Űrhírek – 2020. július 12.

Rengeteg történés és érdekes hír volt a héten, lássuk is a legfontosabbakat.

  • Július 6-án Izrael indított egy újabb katonai műholdat, az Ofek-16-ot. A starthoz Izrael saját hordozóját, a Shavit-2 rakétát használták, mely 380 kg hasznos terhet tud Föld körüli pályára állítani. A rakéta érdekessége, hogy nyugati, a Föld forgásával ellentétes irányba indítják, így a leváló fokozatok nem a szárazföldre, hanem a Földközi-tengerbe csapódnak. Így a műhold pályája is retrográd, vagyis a bolygó forgásirányával ellentétesen kering.
  • A kínai Expace cég Kuaizhou-11 rakétájának indítása viszont sikertelen volt július 10-én (előzetesünket itt olvashatjátok). A hordozónak ez volt az első indítása és érdekessége, hogy kizárólag szilárd hajtóanyagú fokozatokból áll. Pontos részleteket nem tudunk a kudarc okairól, de az biztos, hogy a két távközlési műhold nem jutott el Föld körüli pályára és megsemmisült.
  • Lezárult a Boeing és NASA közös vizsgálata a Starliner tavalyi sikertelen tesztútjáról. A bizottság 80 ajánlást és változtatást fogalmazott meg a Starlinerrel kapcsolatban, pontos dátum pedig továbbra sincs a második, személyzet nélküli tesztútról (OFT-2). Részletesen itt írtunk a hírről.
  • Jó hírek a NASA Mars2020 küldetéséről. Úgy tűnik tartani tudják a július 30-i indítást, és az űreszközt is felszerelték a hordozó Atlas-V rakéta áramvonalazó kúpjába (fairing). A Perseverance marsjárónak legkésőbb augusztus közepéig kell elindulnia, ugyanis a Föld és Mars addig áll kedvező helyzetben egymáshoz.
  • Befejeződött az új orosz ISS-modul tesztelése. A régóta húzódó Nauka indítása 2021-be n várható, itt írtunk róla részletesen.
  • Július 11-én indult volna a SpaceX tizedik Starlink küldetése (fedélzeten 57 Starlink és 2 BlackSky műholddal), azonban a startot újból elhalasztották. Ez már a sokadik csúszása az indításnak, a pontos okot nem tudjuk, a SpaceX annyit írt, hogy több időre van szükségük a start előtti ellenőrzésekhez. Új dátum egyelőre nincsen.
  • Szintén SpaceX: sikeres statikus hajtóműteszten van túl egy másik Falcon-9 rakéta az LC-40 startálláson. Július 14-én egy ANASIS-II műholdat visznek fel a koreai Védelmi Minisztérium megbízásából. A küldetéshez azt az első fokozatot (B1058.2) fogják használni, ami előszőr szállított űrhajósokat a DM-2 küldetésen. A történelmi Falcon-9 egy újabb rekordott állíthat még fel: ha július 14-én elstartol, ez lesz egy űreszköznek a legrövidebb idő, ami két indítása között eltelik (a korábbi rekordot az Atlantis tartja 54 nappal – ha lehet hasonlítani a SpaceX első fokozatait az űrrepülőgépekkel).
  • Robert Zubrin érdekes ötletét olvastátok már? Ha nem, katt ide.
  • Folytatódott az SLS rakéta “green run” tesztsorozata. A 8 pontból álló tesztelés 3. pontjával végeztek a NASA mérnökei, itt írtunk róla részletesen.

Befejeződött a Starliner sikertelen útja utáni vizsgálat

A NASA tegnap sajtótájékoztatót tartott, melyen összefoglalták a NASA-Boeing közös vizsgálóbizottságának ajánlásait.

A Starliner tavaly decemberi sikertelen tesztútja (OFT – Orbital Flight Test) után 3 nagyobb problémára derült fény. Rossz időt mért az űrhajón lévő fedélzeti óra, ami miatt a pozícionáló hajtóművek korábban indultak be, és emiatt nem tudott megfelelő pályára állni a Boeing űrhajója és a Nemeztközi Űrállomáshoz sem tudott kikötni. A műholdas kommunikációval is problémák voltak, a földi irányítás nem tudta átvenni az űrhajó irányítását, illetve visszatérés előtt egy szoftverhiba miatt majdnem rosszul vált le a műszaki modul a kapszuláról – ezt a hibát még időben felfedezték és javították.
A Boeing már áprilisban bejelentette, hogy a tesztküldetést megismétlik, mely az OFT-2 nevet kapta, és még idén sor kerül rá. Amennyiben a második teszt sikeres lesz, úgy jövőre indulhat az első emberes tesztút is, két űrhajóssal a fedélzeten.

