Űrhírek – 2020. október 18.

  • Kedden sikeres küldetést hajtott végre a Blue Origin a New Shepard NS-13 szuborbitális rakétával. Az indítás rendben zajlott, és a visszatérő első fokozat, illetve a kabin is épségben ért földet. Rövid beszámolónkat itt találjátok.
  • Magyar idő szerint szerda reggel elindult a Szojuz MSz-17 űrhajó a Nemzetközi Űrállomásra, fedélzetén az Expedition-63/64 háromtagú személyzetével. A start minden gond nélkül lezajlott, és az űrhajósok alig három órával később már dokkoltak is az ISS-en. Az Űrállomáson így jövő szerdáig hatan tartózkodnak, aznap fog ugyanis az Expedition-63 személyzete visszatérni a Földre.
  • Csütörtökön a NASA két közleményt is kiadott az Artemis-programmal kapcsolatban:
    – 7 ország csatlakozott az Artemis Egyezményhez
    – 14 amerikai űripari vállalat összesen több, mint 372 millió dolláros támogatásban részesül, melyet különböző fejlesztésekre költhetnek egy hosszú távon fenntartható holdi bázis létrehozásához
  • Péntek hajnalban újabb tesztet hajtott végre a SpaceX a Starship SN8 prototípussal. Eredetileg statikus hajtóműteszt miatt zárták le harmadik napja a területet és az főutat, azonban végül “csak” egy ún. wet dress rehearsalt, azaz tankolási műveletet és a három Raptor hajtómű előhűtését tesztelték. Hivatalos infó nem érkezett azóta, hogy az előgyújtás és az ezt követő hajtóműgyújtás miért nem következett be, de mától újabb három időszakra tűztek ki lezárást, és a tesztek folytatódhatnak.
  • Szintén pénteken derült ki egy hírből, hogy végre megtalálták az ISS-en már egy jó ideje észlelt légkör-szivárgást. Különböző módszerekkel sikerült lokalizálni egy kisebb repedést a Zvezda modulban, melyet a későbbiekben javítanak ki.
  • Ma délután 14:25-kor indul a tervek szerint a Starlink-13 küldetés, melyen ismét 60 db műholdat juttat a SpaceX orbitális pályára. Az indítást mi is élőben közvetítjük az Űrutatás Űrhajók Youtube-csatornán!
A Szojuz MSz-17 indítása Bajkonurból október 14-én
Fotó: NASA

Űrhírek – 2020. szeptember 27.

  • Kiadta a NASA a teljes Artemis-program tervezetét, melyet itt tudtok elolvasni.
  • Szerdán az utolsó tesztet is végrehajtotta a SpaceX a Starship SN7.1 teszttartályon, melynek során a végsőkig próbára tették a test szakítószilárdságát. Korábban még az előző héten és ennek a hétnek az elején több adatgyűjtő és kísérleti teszten is átesett az SN7.1, ami vegyes összetételű 301-es és 304-es rozsdamentes acélból készült gyűrűket is tartalmazott. Elon Musk megerősítette, hogy az utolsó, meghibásodásig tartó teszten a tartály aljában 9 bar nyomást, a többi részen 8 bar nyomást értek el, ami a várakozásoknak megfelelő volt. Több infót ebben a cikkben olvashattok.
  • Megkezdte a SpaceX Crew-2 személyzete is a 2021. március 30-án induló küldetésre való felkészülést és tréninget. A Crew Dragon belsejéből már posztoltak is egy közös fotót.
  • Továbbra sem találják a Nemzetközi Űrállomáson több mint 1 hónapja észlelt oxigén-szivárgás forrását. Bár Chris Cassidy asztronauta több vizsgálatot is elvégzett, a vizsgálat tovább folytatódik.
  • A hét közepén benyújtotta a kormányzatnak a JAXA (Japán Űrkutatási Hivatal) a jövő évi költségvetésből a forrásigényét, mely nem kevesebb, mint 80 milliárd jen, azaz kb 760 millió dollár. Ezzel az összeggel a NASA Artemis-programját kívánják támogatni különböző saját fejlesztésekkel.
  • Sajnos főleg különböző indítások halasztásáról szólt a hét második fele. Először a Blue Origin jelentette be csütörtökön, hogy elhalasztja a New Shepard NS-13 küldetés startját. Ezután a ULA számolt be arról, hogy a magyar idő szerint szombat hajnalban tervezett NROL-44 küldetést előbb vasárnapra, majd hétfőre halasztja, miután kisebb technikai gondot fedeztek fel a Delta IV Heavy-t rögzítő gyűrűs berendezésnél. Végül a harmadik, mára tervezett Starlink-12 start a ULA halasztása miatt csúszik, jelenleg október 1-je a következő kitűzött indítási nap.
  • Tegnap átszállította a SpaceX a Starship SN8 prototípust az összeszerelő komplexumból a tesztpadra. Ez a prototípus újabb mérföldkőnek számít és történelmi pillanato(ka)t jelenthet néhány napon vagy héten belül, hiszen első alkalommal 3 Raptor hajtóművel 15 km-es repülést fog végrehajtani. Ehhez már aero elemeket és orrkúpot is kap, és így első alkalommal lehetünk majd szemtanúi egy teljes méretű prototípus tesztrepülésének.
Fotó: Roszkoszmosz

