Először találtak vizet a Hold felénk néző oldalán

A NASA tegnapi bejelentése szerint először bukkantak vízmolekulák jelenlétére a Hold nap innenső (számunkra is látható) oldalán. Az új felfedezés megcáfolja a korábbi tévhitet, miszerint víz a Holdon csak árnyékos és hideg helyeken, például kráterek mélyén fordulhat elő.

A felfedezésre a NASA és a Német Űrügynökség (German Aerospace Agency – DLR) által közösen üzemeltetett, a világ legnagyobb repülő teleszkópja, a SOFIA (Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy) megfigyelései alapján jutottak. A SOFIA teleszkóp egy átalakított Boeing 747SP repülőgépen található, mely repülés közben végez méréseket, így az időjárási körülmények nem befolyásolják a megfigyeléseket.

A SOFIA teleszkóp

A vízmolekulákat a Hold déli tájékán lévő Clavius-kráterben észlelték.
A tudósok szerint a víz egy ceruza hegyénél kisebb, üvegszerű képződményekben fordulhat elő. A kimutatott vízmennyiség egy köbméternyi talajban kb. 354 ml, ez 100-szor kisebb, mint a Szahara sivatagban előforduló víz mennyisége.

A felfedezés új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ez az értékes erőforrás hogyan keletkezik, és hogyan képes fennmaradni a Hold zord felszínén. A víz keletkezésére jelenleg két magyarázat lehet: az egyik szerint vizet tartalmazó mikrometeoritok becsapódása okozhatja az anyag jelenlélétét, míg a másik elgondolás szerint a Napból a Hold felszínére érkező hidrogén a talaj oxigéntartalmú ásványi anyagokkal érintkezve hidroxil keletkezik, melyet a mikrometeoritok becsapódása által származó sugárzás átalakít vízzé.

A SOFIA teleszkóppal tovább folytatják a kutatást, hogy a Hold többi, nap felé néző részén is bizonyítani tudják a víz jelenlétét, illetve rájöjjenek miképpen alakul ki, és hogyan lehetne későbbi Hold-küldetéseken hasznosítani az értékes anyagot.
Bővebben a NASA közleményében tudtok olvasni a felfedezésről.

Jégfúrót a Holdra

A houstoni Intuitive Machines céget választotta ki a NASA az űrügynökség PRIME-1 fúróberendezésének eljuttatására a Hold felszínére.

A megállapodás keretében 47 millió dollárt fizet az amerikai űrhivatal az Intuitive Machines-nek a Polar Resources Ice Mining Experiment (Sarki erőforrásokat kereső jégfúrási kísérlet PRIME-1) eljuttatásáért a Hold déli pólusára. Világviszonylatban ez lesz az első talajban található vízjég kinyerését célzó Hold-küldetés a NASA szakembereinek elmondása szerint. A holdi jég az egyik fontos erőforrás, amit a NASA az Artemis-programon belül szeretne felhasználni a hosszútávú holdi tartózkodás céljából. “Az információ amit a PRIME-1 és egyéb holdi műszerek segítségével fogunk megkapni az Artemis-program űrhajósait fogja szolgálni, és segíteni fog nekünk megtalálni azt módszert, mellyel hosszútvávú, fenntartható emberes holdi jelenlétet tudunk kiépíteni a felszínen” jelentette ki Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos küldetésekért felelős részlegének társigazgatója, egy október 16.-i nyilatkozatában.

A NOVA-C egy renderképen
Forrás: Intuitive Machines

Az Intuitive Machines 2022-ben tervezi a Holdra szállítani a PRIME-1 műszercsomagot a saját fejlesztésű NOVA-C leszállóegységgel a NASA Commercial Lunar Payload Services (CLPS) program keretében. Az I.M. egyike azoknak a kereskedelmi partnereknek, melyek a CLPS keretében robotikus küldetéseket fognak lebonyolítani a Holdon. “Nagy megtiszteltetés és még annál is nagyobb kihívás az újbóli emberes holdutak előkészítő küldetéseit véghez vinni” mondta Steve Altemus, az Intuitive Machines vezérigazgatója egy másik nyilatkozatban. A PRIME-1 az egy méter hosszú fúrójával fog fokozatosan lefúrni a holdi regolitba vízjeget kutatva. A műszercsomag egy tömegspektrométerrel is fel van szerelve, ami majd a PRIME-1 mintáiból az űrben tapasztalt szublimáció miatt elveszett mennyiséget fogja nyomon követni.