A sajtótájékoztatón elmondták, hogy a összesen 80 ajánlást és változtatási kérést fogalmazott meg a vizsgálóbizottság. Ebből 21 vonatkozik a tesztelések és szimulációk kibővítésére, többek között egy teljes, minden út előtti kötelező indítástól visszatérésig tartó szimuláció végrehajtására, melyre nem került sor az első tesztút előtt. 10 ajánlás történt az űrhajó szoftvereinek javítására és annak megfelelő tesztelésére, illetve 35 ajánlást tettek a Boeing folyamatainak és operációs műveleleinek változtatására. Ezek közt szerepel például, hogy több embernek kell résztvennie az űrhajó ellenőrzésein.
Steve Stich, a Commercial Crew Program vezetője azt is elmondta, hogy a NASA kevésbé felügyelte a Starliner irányítórendszerének és szoftvereinek fejlesztését, tesztelését, mint a SpaceX Crew Dragon rendszereit. Ez azért történt, mert a NASA kevésbé bízott a SpaceX új módszereiben (pl. érintőképernyő), és ezért kevesebb erőforrást fordítottak a Starliner fejlesztésének a felügyeletére, mert úgy vélték, hogy kevesebb probléma lehet egy hagyományos rendszerrel..
A hibák javítása és a szoftverek fejlesztése már zajlik a Boeing részéről, azonban az illetékesek továbbra sem tudták megmondani, hogy pontosan mikor indulhat az OFT-2. A második teszút tervezésénél figyelembe kell venni a Nemzetközi Űrállomáson lévő sűrű járműforgalmat is, ugyanis a jelenlegi tervek szerint ősszel egy emberes (Crew-1 küldetés, 4 űrhajóssal) és egy teherszállító Dragon (CRS-21) is indul az ISS-re. Az űrállomás így mindkét IDA (International Docking Adapter) dokkolóportja foglalt lesz, és a Starliner nem tud majd hova kikötni…

Érdekesség még, hogy a jövőre induló emberes tesztút (CFT – Crewed Flight Test) kapszulája az első sikertelen út űrhajója lesz. A kapszula amúgy a Calypso nevet viseli, melyet a küldetés leendő parancsnoka, Suni Williams űrhajós adott az űrhajónak Jacques-Yves Cousteau kutatóhajójának neve után.

A Calypso nevű kapszula

Űrhírek – 2020. június 21.