Blue Origin NS-13: Halasztás

Halasztásra került a mai New Shepard indítás, a kapszulában utazó egyik műszer potenciális hibája miatt. A rakéta rendben van, és egyelőre nincsen új dátum a startra.

// Frissítés (2020. 09.25. 14:19 // – Az indítást előszőr péntekre halasztották, azonban egy technikai probléma miatt ezt is eltolták, új dátum nincsen.

Blue Origin 🇺🇸 | NS-13 küldetés profil

A Blue Origin amerikai űrvállalat New Shepard szuborbitális rakétája ismét elindul az űrbe. Az indítás csütörtökön, magyar idő szerint 17:00-kor lesz, a texasi Corn Ranch telephelyről.

← SpaceX 🇺🇸 – Starlink-12 | Expedition 64 🇷🇺/🇺🇸 – Szojuz MSz-17 →

Indítás ideje, helye: 2020. október 13. magyar idő szerint 15:37, West Texas Suborbital Launch Site/Corn Ranch, Texas, USA 🇺🇸
Megbízó, rakomány: 12 darab kereskedelmi rakomány, a NASA Artemis-programjához is kapcsolódó műszerek
Hordozórakéta: Blue Origin New Shepard
Pálya: szuborbitális pálya, legmagasabb pont (apogeum) kb. 100-110 kilométer
Gyorsítófokozat: NS-3 – ez lesz a hetedik küldetése ennek a fokozatnak
Fokozat visszatérése: Corn Ranch szárazföldi leszállási zóna
Élő közvetítés: hivatalos élő közvetítés a Blue Origin YouTube csatornáján, illetve általunk élőben. 🙂
Indítás kimenetele: sikeres start (beszámoló)

New Shepard rakéta korábbi indítása
Forrás: Blue Origin
Forrás: Geoff Barrett
New Shepard rakéta pályájának sematikus ábrázolása.
Forrás: Blue Origin

