Fontos NASA bejelentés a leendő holdkomppal kapcsolatban

Tegnap volt a NASA bejelentése, miszerint az űrhivatal 3 céget bíz meg az Artemis-program keretében a 2024-től tervezett Holdraszállásokhoz szükséges leszálló egységek kifejlesztéséről.

Bár Jim Bridenstine előző nap azt írta Twitter oldalán, hogy egy élő telefonkonferencián számolnak be a döntésükről, pár perccel a konferencia előtt már fény derült a részletekre.
A Blue Origin, a Dynetics és a SpaceX fejleszthet holdraszálló egységeket, a cégek között pedig összesen 967 millió dollárt osztanak szét.
A pénzek a következőképpen oszlanak meg: a Blue Origin 579 millió dollárt, a Dynetics 253 millió dollárt, a SpaceX pedig 135 millió dollárt kap a fejlesztésre. A NASA nyilatkozata alapján ez nem jelent sem sorrendet, sem kivételezést…én azért erről kicsit máshogy vélekedek. 🙂
A Human Landing Systems (HLS) program mostani nyerteseinek 2021 februárig kell tökéletesíteniük a terveket, ezután dönt a NASA a végső győztesről. A most elnyert pénzeket pedig nem egyben kapják meg, hanem a 10 hónap alatt, ha bizonyos mérfölköveket elérnek a fejlesztésekben (milestone-based contract).

Mindhárom cég különböző koncepcióval készül, nézzük is a terveket:
A Blue Origin egy az Apollo-programhoz hasonló, három fokozatú kompot tervez, ezt a Lockheed Martin, a Northrop Grumman és a Draper cégekkel közösen fejleszti ki, mely vállalatok már sokszor bizonyítottak az űriparban. A leszálló egységet a Blue Origin új New Glenn rakétája, vagy az ULA új Vulcan hordozója indítaná.

A Blue Origin koncepciója

A Dynetics nem kevesebb, mint 25 alvállalkozóval fejleszti saját leszálló egységét, mely két fokozatú lenne. Egyik része felelne a le- és felszállásért, a másik pedig maga a személyzeti kabin lenne. A Dynetics az ULA új Vulcan rakétáját használná.

A Dynetics Holdkomp elképzelése

A SpaceX a jelenleg is már fejlesztés és építés alatt álló Starship egy módosított változatát használná a le- és felszállásokhoz, ami szintén teljes mértékben újrahasznosítható. Ez a koncepció szárnyak és a hővédő rendszer nélkül mutatja az űrhajót, hiszen a tervek szerint ez a verzió sose térne vissza a Földre, hanem Hold körüli pályán keringene, leszállna a Holdon, majd pedig ismét visszatérne a keringési pályájára. A SpaceX-nek ehhez azonban előbb a biztonságos űrbéli feltankolást és személyzet nélküli leszállást is végre kell hajtania a Holdon.
Az indításhoz természetesen a még fejlesztés alatt álló, Super Heavy első fokozatot használná a cég.

Képzelt landolás a Holdon

Űrhírek – 2020. április 12.

Húsvét vasárnapra is összeszedtük nektek a hét eseményeit:

