (tömege 1800 kg)
Hordozórakéta: A United Launch Alliance (ULA) Atlas V rakétájának 411 variánsa – a rakéta igen furcsa üzemmódban, 1 db szilárd hajtóanyagú rakétával fog indulni
Hol tudom nézni az indítást?
A NASA hivatalos Youtube csatornáján, link alul:

Forrás: Geoff Barrett
A Solar Orbiter műszerei
Forrás: ESA

Köszönjük Geoff Barrett-nek a lehetőséget, hogy használhatjuk a szuper illusztrációit. A honlapját itt találjátok, ha pedig van rá lehetőségetek, támogassátok Patreon-on is!

A nap képei 56# – Az Antares rakéta kigördülése

Február 9-én, vasárnap újabb Cygnus teherhajó indul a Nemzetközi Űrállomásra. Az Antares rakétát pedig már kigördítették a felkészítő létesítményből az indítóállás felé.

Forrás: NASA Wallops
Jól megfigyelhetőek a módosított egykori (orosz) RD-181 hajtóvművek
Forrás: NASA Wallops
Forrás: NASA Wallops

Fellőtték az Antares NG-12 rakétát – ezzel elindult a CRS2 program is

Sikeresen útnak indult a Northrop Grumman Antares rakétája, mely utánpótlást szállít az ISS-re. A küldetés részleteit Impactarm kolléga már összegyűjtötte ebben a cikkben. Én csak annyival egészíteném ki, hogy ez a küldetés egyben a NASA CRS2 programjának első fellövése volt. A Commercial Resupply Services program második fázisának indításáról 2016-ban döntött az űrügynökség, és 3 kereskedelmi partnerrel szerződött le: Northrop Grumman, SpaceX, Sierra Nevada. A SpaceX-nek 2020-ban, a Sierra Nevada cégnek pedig 2021-ben lesz az első rakétaindítása a program keretében.

“We have liftoff” – az indítás pillanata
Forrás: nasaspaceflight.com