  • Hétfőn közölte a NASA, hogy a Parker Solar Probe nevű Napkutató űrszonda sikeresen teljesítette ötödik orbitális körét, melynek során június 9-én minden eddiginél jobban, “mindössze” 18,6 millió km-re közelítette meg a Napot kb. 393042 km/h sebességgel. Ezzel nem csak az eddig Naphoz legközelebb repülő, ember alkotta eszköz címet szerezte meg, de a leggyorsabb űrszonda rekordját is megdöntötte. A megközelítés után a szonda a Vénusz felé veszi az irányt, hogy egy hintamanőver segítségével a következő alkalommal még közelebb repüljön el a Nap felszínétől. A mérnökök a mostani adatokat június vége és augusztus közepe között tudják letölteni az űrszondától, melyeket novemberben tesznek közzé majd.
  • Szerdán ismét rakétaindítást hajtott végre Kína, ezúttal egy Long March 2D rakéta startolt el az Észak-Nyugat Kínában található Jiuquan űrközpontból pekingi idő szerint 15:19-kor (magyar idő szerint 9:19-kor), ami a Gaofen 9-03 Földmegfigyelő műholdat juttatta sikeresen az űrbe. Az indítást ráadásul nem megszokott módon élőben közvítette az egyik kínai csatorna is. A Xinhua nevű hírügynökség ismertetője szerint a műhold feladata eléggé sokrétű lesz: többek között várostervezéshez, közúti hálózat tervezéshez, termés hozam becslésekhez, valamint a katasztrófák megelőzésére, illetve enyhítésére irányuló megfigyeléseket is végeznek majd vele a szakemberek.
  • Egy csütörtöki NASA telekonferencia egyik témája ismét a Demo-2 küldetés időtartama volt. Kathy Lueders, az Emberes Felfedezési & Műveleti Küldetések Bizottságának frissen kinevezett igazgatója elmondta, hogy a jelenlegi tervek szerint Bob Behnken és Doug Hurley űrhajósok augusztus elején térhetnek vissza a Földre az Nemzetközi Űrállomásról. Ez a dátum azonban nem sokáig volt érvényben, hiszen rögtön másnap megerősítették, hogy az ütemtervet megváltoztatva augusztus közepére időzítik a visszatérést, viszont így az első éles Crew Dragon küldetés, a Crew-1 szeptember közepére tolódik. Ennek ugyanis az eddigi tervek szerint augusztus 30-ra volt kitűzve az indulása, ám a Demo-2 küldetés teljes kiértékelésére nem lenne elég 2 hét, ezért döntöttek a későbbi dátum mellett. A Dragon Endeavour űrhajó egyébként remekül “érzi magát”, hetente felébresztik és ellenőrzéseket végeznek rajta, majd visszaállítják alvó üzemmódba.
  • Ahogy arról már mi is beszámoltunk egy rövid hír formájában csütörtökön, a SpaceX-nek már több mint 100 űreszközre van megrendelése a Rideshare-program keretén belül. Ennek röviden az a lényege, hogy ezeket a kisebb méretű műholdakat egy másik misszió rakományával együtt juttatják az űrbe, így a jelentkező cégek sokkal alacsonyabb áron kapják meg a SpaceX szolgáltatását.
  • Végre jó hír érkezett a NASA új nehézrakétájáról, az SLS-ről. A járvány okozta korlátozások visszavonása után ismét megkezdődött a munka a Huntsville-i Marshall Űrközpontban, és sor kerülhetett a rakéta folyékony oxigéntartályának végső szerkezeti tesztjeire. Az üzemanyagtankot a legkeményebb teszteléseknek (ún. test to failure) vetik alá, melynek során felmérik a tartály képességeit és szilárdságát.
  • Tegnap megkezdődött a visszaszámlálás a következő marsjáró, a Perseverance indulása kapcsán, mely a jelenlegi tervek szerint július 20-án kezdi meg útját a vörös bolygóra. Az indítást a ULA egy Atlas-V rakétával végzi majd el, melynek tegnap végre is hajtották az ún. Wet Dress Rehearsal tesztjét, magyarul az a folyamatot, amikor a rakétát teljesen feltankolják, és egészen a hajtóművek begyújtásáig elvégzik az indítási előkészületeket és műveleteket.
  • Tegnap este egy újabb botrány látott napvilágot a Boeinggel kapcsolatban, mely a NASA új holdi leszállórendszer kifejlesztésére irányuló pályázatával van összefüggésben. Mint kiderült, a Boeing a határidő kitolását kérte az űrhivataltól, amivel kedvezőbb helyzetbe kerülhettek volna a versenytársakkal szemben. Az ügy eredményeképp a Boeing végül nem nyert a pályázaton, a NASA-nál pedig Doug Loverro, a NASA emberes utazásokért felelős igazgatója lemondott.
A Long March 2D indítása június 17-én
Fotó: Xinhua

A Boeing egy újabb sportszerűtlen lépésére derült fény

Az biztos, hogy a cégre az utóbbi időben rájár a rúd. Kezdve a polgári repülésben nagy gondokkal küzdő Boeing 737 Max vesszőfutásával, majd az amerikai űriparban az SLS-program több éves csúszásán és drágulásán, a sikertelen és majdnem kudarcba fulladt Starliner orbitális tesztrepülésen át a NASA április 30-i bejelentéséig, mely során kiderült, hogy a Boeing nem nyert az új holdkomp fejlesztésének és építésének pályázatán.
Már akkor sejteni lehetett, hogy nem a véletlen műve, hogy másik három projektet választott ki az űrhivatal, hiszen valóban meglepő volt, hogy a hosszú közös múltra visszanyúló kapcsolat ellenére a Boeing kimaradt a díjazottak közül. Nos, egy mai hír alapján újabb háttérben történő sumákolásról és sportszerűtlen húzásról kell beszélnünk esetükben.