  • Hétfőn jelentette be a Boeing, hogy megismétlik a tavalyi sikertelen OFT-t (Oribtal Flight Test). Ezen a teszten először sikeresen orbitális pályára kell állnia a Starlinernek, majd az ISS-hez dokkolni, végül sikeresen visszatérni a Földre. A hírről még több infót ebben a cikkben találtok.
  • Kedden visszatért az ISS-ről az utolsó 1. generációs Dragon teherűrhajó, mely lezárta a CRS-1 programot és a Dragon első verziójának pályafutását is. A jövőbeli emberes küldetésekhez és a teherszállítmányokhoz már az új fejlesztésű Crew Dragont, illetve annak módosított változatát fogják használni. A visszatérésről és a Dragon történeti összefoglalójáról itt olvashattok.
  • Szerdán tett közzé a Rocket Lab egy videót a Youtube-on, ahol az Electron rakéta első fokozatának helikopterrel való elkapását gyakorolják. A cég egyre közelebb kerül ahhoz, hogy a SpaceX-hez hasonlóan (bár más módon) újrafelhasználható hordozórakétákat működtessen. Zoli cikkéből még többet megtudhattok ezzel kapcsolatban.
  • Szintén szerdán jelentette be a NASA, hogy egy újabb amerikai magánvállalattal, ezúttal a Masten Space Systems-el kötöttek szerződést a Holdra való kereskedelmi teherszállítmányozásról. Az Artemis-program keretében nyolc küldetésről írtak alá megállapodást a felek, a Mastennek 2022-ben összesen kilenc különböző tudományos és technikai eszközt kell a Hold déli sarkára juttatnia, melyek a 2024-re tervezett emberes küldetés végrehajtásához szükségesek.
  • Csütörtökön sikeresen elindult Bajkonurból az ISS új személyzete egy Szojuz 2.1a rakéta fedélzetén. Az űrhajó mindössze 6 órával az indítás után már dokkolt is az Űrállomáshoz, melyen így néhány napig 6 fős legénység teljesít szolgálatot. A küldetés részleteiről itt olvashattok bővebben.
  • Sajnos egy rossz hír is jutott erre a hétre: csütörtökön az indítás után felrobbant egy kínai Long March 3B rakéta, ami az indonéz Palapa-N1 kommunikációs műholdat juttatta volna az űrbe. A rakéta első és második fokozata sikerrel teljesítette feladatát, és a megfelelő időben levált, azonban a harmadik fokozat néhány perccel a hajtómű begyújtása után felrobbant. A balesetről néhány amatőr videót is közzétettek, amin a darabokra hulló, és a légkörben elégő rakéta maradványai láthatóak az éjszakai égbolton. Mivel a harmadik fokozatot a Long March rakétacsalád többi típusához (többek között a Long March 5A-hoz, melyet az emberes küldetéseken és marsi missziókon is bevetnének) is használják, a jármű elvesztése még nagyobb problémát jelent a kínaiak számára, és így a tervezett indítások határozatlan időre leállhatnak.
A Szojuz 2.1a indítása csütörtökön Bajkonurban
Forrás: Roszkoszmosz

Orion vészhelyzeti hajtóműteszt

A NASA leendő Orion űrhajójának vészhelyzeti hajtóműveit tesztelték a gyártó Northrop Grumman cég telephelyén. A vészhelyzeti rendszert 3 alkalommal kell tesztelni az első emberes út előtt, ez volt a második sikeres teszt. Legénység előszőr majd az Artemis-2 küldetésen utazhat, legkorábban 2022-ben.. A teszt mindenesetre látványos volt, alul van a videó. Hosszabban itt tudtok olvasni a témáról.

Űrhírek – 2020. február 16.

  • Rögtön egy fontos eseménnyel indult a hét, ugyanis hétfőn benyújtották a NASA 2021-es költségvetési tervezetét. Jövőre 12%-kal több pénzt kaphatna az űrhivatal, illetve Jim Bridenstine nyilatkozata alapján az egész Artemis-programnak fedezetet biztosít 2024-ig (erre az évre tűzték ki az újabb Holdraszállást). Bővebben a tervezetről ebben a cikkben olvashattok.
  • Február 11-én érkezett a hír, hogy William Gerstenmaier, a NASA korábbi emberes űrrepülésekért felelős igazgatója, illetve nagy tiszteletnek örvendő mérnöke a jövőben a SpaceX-nek fog dolgozni tanácsadóként (bár pontos pozíciójáről még nem érkezett hivatalos megerősítés). Gerstenmaier 1977 óta dolgozott a NASA-nak, kulcsfontosságú szerepe volt az ügynökség szerepvállalásának biztosításában a MIR Űrállomáson, illetve nevéhez fűződik az ISS terveinek megalkotása is. Szaktudása és tapasztalata nagy segítséget és előrelépést jelenthet Elon Musk cégének a későbbi emberes űrutazásokhoz a Holdra és a Marsra. A veterán mérnök és menedzser tekintélyét mi sem bizonyítja jobban, hogy még Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz igazgatója is személyesen gratulált a hírhez.
  • Megérkezett a Kennedy Űrközpontba az egyelőre Mars 2020 névvel ellátott marsjáró, mely júliusban indul a Vörös Bolygóra. A NASA egyébként online szavazást tartott a rover végső nevének eldöntéséhez, melyet márciusban tesznek közzé. Természetesen mi is szavaztunk, én a Vision mellett tettem le a voksomat. 🙂 Ez a marsjáró egyébként azért is lesz talán az eddigi legkülönlegesebb, mert egy speciális helikopter (drón) is utazik vele, mely első alkalommal fog egy másik bolygón is repülni. Ezen kívül a begyűjtött talajmintákat vissza is hozzák a Földre, mely szintén először fog megvalósulni az űrkutatás történetében.
  • Egy nappal később, február 14-én érkezett meg szintén a Kennedy Űrközpontba az a Crew Dragon űrhajó, mellyel a jelenlegi tervek szerint május 7-én indul az ISS-re két amerikai asztronauta. A kapszula két nappal korábban sikeresen átesett a kötelező elektromágneses interferencia teszten is Hawthorne-ban, és ezután szállíthatták át Floridába.
  • Megkapta első megbízását a Rocket Lab a NASA-tól a Holdra. Ez nagy jelentőségű misszió a feltörekvő vállalatnak, és jó hír a kereskedelmi űrkutatásnak is. A misszóiról bővebben itt olvashattok.
  • Majdnem egy hetes csúszás után végül tegnap elindult a Cygnus NG-13 teherűrhajó az ISS-re, több mint 3,5 tonnányi utánpótlással a fedélzetén. Az Antares rakéta helyi idő szerint 15:21-kor startolt el a Virginia állam-beli Wallops-szigetekről. Az indítást korábban kétszer is el kellett halasztani, először a földi berendezés meghibásodása, majd a kedvezőtlen időjárás miatt.
  • A SpaceX Starlink-4 misszióját is elhalasztották. Eredetileg ma indult volna negyedik alkalommal a B1056.4 Falcon 9 rakéta 60 db Starlink műholddal a fedélzetén, de a landolási zónában uralkodó kedvezőtlen időjárás miatt végül hétfőn hajtják végre az indítást.
Az Antares 230 rakéta indítása
Forrás: NASA/Aubrey Gemignani