A hasznos teher
Tizenkét kereskedelmi rakomány fogja megtapasztalni pár percre a súlytalanságot és tudományos méréseket végezni benne. A legérdekesebbek között van a Space Lab Technologies µG-LilyPond automatikus növénytermesztő-rendszere, mikrogravitációra tervezve. Hidroponikus módon szeretnének egy nap a hosszabb utakra induló űrhajósoknak nagy tápanyagtartalmú élelmet szolgáltatni, ezen a repülésen is ennek a modulnak bizonyos részeit fogják tesztelni. A NASA Goddard Űrközpontja a Maryland-i Egyetemmel kollaborációban egy újgenerációs hűtőrendszert fog immár másodjára az űrbe küldeni, melyet űreszközök elektronikájának a hűtésére fejlesztettek ki. A legérdekesebb rakomány viszont a NASA Artemis-programjához fejlesztett Deorbit, Descent, and Landing Sensor – a következő holdraszállásokhoz létrehozott műszermodul. A rakéta oldalára elhelyezett műszercsomag leteszteli a szenzorok, számítógépek és algoritmusok összmunkáját – ezzel szimulálják majd a leszállóegység közeledését a Hold felszínéhez, annak manővereit, helyzetét és sebességét. Az újfajta rendszerrel olyan helyeket is megközelíthetnek majd a jövőben, amiket az Apollo-programban nem tehettek meg. Ez lesz az első ilyen küldetés a kettőből – ez az Artemis-program risk-reduction (kockázatcsökkentő) küldetéseinek egyike.

Szerdán újabb szuborbitális New Shepard indítás

A Blue Origin 13. szuborbitális útjára kerül sor az újrahasznosítható New Shepard rakétával szeptember 24-én, magyar idő szerint délután 17:00-kor.

Az NS-13 küldetésen hetedszerre használják majd újra ugyanazt a New Shepard hordozót, és a fedélzeten 12 különböző megrendelő műszerei lesz, melyek méréseket fognak végezni a szuborbitális repülés közben. Az egyik hasznos teher a NASA egyik új berendezése (radarja), melyet az Artemis-programban, a Holdraszállások közben terveznek majd használni.

A Blue Origin legutóbb 2019. decemberében hajtott végre repülést a New Shepard rakétával. A híresen titkolózó cég történetéről és projektjeiről itt írtunk nemrégiben. A mostani küldetésről pedig itt olvashattok részletesen.

Hol tart és mit csinál a Blue Origin?

Majdnem pontosan 20 évvel ezelőtt, 2000. szeptember 8-án alapította Jeff Bezos a saját űripari cégét, melybe évente 1 milliárd dollárt invesztál, de mégsem látszanak az eredmények. Vagy mégis? Nézzük meg részletesen a Blue Origin eddig történétét és jelenleg is futó projektjeit.

Jeff Bezos (aki az Amazon alapítója is, és 2017 óta a világ leggazdagabb embere) 2000-ben alapította a Blue Origint azzal a céllal, hogy az űrutazás költségét drasztikusan csökkentse és elérhetővé tegyék a világűrt mindenki számára. A cég mottójának a latin “Gradatim Ferociter” kifejezést választották, ami magyarul annyit tesz: “Lépésről lépésre, vadul”. A vállalat neve a nagyratörő terveit szimbolizálja : a Föld “Blue” (kék bolygó) és “Origin” (eredet – vagyis a jövőben majd visszagondolva, hogy az emberiség “szülőbolygója” a Föld volt).

Jeff Bezos, a Blue Origin alapítója

A Blue Origin finanszírozását majdnem kizárólag Bezos állja, aki egyes források szerint 2014-ig 500 millió dollárt fektetett összesen a cégbe. 2017-től minden évben már 1 milliárd dollárt folyósít az üzletember, melyet a saját Amazon részvényeinek eladásából fedez.
A Blue Origin híres arról, hogy kevés információt oszt meg a közvéleménnyel és minden fejlesztésük szinte teljes titokban történik. A cég létezésére is csak 2003-ban derült fény, amikor a Jeff Bezoshoz közel álló cégek földfelvásárlásokba kezdtek Texasban, ahol a mai napig is folynak a hajtóműtesztek és főbb rakétafejlesztések. A Corn Ranchnak nevezett telephelyről történtek a szuborbitális New Shepard repülések is.
2015-ben a cég kibérelte a floridai Cape Canaveralban található LC-36 startállást, melyet a leendő New Glenn rakéta indítására használnak majd, egy alapos felújítás és átalakítás után. Floridában rendelkeznek még egy felkészítő üzemmel is, ahol a New Glenn végső összeszerelése zajlik majd. 2020-ban az alabamai Huntsville-ben (ahol a Saturn rakéták első fokozata is készült az 1960-as években) nyitottak egy egységet a BE-4 hajtóművek gyártására.
A vállalat főhadiszállása Kentben, Washington államban található és 2019-es adatok szerint jelenleg 2500 dolgozója van.