Ugyanis mint kiderült, a NASA egyik magas beosztású alkalmazottja nem túl szerencsés módon lépett kapcsolatba a Boeing egyik felsővezetőjével még azelőtt, hogy az űrhivatal kihirdette volna a holdi leszállórendszer pályázati eredményeket. A téma pedig a Boeing részéről történő próbálkozás volt, ami arra irányult, hogy az eredményhirdetés határidejét kitolva kedvezőbb helyzetbe kerülhessenek a többi versenytárssal szemben. Amikor kitudódott ez a kommunikáció, a NASA-nál többen aggodalmukat fejezték ki, hogy a Boeing a belső információk miatt ismét előnyhöz jut, mint korábbi lobbik eredményeként más programokban. És az űrhivatalnak sem hiányzik egy újabb botrány, melynek során olyan negatív hír kerülhet napvilágra, ami ismét kedvezőtlen helyzetbe hozza a nagy nyilvánosság előtt mindkét felet. Az ügy végül egészen a NASA főfelügyelőjéhez eljutott, aki külön vizsgálóbizottságot állított fel. Majd végül az egész incidens Doug Loverro emberes utazásokért felelős igazgató állásába került. Aki bár önmaga mondott le, de ez a döntés eléggé meglepő volt, hiszen alig néhány nappal a kritikus és nagy jelentőségű Crew Dragon Demo-2 küldetés előtt tette ezt. Már akkor sokan sejtették, hogy ez valahogy összefüggésben állhat azzal, hogy a Boeing nem volt a nyertesek között. Ez most bizonyosságot nyert…
Természetesen a NASA képviselői nem győzték hangsúlyozni, hogy tényleges jogsértés nem történt, hiszen nem hivatalos és nyilvános csatornán történt ez a beszélgetés. De a vezetőségnek mégis gyorsan és határozottan kellett cselekedni, mielőtt a botrány kitudódhat, és ők is “segítették” Loverrot abban, hogy a lemondás mellett döntsön. Miután ő és Jim Chilton, a Boeing űrkutatási és rakétaindítási részlegének alelnöke is a főfelügyelő vizsgálatának középpontjába kerültek, nem is maradhatott más választása.
A NASA tehát azzal, hogy nem szavazott pénzdíjat a Boeingnek, valamennyire megpróbálta az újabb botrányt eltussolni. Ám ez nem könnyíti meg egyik fél helyzetét sem, pláne ha a fentiekben leírt egyéb problémás programokat figyelembe veszük…

Űrhírek – 2020. április 12.

Húsvét vasárnapra is összeszedtük nektek a hét eseményeit:

  • Hétfőn jelentette be a Boeing, hogy megismétlik a tavalyi sikertelen OFT-t (Oribtal Flight Test). Ezen a teszten először sikeresen orbitális pályára kell állnia a Starlinernek, majd az ISS-hez dokkolni, végül sikeresen visszatérni a Földre. A hírről még több infót ebben a cikkben találtok.
  • Kedden visszatért az ISS-ről az utolsó 1. generációs Dragon teherűrhajó, mely lezárta a CRS-1 programot és a Dragon első verziójának pályafutását is. A jövőbeli emberes küldetésekhez és a teherszállítmányokhoz már az új fejlesztésű Crew Dragont, illetve annak módosított változatát fogják használni. A visszatérésről és a Dragon történeti összefoglalójáról itt olvashattok.
  • Szerdán tett közzé a Rocket Lab egy videót a Youtube-on, ahol az Electron rakéta első fokozatának helikopterrel való elkapását gyakorolják. A cég egyre közelebb kerül ahhoz, hogy a SpaceX-hez hasonlóan (bár más módon) újrafelhasználható hordozórakétákat működtessen. Zoli cikkéből még többet megtudhattok ezzel kapcsolatban.
  • Szintén szerdán jelentette be a NASA, hogy egy újabb amerikai magánvállalattal, ezúttal a Masten Space Systems-el kötöttek szerződést a Holdra való kereskedelmi teherszállítmányozásról. Az Artemis-program keretében nyolc küldetésről írtak alá megállapodást a felek, a Mastennek 2022-ben összesen kilenc különböző tudományos és technikai eszközt kell a Hold déli sarkára juttatnia, melyek a 2024-re tervezett emberes küldetés végrehajtásához szükségesek.
  • Csütörtökön sikeresen elindult Bajkonurból az ISS új személyzete egy Szojuz 2.1a rakéta fedélzetén. Az űrhajó mindössze 6 órával az indítás után már dokkolt is az Űrállomáshoz, melyen így néhány napig 6 fős legénység teljesít szolgálatot. A küldetés részleteiről itt olvashattok bővebben.
  • Sajnos egy rossz hír is jutott erre a hétre: csütörtökön az indítás után felrobbant egy kínai Long March 3B rakéta, ami az indonéz Palapa-N1 kommunikációs műholdat juttatta volna az űrbe. A rakéta első és második fokozata sikerrel teljesítette feladatát, és a megfelelő időben levált, azonban a harmadik fokozat néhány perccel a hajtómű begyújtása után felrobbant. A balesetről néhány amatőr videót is közzétettek, amin a darabokra hulló, és a légkörben elégő rakéta maradványai láthatóak az éjszakai égbolton. Mivel a harmadik fokozatot a Long March rakétacsalád többi típusához (többek között a Long March 5A-hoz, melyet az emberes küldetéseken és marsi missziókon is bevetnének) is használják, a jármű elvesztése még nagyobb problémát jelent a kínaiak számára, és így a tervezett indítások határozatlan időre leállhatnak.
A Szojuz 2.1a indítása csütörtökön Bajkonurban
Forrás: Roszkoszmosz

Gyorshír – Újabb tesztküldetésre indul a Starliner

Személyzet nélkül, újból megismétlik a tavalyi tesztküldetést, melynek során nem sikerült az új űrhajónak eljutni a Nemzetközi Űrállomásra.

A Boeing tegnap kiadott közleménye szerint egy újabb Orbital Test Flight (OFT) missziót készítenek elő, aminek a költségét a Boeing vállalja, és nem az adófizetők pénztárcáját fogja terhelni. A kb. 410 millió dollárt a cég már korábban elkülönönítette a költségvetéséből erre a célra.
A sikertelen első tesztút után, folyamatosan derültek ki a problémák az űrhajóval: szoftveres hibák, hajtómű-problémák, illetve a tesztelések hiánya.
Elég sokat írtunk mi is ezekről, a címke alatt megtaláljátok az összes korábbi írásunkat a Starliner eddig vesszőfutásáról.

Forrás: NASA


Pontos indítási dátum még nincsen az újabb tesztútra, azonban a Starlinert szállító Atlas-5 rakéta már készen van, a gyártó ULA cég már tavaly megépítette a hordozót – melyet eredileg az első emberes Starliner úthoz szántak idén tavasszal.
Reméljük, hogy minél hamarabb rendeződnek a problémák a Starlinerrel, és “hadrendbe” tud állni. A SpaceX – a Commercial Crew Program másik résztvevője – a tervek szerint május vége felé indul az első emberes Crew Dragonnal az ISS-re.
A mostani eset amúgy jól bizonyítja a program alapfelvetését, hogy két privát cég, két különböző űrhajót fejlesszen: így az egyik késlekedése/leállása esetén továbbra is rendelkezésre áll legalább egy amerikai űrhajó, mely űrhajósokat tud vinni a Nemzetközi Űrállomásra.

Forrás: NASA

Űrhírek – 2020. március 8.

Ez a hét kicsit kevesebb eseményt hozott, de ma is összeszedtük nektek, mik történtek a világban.