NASA 2021 költségvetési tervek

Tegnap a Trump adminisztráció benyújtotta a tervezetét a NASA 2021-es költségvetésére, lássuk is a fontosabb részleteket.

NASA 2021 költségvetés-tervezet

A Fehér Ház közzétette a NASA 2021-es költségvetésének tervezetét (ajánlását), melyet azonban a Kongresszusnak még jóvá kell hagynia. Mint ismeretes, a republikánusok vezette Szenátus rendszeresen átszabja a Fehér Ház ajánlását – az Obama-kormányzat például az SLS-t szerette volna teljesen elkaszálni, azonban a republikánus többségű Felsőház életben hagyta a programot -, így a végleges költségvetés és prioritások még nagyban változhatnak.

A NASA adminisztrátora, Jim Bridenstine beszél a 2021-es költségvetésről az éves “State of NASA” eseményen
Forrás: NASA

A tervezet legfontosabb részei a következők:
A NASA költségvetése 2021-re 25.2 milliárd USD lenne, ez 12%-os emelés 2020-hoz képest.
3.3 milliárd dollár egy emberes leszállóegység megépítésére az Artemis-program keretein belül (erre korábban nem kapott külön forrást a NASA).
4 milliárd USD jutna mélyűri eszközökre és missziókra, ebből 2.26 milliárdot a jelenleg fejlesztés alatt álló SLS programra (Boeing), 1.4 milliárdot az Orion kapszulára (Lockheed Martin), és 385 millió dollárt pedig a földi irányító rendszerek megépítésére szánnak.
Az Artemis-program teljes költségét 35 milliárd dollárra becsülik, a 2024-es Holdraszállás megvalósításához a NASA büdzséje a következő lenne: 2021-ben 25.2 milliárd USD, 2022-ben 27.2 milliárd USD, 2023-ban 28.6 millárd USD, 2024-ben 28.1 milliárd USD és 2025-ben pedig 26.3 milliárd USD.
A Lunar Gateway űrállomásra 739 milliót szánnának 2021-ben, azonban a NASA részéről továbbra sincs eldöntve, hogy az Artemis-programban (Holdraszállás) használni fogják-e. Viszont újból megerősítették, hogy a Gateway moduljait kereskedelmi rakétákon (tehát nem SLS) vinnék fel 2024-ben.
A Nemzetközi Űrálllomás 1.4 milliárd dollárt kapna, melyet 2024-ig biztosan támogatnak a központi költségvetésből – itt a cél a kereskedelmi partnerek mihamarabbi bevonása az üzemeltetésbe.
Tudományos tevékenységekre és kutatásokra 6.3 millárd dollárt terveznek költeni, viszont a WFIRST teleszkóp (Hubble-típusú, de annál sokkal erősebb infravörös űrteleszkóp) nem kapna támogatást, ezzel sajnos valószínűsíthető a projekt vége.
Megerősítették a korábbi híreket, miszerint a leendő Europa Clipper űrszondát (mely a Jupiter Europa holdját fogja meglátogatni) az SLS helyett szintén kereskedelmi rakétávál tervezik indítani, mellyel kb. 1.5 milliárd dollárt (!!) spórolnak meg. Jelenleg csak a Falcon Heavy és a Delta IV Heavy lenne képes felvinni a nehéz űrszondát. Egy Falcon Heavy indítás ára jelenleg kb. 90-110 millió dollár, a Delta IV Heavy kb. 350 millió dollár. Drága-drága SLS program…