A NOVA-C életnagységú makettje
Forrás: NASA CLPS

A NASA reményei szerint a PRIME-1 és hasonló projektek rengetek információval fognak szolgálni a holdi erőforrásokról és azok kinyerésének lehetőségeiről. A PRIME-1 műszercsomag jégfúrójának egyik verziója lesz elhelyezve a NASA által épített VIPER robotikus holdjárón, ami a tervek szerint a 2023-ban indul, egy évvel a tervezett első emberes küldetés előtt. Szintén a Hold déli pólusára indul a VIPER, és ugyanúgy a talajból kinyerhető vízjeget fogja kutatni. Nem a PRIME-1-et szállító küldetés lesz az első az Intuitive Machines-nek, ugyanis még az idei év elején bejelentették, hogy 2021-ben indul az első NOVA-C leszállóegység, és az egyik holdi síkságon tervez majd sima leszállást végrehajtani. Ez az Oceanus Procellarus, vagy a “Viharok tengere/óceánja” – ez a legnagyobb olvadt bazaltból létrjött holdi “tenger”. Azon belül pedig a Vallis Schröteri nevezetű völgyben fog landolni, ami a Holdon szintén egy “leg”, mert ez a legnagyobb völgy. 5 darab NASA és további kereskedelmi eszközt fog a felszínre szállítani egy 79,5 millió dolláros szerződés keretében.

Vallis Schröteri, az Apollo-15 űrhajósai által készített mozaikfelvételen
Forrás: NASA
A NOVA-C leszállása
Forrás: Intuitive Machines

Űrhírek – 2020. október 18.

  • Kedden sikeres küldetést hajtott végre a Blue Origin a New Shepard NS-13 szuborbitális rakétával. Az indítás rendben zajlott, és a visszatérő első fokozat, illetve a kabin is épségben ért földet. Rövid beszámolónkat itt találjátok.
  • Magyar idő szerint szerda reggel elindult a Szojuz MSz-17 űrhajó a Nemzetközi Űrállomásra, fedélzetén az Expedition-63/64 háromtagú személyzetével. A start minden gond nélkül lezajlott, és az űrhajósok alig három órával később már dokkoltak is az ISS-en. Az Űrállomáson így jövő szerdáig hatan tartózkodnak, aznap fog ugyanis az Expedition-63 személyzete visszatérni a Földre.
  • Csütörtökön a NASA két közleményt is kiadott az Artemis-programmal kapcsolatban:
    – 7 ország csatlakozott az Artemis Egyezményhez
    – 14 amerikai űripari vállalat összesen több, mint 372 millió dolláros támogatásban részesül, melyet különböző fejlesztésekre költhetnek egy hosszú távon fenntartható holdi bázis létrehozásához
  • Péntek hajnalban újabb tesztet hajtott végre a SpaceX a Starship SN8 prototípussal. Eredetileg statikus hajtóműteszt miatt zárták le harmadik napja a területet és az főutat, azonban végül “csak” egy ún. wet dress rehearsalt, azaz tankolási műveletet és a három Raptor hajtómű előhűtését tesztelték. Hivatalos infó nem érkezett azóta, hogy az előgyújtás és az ezt követő hajtóműgyújtás miért nem következett be, de mától újabb három időszakra tűztek ki lezárást, és a tesztek folytatódhatnak.
  • Szintén pénteken derült ki egy hírből, hogy végre megtalálták az ISS-en már egy jó ideje észlelt légkör-szivárgást. Különböző módszerekkel sikerült lokalizálni egy kisebb repedést a Zvezda modulban, melyet a későbbiekben javítanak ki.
  • Ma délután 14:25-kor indul a tervek szerint a Starlink-13 küldetés, melyen ismét 60 db műholdat juttat a SpaceX orbitális pályára. Az indítást mi is élőben közvetítjük az Űrutatás Űrhajók Youtube-csatornán!
A Szojuz MSz-17 indítása Bajkonurból október 14-én
Fotó: NASA