  • A sokadik halasztás után hétfőn ismét újabb kísérletet tett az Astra a Rocket 3.0 nevű rakétájának indítására az alaszkai Kodiak-szigetről. Már a visszaszámlálás utolsó percéig is eljutottak, ám 53 másodperccel a start előtt az egyik irányításért felelős műszernél nem megfelelő adatokat találtak, és megszakították az indítási folyamatot. Így a DARPA Launch Challange győztes nélkül maradt (a három induló közül először a Vector Launch lépett vissza, miután csődeljárás alá került a cég, majd a Virgin Orbit is kiszállt a versenyből, amely inkább a kereskedelmi űrprogramjára összpontosít).
  • Március 5-én, egy nyilvános esemény keretén belül tette közzé a NASA az eddig Mars 2020 kódnévvel ellátott rover nevét. Az új jármű a Perseverance, azaz a Kitartás nevet kapta, melyet egy hétéves virginiai diák, Alexander Mather talált ki, és küldött be a tavaly augusztusban kiírt pályázatra. A Perseverance júliusban indul a Marsra és 2021. februárjában éri el a Vörös Bolygót. A legmodernebb felszereléseken és kamerákon kívül egy drón helikoptert is magával visz. Ez lesz az első alkalom, hogy egy eszköz egy másik égitesten repülni fog.
  • Szintén március 5-én jelentette be a SpaceX és houstoni Axiom Space nevű start-up vállalat, hogy aláírtak egy megállapodást, miszerint 2021 második felében kereskedelmi űrutazást indítanak az ISS-re. Az útra három magánember jelentkezhet, akik egy parancsnokkal az Axiomtól részt vehetnek az összesen 10 napos “túrán” az űrállomásra (ebből két nap az utazás, és nyolc napot tölthetnek az ISS fedélzetén). Az utazás árát nem hozták nyilvánosságra, de az szinte biztos, hogy 50 millió dollár feletti összegről lehet szó.
    Ez a szerződés rövid időn belül már a második a SpaceX-nek a Crew Dragon űrhajó magánjellegű felhasználására.
  • Március 6-án hozta nyilvánosságra a NASA és a Boeing független képviselőiből álló csoport a Starliner hibáit feltáró vizsgálat eredményét. A jelentés három alapvető anomáliáról ír:
    – a küldetésen eltelt időt mérő szoftverben fellépő hiba miatt az űrhajó az Atlas-V rakátéról való leválás után nem a megfelelő időben és nem a megfelelő parancsokat továbbította az irányításért felelős rendszernek, és végül a túl kevés fennmaradó üzemanyag miatt a Starliner nem tudott dokkolni az ISS-hez.
    – a szervizmodul leválásakor fellépő hiba akár az űrhajó elvesztését is jelenthette volna, ezt a hibát azonban a mérnökök még idejében felfedezték és javították (de nyilvánosságra csak jóval később hozták…)
    – a “Space-to-Ground Communication”-ben (magyarra fordítva kb. a világűrben keringő űrhajó és a földi irányítás közötti kommunikáció) észlelt hiba során egy ideig nem tudták a megfelelő parancsokat továbbítani a Starlinernek. Ez a probléma azt is jelent(h)ette volna, hogy emberes küldetés esetén bizonytalan időre megszakadt volna a kapcsolat az asztronautákkal.
    A csoport javaslatokat is közzétett a feltárt hibák javítására: többek között a szoftverek újraprogramozását, a rendszerek és a rajtuk végzett tesztek felülvizsgálatát, illetve a mérnökök felelősségteljesebb hozzáállását tartják megoldásnak.
    Egyelőre arról nem adott hírt a NASA, hogy mikor és milyen formában repülhet ismét a Starliner, illetve, hogy meg kell-e ismételni az Orbital Flight Testet.
  • Magyar idő szerint tegnap hajnalban indult el utolsó alkalommal a SpaceX Dragon-1 teherűrhajója a CRS-20 kereskedelmi utánpótlás-szállítási program keretén belül. A küldetés részleteiről itt, a sikeres indításról és landolásról pedig itt írtunk.
A Dragon-1 utolsó indítása a CRS-20 küldetésen
Forrás: NASA/Kim Shiflett

Űrhírek – 2020. március 1.