Mint említettem, ez egyelőre a Trump adminisztráció ajánlott költségvetése, a végső döntést a Szenátus fogja meghozni, ott pedig még erősen változhatnak a tervek és összegek – ne feledjük, hogy minden állam szenátora a saját körzetében szeretné a NASA pénzét elkölteni…
Itt és itt tudtok bővebben olvasni a témáról.

Azért elég menő a háttérben az RS-25 hajtómű
Forrás: NASA

Űrhírek – 2020. február 2.

  • A hét elején rögtön egy érdekes hírt olvashattunk arról, hogy 2024-től kereskedelmi modullal bővülhet az ISS. További információkat ebben a cikkben találtok.
  • Január 29-én újabb 60 darab Starlink műholdat juttatott az űrbe a SpaceX. A küldetésen használt Falcon 9 hordozórakétának ez volt a harmadik útja, és ezúttal is sikeresen, bár a megszokotthoz képest egy kicsit keményebben landolt az Atlanti-óceánon várakozó drónhajón, de külső sérülés nem látszott a felvételeken.
  • Ha már SpaceX…nem telik el hét, hogy ne röppenne fel valami hír a Starship építésével, fejlesztésével kapcsolatban. A legutóbbi információk szerint a cég azt tervezi, hogy visszaköltözik az alig egy éve bezárt Los Angeles-i kikötőben felépített bázisra is. Ennek okát még nem ismerjük, lehet, hogy a Starship bizonyos részeit fogják csak itt gyártani, lehet egész űrhajókat állítanak majd össze később. De abból a szempontból nem meglepő ez a lépés, hogy a helyszín mindössze kb. 35 km-re van a SpaceX hawthorne-i főhadiszállásától.
  • Január 31-én került sor a Rocket Lab első idei küldetésére. A cég “Birds of a feather” névre keresztelt missziója keretében a National Reconnaissance Office (Nemzeti Felderítő Hivatal) műholdját állította orbitális pályára. A továbbra is 100%-os sikert magáénak mondható vállalat vezetője, Peter Beck a küldetés után nyilatkozta, hogy a légkörbe visszatérő hordozórakéta az előző misszióval teljesen megegyező, előre programozott röppályát követett, ami egy újabb lépést jelent az újrahasznosíthatóság felé vezető úton.
  • Sajnos nem csak örömteli eseményekről tudunk beszámolni. A héten ugyanis három korábbi tragédia évfordulója is volt: 1967. január 27-én vesztette életét az Apollo-1 háromtagú legénysége egy földi tesztelés során. 1986. január 28-án robbant fel a Challenger űrrepülőgép az indítás 73. másodpercében, hét űrhajós halálát okozva. 2003. február 1-jén pedig a Columbia űrsikló a visszatéréskor semmisült meg, a szintén hét tagú legénységnek esélye sem volt a túlélésre, a baleset azonban megelőzhető lett volna.
  • Tovább csúszhat a James Webb Űrteleszkóp indítása. A Government Accountability Office (Kormányzati Elszámoltathatósági Hivatal) szokásos éves jelentése szerint mindössze 12% az esélye, hogy 2021. márciusában útnak indíthatják a Hubble-t leváltandó teleszkópot. Az újabb csúszás veszélye azután merült fel, hogy az amúgy is rengeteg halasztás utáni, egyre szűkebb határidők miatt eleve nehéz tartani az ütemtervet, miközben tavaly márciusban és áprilisban is hibákat fedeztek fel az eszköz kommunikációs berendezéseiben. Az iroda mostani becslése szerint 2021 júliusára tolódhat az indítás.
  • A James Webb teleszkóp indítása mellett a NASA Artemis programja is további késést szenvedhet el. A jelenlegi tervek szerint 2024-ben lépne újra a Hold felszínére amerikai asztronauta, azonban a Fehér Ház által a héten kiadott jegyzékben már 2028-ra becsüli az első emberes küldetést égi kísérőnkre. A fő aggodalomként a holdkompot jelölik meg, melynek kifejlesztését a NASA kereskedelmi magáncégeknek adta ki. Ez azonban azt is jelenti, hogy a nyertes cég tulajdona marad az eszköz, ők lesznek felelősek az irányításért és a fenntartásért is, tehát nem egy helyen összpontosul a felelősség. A jegyzék egy másik dátumot is kijelöl: 2033-ig Mars körüli pályára kell állítani az első űrhajósokat. De ahogy a NASA nagyobb horderejű programjait elnézzük, valószínűleg ez a dátum se lesz tarható…
  • Kis híján összeütközött két műhold az űrben, Föld körüli pályájukon. Az IRAS (Infrared Astronomical Satellite) és a GGSE-4 amerikai űreszközöket mindössze 20 méter választotta el egymástól. A balesetet végül gyors pályakorrekciókkal sikerült elkerülni.
  • Január 30-án hagyta el az ISS-t az NG-12 Cygnus teherűrhajó, mely 2019 novemberében csatlakozott az Űrállomáshoz. Az űrhajónak azonban egy másodlagos küldetése is van. Még további egy hónapig orbitális pályán fog keringeni, ezalatt több kisebb eszközt fog pályára állítani, végül február 29-én a légkörbe visszatéréskor fog elégni. Az NG-12 egyébként az első, mely a NASA CRS-2 programjában, azaz a kereskedelmi utánpótlás szállítási program második fázisában részt vett.