Több, mint 372 millió dollárt oszt szét a NASA 14 amerikai cég között az Artemis-program fejlesztéséhez

Az Artemis-egyezmény aláírásán kívül más fontos közleményt is nyilvánosságra hozott szerdán a NASA. 14 különböző cég között összesen több, mint 372 millió dolláros támogatást oszt szét az űrhivatal. A kiválasztott cégek az Artemis-program keretében, azon belül is a Holdon való minél hatékonyabb és fenntartható tevékenységek kifejlesztésében és megvalósításában lesznek érdekeltek, és a kiszabott összegeket az előre kitűzött feladatok szerint kell felhasználniuk. A fejlesztések, rendszerek, eszközök felhasználását azonban később a Marson is alkalmaznák.

A Tipping Pointnak (azaz Fordulópontnak) elnevezett megállapodásban három fő kategóriát határozott meg a NASA, és eszerint választotta ki a nyertes cégeket.

1, Kriogenikus folyadékok kezelése
A mélyhűtött folyadékok szerepe főleg a hosszútávú küldetésekben értékelődik fel, rendelkezésre állásuk a fenntartható tevékenységek egyik alapfeltétele, ezért erre a területre összpontosul a teljes keretösszeg legnagyobb része, mintegy 256 millió dollár. Ez az összeg az alábbi partnerek esetében a következőképp oszlik meg:

  • Eta Space of Merritt Island, Florida – 27 millió dollár
    Egy teljes, mélyhűtött folyékony oxigénkezelő rendszer bemutatása. A rendszert a Rocket Lab fogja egy Photon műholdjával az űrbe juttatni, és 9 hónapig gyűjtenek majd adatot a működésről. A kis cég a Marshall Űrközponttal, a Glenn Kutatóközponttal és a Kennedy Űrközponttal működik majd együtt.
  • Lockheed Martin, Littleton, Colorado – 89,7 millió dollár
    A legnagyobb összegű támogatást a leginkább kihívásokkal teli kriogenikus folyadék, a mélyhűtött hidrogén űrben való felhasználásának fejlesztésére kell fordítani. A felhasználási módokat úgy kell kifejlesztenie a cégnek, hogy az későbbi űripari rendszereknél is alkalmazható legyen. A Lockheed a Marshall és a Glenn Központokkal működik együtt.
  • SpaceX, Hawthorne, California – 53,2 millió dollár
    Talán az egyik legizgalmasabb feladatot nem véletlenül nekik adta a NASA: 10 tonnányi kriogenikus folyadék (főleg oxigén) átjuttatása két Starship üzemanyagtankja között. A cég a Marshall és a Glenn Központokkal dolgozik együtt.
  • United Lauch Alliance (ULA), Centennial, Colorado – 86,2 millió dollár
    Kisméretű kriogenikus üzemanyag-ellátó rendszer kifejlesztése folyékony oxigénnel és hidrogénnel a Vulcan rakéta Centaur felső fokozatával. A rendszerrel az üzemanyag áttankolásokat, a precíz tanknyomás-szabályzást és többféle üzemanyag tárolását kell megoldaniuk. A ULA a Marshall, a Kennedy és a Glenn Központokkal dolgozik együtt.

2, Holdfelszíni technológia kifejlesztése, innovációk bemutatása
A kiválasztott cégek feladata a Holdon található nyersanyagok kinyeréséhez, a felszíni áramellátó- és energiatároló rendszerekhez, kommunikáció biztosításához szükséges technológiák kifejlesztése lesz. Ezen megoldások a Hold emberi és robotikus felfedezését hivatottak segíteni