  • Szomorú eseménnyel indult ez a hét, február 24-én hétfőn elhunyt Katherine Johnson amerikai matematikus, a NASA egyik kiemelkedő tudósa. Óriási szerepe és érdeme volt az űrhivatal működésének korai szakaszában az első emberes küldetések terveinek kidolgozásában, amikor még nem állt rendelkezésre megfelelő számítógép a bonyolult számításokhoz. 1953-1988 között dolgozott a NACA-nak, majd a NASA-nak, és ez idő alatt több, igen fontos küldetésben vállalt elévülhetetlen szerepet gyors és pontos számításaival: ő kalkulálta ki az 1961. május 5-én indított Mercury-Redstone 3 úrhajónak a röppályáját, mellyel Alan Shepard első amerikaiként elérte a világűrt. Az Apollo-11 röppályájának, az Apollo-13 balesetét követően az űrhajó biztonságos hazatéréséhez szükséges visszatérési pályájának számításai is neki köszönhetőek, de dolgozott az űrsikló programban, és még az első marsi misszió tervezésébe is becsatlakozott. Afroamerikai nőként többszörös nyomás és bizonyítási kényszer nehezedett rá, de az évek előrehaladtával egyre inkább elismert és neves tudós lett.
    Karrierjének első időszakát mutatja be A számolás joga című film, amit én többször is megnéztem, és csak ajánlani tudom mindenkinek!
  • A héten öt alkalommal kellett különböző okok miatt elhalasztani az Astra Rocket 3.0 nevű rakétájának indítását. Eredetileg február 24-én startolt volna el a DARPA Launch Challange 1 misszió végrehajtásához, azonban először technikai okokra, majd a rossz időjárásra hivatkozva napolták el az indítást, de a jelenlegi tervek szerint ma újra megkísérlik a startot. A DARPA Launch Challange keretén belül a vállalatnak két misszió alkalmával kell bizonyítani megbízhatóságát és rugalmasságát két különböző indítópadról történő rakétaindítással, két eltérő orbitális pályára állással egy hónapon belül. Az Astra Space új rakétájáról Ben T. kolléga ebben a cikkben írt részletesebben.
  • Első alkalommal sikerült egy geostacionárius pályán keringő műholdhoz egy másik eszközt csatlakoztatni. A Northrop Grumman cég Mission Extension Vehicle (MEV) nevű “küldetés-meghosszabbító” űreszköze február 26-án csatlakozott az Intelsat-901 műholdhoz. A történelmi “randevúról” készült képeket mi is közzétettük ebben a rövid cikkben.
  • Két és fél hónappal a Starliner OST küldetése után egy átfogóbb jelentést nyújtott be a Boeing a NASA-nak, melyben az észlelt problémákról is részletesen írnak. Ezen kívül a jelenleg is zajló szoftver ellenőrzésekről, illetve a korábbi tesztelési hiányosságokról is beszámolnak. John Mulholland, a Boeing kereskedelmi űrutazásokért felelős alelnöke és projektigazgatója megerősítette , hogy az Atlas V rakéta sűrű “beosztásába” még belefér idén legalább egy Starliner indítás is, de a végső döntés természetesen a NASA kezében van.
  • A végére pedig néhány SpaceX hír:
    – Los Angeles városi közgyűlése szerdán megszavazta a végső engedélyt a “régi-új” kikötői bázis építéséhez, ahol a Starship bizonyos elemeit tervezi legyártani a SpaceX
    – Február 28-án jelentette be a NASA, hogy a Psyche nevű 117 millió dolláros misszióval a SpaceX-et bízza meg. Ennek keretében egy Falcon Heavy rakéta 2022 júliusában az űrbe juttat egy több mint 2,5 tonnás űrszondát, ami a 16 Psyche névre keresztelt, fémekben és ásványi anyagokban gazdag aszteroidát fogja vizsgálni a Mars és a Jupiter között. Az aszteroidáról szerzett eddigi információk alapján összetétele eltér a megszokottól, a kőzetek és jég helyett főleg vasból és nikkelből áll, ezért jelent érdekes célpontot a vizsgálathoz.
    – A hét közepén készült el Boca Chicaban a Starship SN1 alsó, fő alkotórésze, melyben az üzemanyagtankok is helyet kaptak. Az indítópadra történő átszállítás és végső szerelési munkák után helyi idő szerint szombat hajnalban tervezték végrehajtani az első nyomás- és statikus hajtómű teszteket, de végül már péntek este elkezdték a tartályok folyékony nitrogénnel való feltöltését. Eleinte minden a tervek szerint alakult, ám végül az alsó, nagyobb metántank aljánál meggyengült egy illesztés, és az egész test a levegőbe emelkedett, majd a tesztpadra visszazuhanva gyűrődött össze a hirtelen bekövetkező nyomáskülönbség miatt. Elon Musk maga is megerősítette még a teszt előtt, hogy hibás hegesztési beállításokkal dolgoztak, amit már az SN2-re is javítanak, ennek tükrében talán nem is meglepő, hogy az SN1 teste megadta magát. Bár hivatalos hír nem érkezett arról, hogy hány Raptor hajtóművet szereltek volna fel a további tesztekhez, de végül erre egyáltalán nem is került sor. Mindenesetre a SpaceX egy pillanatra sem áll le a Starship fejlesztésével és építésével, már javában épül az SN2 teste, ami valószínűleg még márciusban el is készül, és remélhetőleg sikeresebb is lesz, mint elődei.
Katherine Johnson, part of a small group of African-American women mathematicians who did crucial work at NASA, in 1966.
Katherine Johnson
Forrás: NASA