Űrhírek – 2020. január 12.

Elérkezett a vasárnap este, úgyhogy nézzük is a hét legfontosabb híreit.

  • A hétfői Starlink indításról, és Dragon visszatérésről itt már írtunk részletesen.
  • Tolódott a SpaceX in-flight abort (IFA) teszje is január 18-ra (január 11-ről), erről a jövő héten jövünk részletes előzetessel. A static fire teszt január 11-én szombaton már megvolt, így minden sínen van a jövő heti teszt előtt. Elon Musk közben újra megerősítette, hogy nem tudják megmenteni az első fokozatot, így az valószínűleg meg fog semmisülni.
  • Szintén SpaceX, pénteken a texasi Boca Chica-ban nyomástesztet végeztek a leendő Starship egy újonnan összehegesztett üzemanyagtartályával. A tartály végül 7.1 barig bírta a terhelést, ami jónak mondható, ugyanis 6 bar szükséges egy orbitális repüléshez. Alul van egy kép az eldeformálódott tartályról, a teszt után.
  • Kigördült (végre..) az első, teljesen elkészült SLS első fokozat a NASA New Orleans-i telephelyéről. A hordozót nagy ünnepség keretében mutatta be az űrhivatal, melyet hamarosan egy uszály fog a Mississippi államban lévő Stennis Space Centerbe szállítani, az első éles tesztjére. Az első Artemis misszió 2021-ben indulhat, amennyiben nem lesz további késés. Itt tudtok többet megtudni az eseményről.
  • A 2017-ben indult kiképzésük és a sikeres vizsga után 13 új űrhajóst avatott a NASA. A “Teknősöknek” is becézett osztály tagjai lehetnek, akik elsőként léphetnek a Marsra, vagy újra a Holdra. A most végzett asztronauták (11 NASA és 2 kanadai űrhajós) az Artemis (Orion űrhajó) és a Lunar Gateway (űrállomás) programokban vehetnek részt a jövőben. További részleteket itt tudtok olvasni.
  • Január 7-én Kína is megkezdte az évet: egy Long March 3B hordozóval indítottak egy újabb titkos TJSW műholdat (TJSW-5). Hivatalos közlés szerint, a TJSW-k távközlési célokat szolgálnak geostacionárius pályán, de sok részletet nem tudunk a pontos működésükről. Itt tudtok hosszabban olvasni az indításról.
  • A NASA és a Boeing közös, független vizsgálóbizottságot állított fel, a Starliner első útján történt hibák elemzésére. A hivatalos jelentésre még pár hetet várnunk kell, és továbbra is az a legnagyobb kérdés, hogy szükség lesz-e egy második, személyzet nélküli útra. Eközben a Boeing már szállítja át a kapszulát Új-Mexikóból Floridába, ahol további vizsgálatokat végeznek, és felkészítik az űrhajót a következő küldetésére. A kapszula következő útja az első éles, személyzetet is szállító (előtte lesz még egy emberes tesztküldetés) misszió lesz, melynek parancsnoka Suni Williams NASA űrhajós lesz. Williams amúgy nemrégiben a “Calypso” becenevet adta az űrhajónak. További infókat itt tudtok olvasni.
  • Egy kis szolgálati közlemény: mostanában kicsit kevesebbet írtunk, mert kicsit lassúbb az űrbiznisz, plusz mindhárman hosszabb írásokon dolgozunk. Peti jön hamarosan egy Wernher von Braun életrajzzal, Dave folytatja a SpaceX történelmet, én pedig az első Hubble szervíz-küldetés (STS-61) nagyon részletes történetét írom, szóval érdemes lesz továbbra is majd rendszeresen visszalátogatni az oldalra! 🙂
  • Ha már szolgálati, lenne két kérdésünk: a heti hírösszefoglalót vasárnap rakjuk ki, de mit szólnátok, ha lenne egy heti külön csak SpaceX hírösszefoglaló? Szerda-csütörtök lenne mindig olvasható, az “egyéb” hírek pedig maradna vasárnap estére. A másik kérdés, hogy egy adott témáról a rövidebb (pár perces olvasást igénylő) írásokat preferáljátok, vagy jöhetnek a hosszabb, akár 20-30 perces olvasmányok is? Írjátok meg kommentben a véleményeteket. 🙂
Meggyötörték szegényt..
Forrás: @BocaChicaGal
Az új, frissen végzett NASA űrhajósok
Forrás: NASA