Érdekesség, hogy a Blue Origin dolgozói létszáma hogyan alakult az években: 2013-ban csak 250 fő, 2015-ben 400 fő, 2017-ben pedig már 1000 dolgozójuk volt. Összehasonlításképpen a két évvel később (2002-ben) alapított SpaceX-nek 2013-ban már 3800, 2015-ben 5000 dolgozója volt, míg jelenleg több mint 8000 főt foglalkoztatnak. Ezek a számok is jól szemléltetik, hogy a SpaceX-hez képest egy jóval kisebb cégről van szó.

Charon, Goddard kísérleti járművek
A cég 2005-ben sikeresen tesztelt egy Charonnak (a Plútó holdja után) nevezett tesztjárművet, melyet 4 db függőlegesen felszerelt Rolls-Royce Viper Mk. 301 sugárhajtómű emelt kb. 96 méter magasságba, és ezután szállt vissza. A Charonnal az automata irányítási rendszereket tesztelték, melyeket majd a későbbi rakétákhoz terveztek használni.
A Charon után következett a Goddard (nevét a híres amerikai rakétatudósról és fizikusról Robbert Goddardról kapta) tesztjármű, melyen már a Blue Origin által fejlesztett rakétahajtóműveket használtak, a BE-1-et és BE-2-t. Három tesztugrásra került sor a Goddarddal 2006-ban és 2007-ben.

A Charon tesztjármű

New Shepard
A kezdetleges tesztjárművek után kövekezett az első, szuborbitális repülések végrehajtására tervezett rakéta, a New Shepard tervezése és építése. A rakéta a nevét az első amerikai űrhajósról Alan Shepardról kapta. A New Shepard két részből áll: egy újrahasználható első fokozatból, és egy kapszulából mely eléri a világűrt (100 km magasság, a Kármán vonal).
Az első fokozatot az új, hidrogént és folyékony oxigént használó BE-3 hajtja meg, mely a szétválás után irányítottan és a hajtóművét begyújtva függőlegesen landol.
A kapszula 6 embert képes szállítani és pár perces űrben tartókodás után lassan visszazuhan a Földre, ahol ejtőernyők segítségével száll le. A Blue Origin tervei szerint főleg fizetős űrturisták részére kínálnák a New Shepard utakat.

2015. áprilisa és 2019. decembere között 12 alkalommal indítottak New Shepard rakétát, és 11 alkalommal sikeresen le is szállt az első fokozat, illetve többször újrahasználtak első fokozatot is. A fizetős és emberes utak azonban évek óta csúsznak, és továbbra sincs információ arról, hogy mikor kezdődnek meg ezek a repülések. A Blue Origin állandó titkolózása itt sem segít, jelen sorok írása közben tavaly december óta nincsen új információ a New Shepard-program jövőjéről.

New Glenn és BE-4 hajtómű
2012-ben kezdődött el a munka a Blue Origin első orbitális rakétáján, a hatalmas, 7 méter átmérőjű New Glennen, mely szintén egy legendás amerikai űrhajósról, John Glennről kapta a nevét. A rakéta bejelentésére 2016. szeptemberében került sor és 7 db BE-4 (folyékony metánt és oxigént égető) hajtóművel látnák el az első fokozatot, mely újrahasználható és egy tengeri platformra szállna le visszatérés után.