Újabb probléma derült ki a Starliner első útjáról

A NASA negyedévenként összeülő repülésbiztonsági ülésén (Aersopace Safety Advisory Panel) hangzottak el új információk a Starlinerről. Sajnos, sűrűsödnek a problémák az új űrhajóval…

A csütörtöki panelon hangzott el először, hogy egy második szoftverhibát is észleltek, mely könnyen a Starliner vesztét okozhatta volna. Mint ismeretes, a kapszula egy órahiba miatt korábban gyújtotta be a pozícionáló hajtóműveit, ezért rossz orbitális pályára került, és nem maradt elég üzemanyag, hogy dokkolni tudjon a Nemzetközi Űrállomással, ezért két nap után visszahozták a Földre.
A most ismertetett második probléma szintén egy szoftverhiba volt, mely erős hajtóműgyújtásokat eredményezett volna, ami végül megakadályozta volna a szervízmodul megfelelő leválását a légkörbe visszatérés előtt. A szoftverhiba könnyen a Starliner vesztét okozhatta volna, azonban a földi irányítás még időben észrevette a problémát és javítást küldött a kapszula számítógépes rendszerének. Aggasztó azonban, hogy a hibát csak a tervezett landolás előtt 2 órával észlelték.
Szintén elég bosszantó, hogy januárban újságírói kérdésre a Boeing illetékesei még cáfolták a második szoftverhibáról az értesüléseket…
A biztonsági tanács arra kéri a NASA-t, hogy ne csak a hibák okainak kivizsgálását végezzék el, hanem egy átfogó ellenőrzést is tartsanak a Boeing-nél. Ebbe beletartozik a repülési szoftverek integrációs és tesztelési folyamatainak ellenőrzése (és javítása), illetve egy ennél még szélesebb biztonsági átvizsgálást kérnek, mely érintené a Boeing összes fejlesztési és mérnöki folyamatát. llyet 2018-ban már végrehajtottak a SpaceX-nél, miután Elon Musk füves cigit “szívott” a Joe Rogan podcasban, és bár a NASA belelentette, hogy a Boeing-nél is elvégzik, az azonban a költségekre hivatkozva elmaradt… Kettős mérce megint, ugye?
A panel szerint csak az átfogó biztonsági ellenőrzések után lehet megállapítani, hogy szükség lesz-e egy második személyzet nélküli tesztútra – amelynek a költségét, 410 millió dollárt a Boeing már amúgy félretette az előző évi költségvetéséből.
Bárhogy is alakuljon, véleményem szerint több hónapos csúszást fog ez eredményezni a Boeing számára, és így már szinte 100%, hogy a SpaceX nyeri a versenyt a Commercial Crew Programban (a SpaceX DM-2 küldetése 2 űrhajóssal elvileg április környékén startolhat).
Ezen sorok írása közben megérkezett a NASA hivatalos közleménye: az átfogó biztonsági ellenőrzést el fogják végezni a Boeing-nál, és február végére várható a NASA-Boeing közös vizsgálóbizottságának végleges jelentése – ekkor tudhatjuk meg a hibák pontos okait, illetve hogy kérnek-e második tesztutat. Magyar idő szerint este 21:30-kor közös sajtótájékoztatót is tartanak, amint megtudunk valami újat, frissítem a bejegyzést.

A Starliner landolás után