  • Alpha Space Test and Research Alliance, Houston, Texas – 22,1 millió dollár
    Olyan űrkutatási és technológiaértékelő létesítmény kifejlesztése és kidolgozása, ami a Hold felszínén gyűjt adatokat az ultraviola- és a töltött részecskesugárzásról.
  • Astrobotic Technology, Pittsburgh, Pennsylvania – 5,8 millió dollár
    Vezeték nélküli energiatöltő-rendszer fejlesztése, mely főleg kereskedelmi robotikus holdkompok használatakor lehet nagy segítség. A cég a Glenn Központtal fog együttműködni.
  • Intuitive Machines, Houston, Texas – 41,6 millió dollár
    Kisméretű és egészen rövid repülésekre, “ugrásokra” alkalmas holdkomp kifejlesztése, mely kb. 1 kilogrammnyi terhet képes kb. 2,5 km-re eljuttatni. Az eszköznek kráterekben is képesnek kell leszállnia, és nagyfelbontású képeket kell tudnia készíteni a felszínről.
  • Masten Space System, Mojave, California – 2,8 millió dollár
    Egy általánosan felhasználható kémiai hő- és elektromos energia ellátórendszer kifejlesztése a szállítmányok extrém körülmények elleni védelmére
  • Nokia of America Corporation, Sunnyvale, California – 14,1 millió dollár
    A cég nagy múltú szárazföldi kommunikációs rendszerein alapuló és továbbfejlesztett LTE/4G kommunikációs hálózat űrbéli kiépítése. A hálózat segítségével nagy távolságokból gyorsabban történhet a kommunikáció a jelenlegi standardekhez képest.
  • pH Matter, Columbus, Ohio – 3,4 millió dollár
    Olyan üzemanyag rekeszek fejlesztése, melyek visszafordítható irányúak, és energia-visszanyerő funkcióval is rendelkeznek. Ez nagyban megkönnyíti majd a holdi energiatárolást, és a Holdon kinyert víz tárolását, és üzemanyag előállításához a felhasználását. A kis cég a Glenn Központtal dolgozik majd együtt.
  • Precision Combustion Inc., North Haven, Connecticut – 2,4 millió dollár
    Egy költséghatékony elektromos energiaforrás kidolgozása űrbéli, katonai és mindennapi földi felhasználásra is. A szilárd oxid üzemanyag-cella egység metánból és oxigénből, illetve egyéb helyi nyersanyagokból is képes lesz elektromos energiát előállítani.
  • Sierra Nevada Corporation, Madison, Wisconsin – 2,4 millió dollár
    Olyan metánt és koncentrált napenergiát felhasználó eszköz kifejlesztése, mely a holdi regolitból nyer ki oxigént. Bármelyik kereskedelmi holdkompon tesztelhető lesz, hogy később akár egész erőműveket tudjanak építeni hasonló folyamatok elvégzéséhez.
  • SSL Robotics (Maxar Technologies), Pasadena, California – 8,7 millió dollár
    Egy könnyű és olcsó robotkar kifejlesztése Holdfelszíni műveletekhez, orbitális szervizekhez.
  • Teledyne Energy Systems, Hunt Valley, Maryland – 2,8 millió dollár
    Egy hidrogén alapú elektromos energiarendszer kifejlesztése, melynek üzemanyagcelláit 10000 munkaórára tervezik. Az első teszteszközöket egy különböző gravitációs körülményeket szimuláló repülőgépes teszten fogják megvizsgálni.

3, Zárt láncú ereszkedési és landolási képesség bemutatása
Olyan szuborbitális felhasználású platform tesztelése integrált precíziós landolási és veszélyt elkerülő technológiákhoz, melyek a holdi ereszkedéseknél és leszállások lesznek a járművek segítségére.

  • Masten – 10 millió dollár
    Különböző Hold-megközelítő pályáról történő ereszkedési és leszállási technológia kifejlesztése az Xogdor nevű jármű továbbfejlesztésével.

Űrhírek – 2020. október 11.