A New Glenn

A rakétát a fentebb említett floridai LC-36 startállásról indítanák, és a tervezett első repülés dátuma 2021 lenne, melyre elég kevés az esély, ugyanis az indítóállás felújítása még nagyban tart. A New Glenn 45 tonnát tud alacsony Föld körüli pályára (LEO) és 13 tonnát geostacionárius transzfer pályára (GTO) szállítani, mellyel az óriásrakéták kategóriájába tartozik. A Blue Origin már több megrendeléssel rendelkezik New Gless indításokra (sajnos a pontos számot nem találom sehol, főleg, hogy az egyik megrendelő, a OneWeb sorsa jelenleg is kérdéses), a rakéta hatalmas, 7 méter átmérőjű áramvonalazó kúpja (fairing) miatt is szimpatikus választás lehet a megrendelők számára.

A New Glennen használatos BE-4 hajtómű külön megrendelést is kapott 2018-ban: a United Launch Alliance (ULA) az új rakétáján, a Vulcanon is használni fogja a Blue Origin hajtóműveit, szám szerint kettőt. A Vulcan bemutatkozására szintén legkorábban 2021-ben számíthatunk, azonban egy friss információ szerint problémák vannak a hajtómű turbószivattyújával. A ULA elnöke, Tory Bruno egy nemrégiben megjelent interjúban ejtette el az információt, de bizakodó volt, hogy a problémát gyorsan kijavítják a Blue Origin mérnökei. Kérdéses viszont, hogy a hiba késleltetni fogja-e a Vulcan és a New Glenn bemutatkozását, és egyre jobban úgy tűnik, hogy a 2021-es céldátum mindkét rakéta esetében tarthatatlan lesz.
A Blue Origin a Légierő 2022 és 2026 közötti katonai rakétaindításaira is pályázott a New Glenn hordozóval, azonban végül nem kerültek kiválasztásra. A cég közleményében sajnálatát fejezte ki a döntés miatt, azonban az egyik nyertes ULA-nak szállíthatják a BE-4 hajtóműveket (részletes írásunkat erről itt olvashatjátok).

Az első leszállított BE-4 hajtómű a ULA-nek

Holdraszállási tervek
2020. májusában jelentette be a NASA, hogy 3 céget bíz meg az Artemis-program keretében a 2024-től tervezett Holdraszállásokhoz szükséges leszálló egységek kifejlesztéséről. A pályázat egyik nyertese a Blue Origin által vezetett konzorcium (“Nemzeti Csapat”) lett, melynek tagjai a Lockheed Martin, a Northrop Grumman és a Draper. A Blue Origin végezné a koordinációt a résztvevő cégek között, és ők gyártanák a leszálló egységet is.
A Human Landing Systems (HLS) programban a Blue Origin 579 millió dollárt kap, és 2021. februárig kell a győzteseknek a végső terveket leadni, ami alapján dönt majd a tényleges győztesről a NASA.
A Blue Origin már 2019-ben bejelentette a saját, Blue Moon elnevezésű holdraszálló űrhajó koncepcióját, így a programban való részvételük sem meglepő.

Tervek, ahogy láthatjuk vannak bőven, reméljük hamarosan megvalósítást és tényleges repüléseket is láthatunk már a Blue Origin részéről. 20 éve alapították a vállalatot, és sok milliárd dollár elköltése után egyelőre kevés eredményt tud felmutatni, de továbbra sem érdemes a SpaceX-et a Blue Originnal összehasonlítani. Egyértelmű az is, hogy Jeff Bezos nem egy Elon Musk, és teljesen eltérő személyiséggel rendelkezik. Míg Musk aktívan a mai napig részt vesz a SpaceX fejlesztéseiben, addig Bezos nem rendelkezik ilyen tudással. Egyes új pletykák szerint amúgy Bezos egyre jobban kezd beleszólni a Blue Origin vezetésébe, amire szüksége is van a cégnek, mert ilyen sok, párhuzamosan futó és nagy erőforrásokat igénylő programnál muszáj lesz valamilyen sorrendet felállítania a Blue Originnek.