Viszlát 2019!

Elérkezett az év utolsó napja, úgyhogy ideje egy rövid számvetésnek 2019-ről. A legjobb pillanatok, jelentős mérföldkövek egy spacejunkie szubjektív szemével.

2019 és az évtized számokban

2019-ben összesen 102 indítás volt orbitális pályára, ebből 5 volt sikertelen: 2 kínai, 2 iráni és 1 európai. A 102 start a következőképpen oszlik meg: 34 kínai, 22 orosz, 21 amerikai, 9 európai, 6 indiai, 6 új-zélandi (ide számoljuk a Rocket Lab indításait, habár a cég amerikai, de az indításaik mind Új-Zélandról történtek), 2 japán és 2 iráni.
3 emberes indítás volt 2019-ben, mindegyik a Nemzetközi Űrállomásra szállított új személyzetet és természetesen mindhármat orosz Szojuz űrhajóval hajtották végre – jelenleg ez az egyetlen űrhajó, mely képes űrhajósokat szállítani. Jövöre azonban több éves késés után nézhetjük a Crew Dragon és a Starliner első emberes küldetését (habár a Starlinernél valószínűleg további késések várhatóak a csak félig sikeres első tesztrepülése után). Az ISS-en összesen 11 űrsétát teljesített a személyzet 2019-ben.
Ha az egész évtizedet nézzük, akkor összesen 887 indítás volt, ebből 252 orosz, 217 amerikai, 216 kínai, 94 európai és 108 egyéb. A legtöbbet repült hordozók a kövekezők voltak: 186 Long March, 158 Szojuz, 80 Falcon-9/Falcon Heavy, 71 Proton és 62 Atlas-V.

Egy Szojuz indítás előtt
Forrás: Roszkoszmosz

Kínai, indiai sikerek

Kína januárban landolt a Holdon (első nemzetként a Hold túlsó oldalán) a Chang’e-4 űrszondával, illetve decemberben újból indították a legnagyobb rakétájukat, a Long March-5-öt.
India júliusban indította a Chandrayaan-2 holdszondáját, azonban a Vikram nevű leszálló egység a Holdba csapódott leszállás közben. A keringő egység továbbra is hibátlanul működik, és fontos méréseket végez.
Mindkét ország űrkutatására érdemes nagyon odafigyelni, ugyanis rengeteg izgalmas misszió áll előttük.