  • Hétfőn újabb tesztet hajtott végre a NASA az Artemis-I küldetés SLS hordozórakétáján. Az összesen 8 részből álló tesztsorozat hatodik pontját pipálhatták ki azután, hogy sikeresen szimuláltak egy indítás előtti teljes visszaszámlálási folyamatot, és a rakéta minden részegységének felkészítését a startra. A következő tesztfázisban teljesen feltankolják az üzemanyagtartályokat kb. 700.000 gallon (mintegy 26500 hektoliter) folyékony hidrogénnel és oxigénnel, majd végül következhet az utolsó lépcsőfok, a négy darab RS-25 hajtómű teljes indítási fázisnak megfelelő, 8 percig tartó begyújtása és működtetése
  • Szintén hétfőn érkezett meg az ISS-re a Cygnus S.S Kalpana Chawla teherűrhajó, amit egy Antares rakéta állított orbitális pályára október 3-án. Az űrhajó kb. 4 tonna utánpótlást szállított az ISS-re, és a szokásos módon, a Canadarm 2-vel “kapták el” és rögzítették az Űrállomáshoz.
  • Kedden végre elindult a Starlink-12 küldetés, melyet többször is halasztani kellett rossz időjárási körülmények és a földi kiszolgáló rendszer hibája miatt is. Az indításról és az első fokozat visszatéréséről készült beszámolónkat itt találjátok.
  • Csütörtökön váratlan személyzetbeli cserét jelentett be Chris Ferguson, a Boeing egyik tesztpilótája, és a NASA. Ferguson családi okokra hivatkozva mondta vissza a Starliner CST-100 űrhajó első emberes tesztküldetésének parancsnoki helyét, melyet Barry “Butch” Wilmore vesz át.
  • A héten lezajlott a Starship SN8 prototípusával a tesztelések első fázisa, a kriogenikus nyomásteszt. Összesen négy napon keresztül zajlottak minden éjjel és reggel a tesztek. Az első nap, amikor mélyhűtött nitrogénnel töltötték fel az tartályokat, a teszt során kisebb szivárgást és rést fedeztek fel a hajtóművek rögzítési pontjánál. Szerencsére a hibát egy nap alatt ki is javították, és még két hasonló tesztet végeztek el az SN8-cal. Ezután következhet az immár három Raptor beszerelése, majd végül az orrkúpot is megkapja első alkalommal ez a prototípus.
  • Tegnap este jelentette be a NASA, hogy az október 31-i Crew-1 küldetés indítását november elejére-közepére halasztják. A SpaceX ugyanis több időt kért, hogy alaposan átvizsgálhassa a GPSIII SV04 hordozórakéta egyik hajtóművében felmerült műszaki problémát. Mivel mindkét küldetésen új első fokozatot használnak majd, ez a hiba kihatással lehet a Crew-1 hordozórakétájára, ezért volt szükség a halasztásra.
A Starlink-12 indítása
Fotó: Ben Cooper (@LaunchPhoto)

Űrhírek – 2020. szeptember 27.

  • Kiadta a NASA a teljes Artemis-program tervezetét, melyet itt tudtok elolvasni.
  • Szerdán az utolsó tesztet is végrehajtotta a SpaceX a Starship SN7.1 teszttartályon, melynek során a végsőkig próbára tették a test szakítószilárdságát. Korábban még az előző héten és ennek a hétnek az elején több adatgyűjtő és kísérleti teszten is átesett az SN7.1, ami vegyes összetételű 301-es és 304-es rozsdamentes acélból készült gyűrűket is tartalmazott. Elon Musk megerősítette, hogy az utolsó, meghibásodásig tartó teszten a tartály aljában 9 bar nyomást, a többi részen 8 bar nyomást értek el, ami a várakozásoknak megfelelő volt. Több infót ebben a cikkben olvashattok.
  • Megkezdte a SpaceX Crew-2 személyzete is a 2021. március 30-án induló küldetésre való felkészülést és tréninget. A Crew Dragon belsejéből már posztoltak is egy közös fotót.
  • Továbbra sem találják a Nemzetközi Űrállomáson több mint 1 hónapja észlelt oxigén-szivárgás forrását. Bár Chris Cassidy asztronauta több vizsgálatot is elvégzett, a vizsgálat tovább folytatódik.
  • A hét közepén benyújtotta a kormányzatnak a JAXA (Japán Űrkutatási Hivatal) a jövő évi költségvetésből a forrásigényét, mely nem kevesebb, mint 80 milliárd jen, azaz kb 760 millió dollár. Ezzel az összeggel a NASA Artemis-programját kívánják támogatni különböző saját fejlesztésekkel.
  • Sajnos főleg különböző indítások halasztásáról szólt a hét második fele. Először a Blue Origin jelentette be csütörtökön, hogy elhalasztja a New Shepard NS-13 küldetés startját. Ezután a ULA számolt be arról, hogy a magyar idő szerint szombat hajnalban tervezett NROL-44 küldetést előbb vasárnapra, majd hétfőre halasztja, miután kisebb technikai gondot fedeztek fel a Delta IV Heavy-t rögzítő gyűrűs berendezésnél. Végül a harmadik, mára tervezett Starlink-12 start a ULA halasztása miatt csúszik, jelenleg október 1-je a következő kitűzött indítási nap.
  • Tegnap átszállította a SpaceX a Starship SN8 prototípust az összeszerelő komplexumból a tesztpadra. Ez a prototípus újabb mérföldkőnek számít és történelmi pillanato(ka)t jelenthet néhány napon vagy héten belül, hiszen első alkalommal 3 Raptor hajtóművel 15 km-es repülést fog végrehajtani. Ehhez már aero elemeket és orrkúpot is kap, és így első alkalommal lehetünk majd szemtanúi egy teljes méretű prototípus tesztrepülésének.
Fotó: Roszkoszmosz