Légierő indítások: Nyert a ULA és a SpaceX

A Légierő (US Air Force) eredményt hirdetett a 2022 és 2026 közötti műholdindításaira kiírt pályázaton: a megrendelések 60%-át a ULA (United Launch Alliance) és 40%-ot pedig a SpaceX nyerte el.

A 4 éves időszakban várhatóan 30-34 indításra ad majd megbízást a Légierő, így a becslések szerint (pontos összegeket nem hoztak most nyilvánosságra) a ULA kb. 3.5 milliárdot, a SpaceX pedig 2.5 milliárd dollárnak megfelelő összeget fog kapni összesen.
A pályázatra két jelentkező volt még: a Blue Origin a leendő New Glenn rakétájával, míg a Northrop Grumman pedig a szintén új OmegA hordozóval nevezett, de egyikük sem kap majd megbízást.
A Blue Origin közleményében sajnálatát fejezte ki a döntés miatt, de egyúttal gratulált is a ULA-nak, mely a Blue Origin BE-4 hajtóműveit fogja használna az új Vulcan rakétán. Jeff Bezos cége azt is megerősítette, hogy a döntés ellenére mindenképpen folytatják a 2.5 milliárd dollárba kerülő rakéta megvalósítását, ugyanis már számos megrendelést kaptak a privát szektorból.

New Glenn rakéta egy fantáziarajzon

A Northrop Grumman szintén közleményben sajnálkozott, esetükben viszont nagyobb csapás a sikertelen pályázat, ugyanis a cég kizárólag az állami (katonai) indítások piacát célozta meg az OmegA-val. A mostani döntés miatt így könnyen előfordulhat, hogy az OmegA sohasem épül meg.

OmegA rakéta látványterve

A ULA győzelme meglepő, a vállalat sokáig egyedüluralkodó volt ezen a piacon, és jelentős politikai hátszéllel is rendelkezik a Szenátusban. Az új megbízásokat a már fentebb említett, új Vulcan rakétával tervezik majd végrehajtani, mely legkorábban 2021-ben indulhat előszőr, és a meglévő Delta és Atlas rakétákat váltják vele. A ULA amúgy 2022-ig használhatja még az Atlas-V rakétán az oroszok által gyártott RD-180-as hajtóműveket, miután pár éve a Szenátus törvényben tiltotta meg új orosz hajtóművek vásárlását 2022-től. Így a Vulcan esetleges csúszása esetén könnyen előfordulhat, hogy Atlas-V rakétát használnak még pár indításhoz.

A Vulcan rakéta indítása, egyelőre szintén látványterven

A SpaceX számára is természetesen nagyon fontos ez a győzelem, így a katonai megrendelések piacából is nagy szeletet szerzett meg. Az indításokat Falcon-9 és Falcon Heavy rakétákkal fogják végrehajtani, mindkét hordozó már korábban megkapta a szükséges minősítést a Légierőtől.
A Falcon Heavy esetében pedig fejlesztések is várhatóak, ugyanis a pályázatra a SpaceX a Falcon Heavy egy módosított változatának a tervét is benyújtotta: ez nagyobb áramvonalazó kúpot (fairing) és függőleges összeszerelést is tartalmaz. Itt írtunk erről részletesen.

A bejelentés kapcsán az is kiderült, hogy 2022-ben a SpaceX 316 millió dollárt kap a USSF-67 küldetésért, és az ár alapján szinte biztosak lehetünk, hogy egy Falcon Heavy indításról van szó.

Falcon Heavy a tesztútján 2018-ban

A nap képe 165# – A BE-4 hajtómű

Megérkezett az első BE-4 hajtómű a United Launch Alliance (ULA) alabamai üzemébe a gyártó Blue Origintől. A metán üzemanyagú hajtóműből kettőt fognak az ULA új Vulcan rakétájára szerelni (első indítás 2021-ben várható). A Blue Origin a saját New Glenn nehézhordozójához is ezt a hajtóművet fogja használni; 7 darab BE-4 hajtja majd meg az első fokozatot.

Forrás: ULA