Rocket Lab

Nagyon rövid idő alatt, igen meghatározó szerepre tett szert az amerikai cég az Electron indításaiknak köszönhetően. Folyamatos innovációjuk (2 új indítóállomás, újrahasznosítási tervek) és elképesztő lelkesedésük szerintem kiemeli őket a mezőnyből. Elég sokat írtunk róluk (nem tagadom, nagy kedvencem Peter Beck vállalata), cikkeinket itt találjátok róluk.

Egy Electron indítás
Forrás: Rocket Lab / Trevor Mahlmann

Commercial Crew Program

Idén elindult végre mindkét résztvető az új űrhajókkal az első tesztküldetésre, ebből a Crew Dragon teljes siker volt, míg a Starliner idő előtt tért haza és az ISS-hez sem dokkolt. A márciusi Crew Dragon küldetés után azonban a kapszula egy földi teszt alatt felrobbant, így a SpaceX is jelentős csúszást könyvelhetett el. 2020 januárban azonban sor kerül az utolsó tesztre (in-flight abort test), mely után jöhet az első emberes indítás. Jelen sorok írása közben még nem tudjuk, hogy a Starliner indulhat-e már személyzettel, vagy a NASA további tesztrepülést kér.
Ami talán már biztosan kijelenthető, hogy 2020-ban újra indulhat emberes űrhajó amerikai földről, 2011 óta először.

A Crew Dragon érkezik a Nemzetközi Űrállomásra
Forrás: NASA

SLS/Artemis program

Az SLS is kezd végre összeállni, jövőre tesztelik az első összeszerelt első fokozatot, de véleményem szerint a program egy hatalmas pénztemető, melyet kizárólag a Szenátus republikánus része tart életben. Természetesen örülni fogunk, ha látjuk végre indulni az SLS-t, de milyen áron…
Az Artemis-program pedig 2024-ben szeretne újra asztronautát vinni a Holdra, ami nagyon ambíciózus (írtunk is róla sokszor), de véleményem szerint irreális és nincs megfelelő politikai és pénzügyi támogatottsága sem. Jövőre elnökválasztás lesz az USA-ban, egy esetleges kormányváltás esetén a program könnyen a kukában landolhat.

Az első összeszerelt SLS első fokozat a 4 db RS-25 hajtóművel
Forrás: NASA

SpaceX

A SpaceX nagyon sikeres évet tudhat maga mögött, összesen 13 indításuk volt 2019-ben. Ebből 2 Falcon Heavy küldetés volt, immáron az erősebb és végleges Block-5 konfigurációban. A Falcon-9 pedig továbbra is a cég igáslova, és ne feledjük hogy már negyedszerre is használtak újra egy első fokozatot. Elsőségük továbbra is megkérdőjelezhetetlen a piacon: fejlesztésben kb. 5-8 évvel vannak előrébb a versenytársaknál, plusz az egyik legolcsóbbak.

27 Merlin hajtómű a Falcon Heavy-n (STP-2 küldetés)
Forrás: SpaceX

Jelentős előrehaladást ért el a Starship program is idén. A Starhopper-rel megvolt az első éles teszt, teljesen összeszerelték az első prototípust (MK-1) és már zajlik az újabb tesztűrhajók építése Texasban és Floridában. Kíváncsian várjuk az újabb fejleményeket és nyugodtan mondhatjuk (bár ezt sokan vitatják – hibásan), hogy a SpaceX forradalmasítja az űrutazás. És mi ennek nagyon örülünk.

Starship MK-1
Forrás: SpaceX

A blogról / rólunk

Áprilisi indulásunk óta több mint 240 cikket írtunk, próbáltunk mindig naprakészek lenni, és minden fontos történést elhozni Nektek. Pár hónapja P. A. Doorman jelentkezett a felhívásunkra, azóta már hárman szerkesztjük/írjuk a blogot. Rengeteg visszajelzést kaptunk, ezeket nagyon köszönjük és igyekszünk továbbra is minél több és minőségibb írást, beszámolót megjelentetni.
Fura, de egyben nagyon jó érzés visszatekinteni, hogy a nulláról indulva hova jutottunk, és mennyi mindent tanultunk útközben. Reméljük jövőre is velünk tartotok, készülünk pár újdonsággal (pl. teljesen új kinézet), szóval érdemes lesz gyakran visszanézni a blogra!

Nagyon boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Bonczók Zoltán
Tamási Dávid
Radics Péter

A Crew Dragonnal felvitt plüss Föld, azaz a “zero G indicator”
Forrás: Anna McCain