760 millió dolláros támogatás Japán részéről az Artemis-programba

Japán is komoly összeggel kíván beszállni a NASA Artemis-programjába. Az erről szóló nyilatkozatot csütörtökön hozta nyilvánosságra a Japán Tudomány- és Technológiai Minisztérium.

80 milliárd japán jen összegű (mintegy 760 millió dolláros) forrásigényt nyújtott be a minisztérium a jövő évi japán költségvetési tervezetbe. Ezzel az összeggel a NASA Artemis-programját szeretnék támogatni, melynek keretében legkorábban 2024-ben ismét férfi, és az első női asztronauta is a Hold felszínére léphet. A keretből egy új személyzet nélküli, kiegészítő feladatokat ellátó űreszközt, létfenntartó berendezést és egyéb holdi leszálláshoz szükséges eszközt és felszerelést szeretnének fejleszteni. Ezeket természetesen főleg japán űrhajósok számára fejlesztenék, de nemzetközi használatra is bocsájtanák. A mostani 80 milliárdos támogatásigénnyel minden eddiginél nagyobb összeg, 280 milliárd jen állna a JAXA (Japán Űrkutatási Hivatal) rendelkezésére a következő pénzügyi évben.
Japán tavaly ősszel döntötte el, hogy támogatni kívánja az Artemis-programot. A mostani összeg mellett már korábban elkezdték -szintén nem kevés pénzből, mintegy 60 milliárd jenből- fejleszteni az új HTV-X teherűrhajót, mely a HTV-9-et váltja majd fel a Nemzetközi Űrállomásra történő utánpótlás szállításban. Ám ez a teherhajó már alkalmas lesz arra is, hogy akár a Hold körüli pályára tervezett Lunar Gateway űrállomásra is ellátmányt juttasson.

A NASA épp ebben a hónapban tette közzé a Hold felfedezésére és fenntartható bázis létrehozására szánt összeg legújabb becslését, mely 28 milliárd dollárt jelent a következő 5 évben. Japán összesen 200 milliárd jennel, azaz kb. 1,9 milliárd dollárral járulna hozzá a teljes összeghez, tehát elég nagy részt vállalnának a program sikerének megvalósulásában. Mindeközben a Nemzetközi Űrállomás fenntartását 30-40 milliárd jennel (majdnem 379 millió dollárral) támogatja, tehát elmondható, hogy a JAXA rendkívül komolyan gondolja a nemzetközi együttműködést, hogy az évtized ambíciózus tervei közös erővel ténylegesen meg is valósulhassanak.

A NASA fantáziafotója egy emberes küldetésről a Holdon

Az Artemis-program tervezete

A NASA kiadta az Artemis-program tervezetét, melyben az eddig végrehajtott tesztekről, jövőbeli küldetések terveiről, illetve a Lunar Gateway űrállomásról van szó. A tervezetet amúgy a Kongresszus kérésére készítette a NASA, ugyanis hamarosan megkezdődnek a meghallgatások az űrhivatal 2021-es költségvetésével kapcsolatban. A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy megkapják-e a kért összeget a holdi leszálláshoz szükséges rendszerek kifejlesztésére (3.2 milliárd dollár). A HLS (Human Landing System) program győztesének kihirdetése 2021. februárban lesz esedékes.
A teljes tervezet itt olvasható, korábbi cikkeinket pedig az Artemis-programról a címke alatt találjátok.