Űrhírek – 2020. október 11.

  • Hétfőn újabb tesztet hajtott végre a NASA az Artemis-I küldetés SLS hordozórakétáján. Az összesen 8 részből álló tesztsorozat hatodik pontját pipálhatták ki azután, hogy sikeresen szimuláltak egy indítás előtti teljes visszaszámlálási folyamatot, és a rakéta minden részegységének felkészítését a startra. A következő tesztfázisban teljesen feltankolják az üzemanyagtartályokat kb. 700.000 gallon (mintegy 26500 hektoliter) folyékony hidrogénnel és oxigénnel, majd végül következhet az utolsó lépcsőfok, a négy darab RS-25 hajtómű teljes indítási fázisnak megfelelő, 8 percig tartó begyújtása és működtetése
  • Szintén hétfőn érkezett meg az ISS-re a Cygnus S.S Kalpana Chawla teherűrhajó, amit egy Antares rakéta állított orbitális pályára október 3-án. Az űrhajó kb. 4 tonna utánpótlást szállított az ISS-re, és a szokásos módon, a Canadarm 2-vel “kapták el” és rögzítették az Űrállomáshoz.
  • Kedden végre elindult a Starlink-12 küldetés, melyet többször is halasztani kellett rossz időjárási körülmények és a földi kiszolgáló rendszer hibája miatt is. Az indításról és az első fokozat visszatéréséről készült beszámolónkat itt találjátok.
  • Csütörtökön váratlan személyzetbeli cserét jelentett be Chris Ferguson, a Boeing egyik tesztpilótája, és a NASA. Ferguson családi okokra hivatkozva mondta vissza a Starliner CST-100 űrhajó első emberes tesztküldetésének parancsnoki helyét, melyet Barry “Butch” Wilmore vesz át.
  • A héten lezajlott a Starship SN8 prototípusával a tesztelések első fázisa, a kriogenikus nyomásteszt. Összesen négy napon keresztül zajlottak minden éjjel és reggel a tesztek. Az első nap, amikor mélyhűtött nitrogénnel töltötték fel az tartályokat, a teszt során kisebb szivárgást és rést fedeztek fel a hajtóművek rögzítési pontjánál. Szerencsére a hibát egy nap alatt ki is javították, és még két hasonló tesztet végeztek el az SN8-cal. Ezután következhet az immár három Raptor beszerelése, majd végül az orrkúpot is megkapja első alkalommal ez a prototípus.
  • Tegnap este jelentette be a NASA, hogy az október 31-i Crew-1 küldetés indítását november elejére-közepére halasztják. A SpaceX ugyanis több időt kért, hogy alaposan átvizsgálhassa a GPSIII SV04 hordozórakéta egyik hajtóművében felmerült műszaki problémát. Mivel mindkét küldetésen új első fokozatot használnak majd, ez a hiba kihatással lehet a Crew-1 hordozórakétájára, ezért volt szükség a halasztásra.
A Starlink-12 indítása
Fotó: Ben Cooper (@LaunchPhoto)

Váratlan csere a 2021-ben induló Starliner-tesztküldetés személyzetében

Chris Ferguson ma eléggé váratlanul bejelentette, hogy visszalép a parancsnoki posztjától, amit a Starliner 2021-ben tervezett emberes tesztküldetésén töltött volna be. A döntése mögött családi ok áll, elmondása szerint ugyanis a következő évben több fontos esemény is várható a családban, amikről nem szeretne lemaradni. Döntését természetesen elfogadta és tiszteletben tartja a NASA és a Boeing is.

Helyét így egy másik veterán asztronauta, Barry “Butch” Wilmore veszi át, aki Mike Fincke és Nicole Mann parancsnokaként fog a Starliner CST-100 űrhajóval repülni. Mivel ő is a program kezdete, tehát 2018 júliusa óta részt vett a Boeing tréningjeiben, nem lesz ismeretlen számára a tesztküldetés, “csupán” a parancsnoki szerepkör feladatait kell átvennie és megtanulnia. A misszió egyébként hasonló lesz a SpaceX Demo-2 küldetéshez, az asztronauták részvételével a Starlinernek is bizonyítania kell a Nemzetközi Űrállomásra tartó, és onnan visszatérő út során, hogy a Crew Dragon mellett szintén alkalmas emberes küldetések végrehajtására.
Wilmore eddig összesen 178 napot töltött két küldetése során a világűrben. 2009-ben az Atlantis űrrepülőgép legénységének tagjaként részt vett az STS-129 misszióban, mely 14 tonna alkatrészt szállított a még építés alatt álló ISS-re, majd 2014-ben egy Szojuz űrhajóval tért vissza az Űrállomásra egy 167 napos küldetés keretében. Összesen négy űrsétán teljesített szolgálatot.

Barry Wilmore
Fotó: NASA
Barry Wilmore és Chris Ferguson
Fotó: NASA

Űrhírek – 2020. augusztus 30.

  • A hét elején jelentette be a NASA, hogy a Commercial Crew Program másik résztvevőjével, a Boeing által épített Starlinerrel még idén decemberben megkísérlik az újabb teszterpülést. Az OFT-2 a tavaly decemberi sikertelen teszt megismétlése lesz. További infókat ebben a cikkben találtok.
  • Igazi indításdömping volt és van tervben a hétvégén: összesen három cég négy különböző indítást tervezett, tervez: egy ULA Delta IV Heavy indítás, 2 Falcon-9 start, és a Rocket Lab is visszatér az Electron rakétával!
  • Ezek közül elsőként a ULA NROL-44 nevű küldetése volt soron, melynek keretében az Amerikai Légierő megbízásából egy titkos katonai műholdat állítottak volna geostacionárius pályára. Az indítást eredetileg augusztus 26-ra tűzték ki, majd 27-én kísérelték meg először a startot, végül egy szenzor hibájának jelzése miatt augusztus 29-re halasztották a startot. Azonban három másodperccel a rakéta elemelkedése előtt, a hajtóművek gyújtási folyamata közben a vészleállító rendszer működésbe lépett, és a rakéta végül az indítóálláson maradt, az indítást ismét elhalasztották.
  • A SpaceX-nek rendkívül mozgalmas hétvégéje lehet: alig 9 óra eltéréssel terveznek indítani két Falcon-9 rakétát az SLC-39A és SLC-40 indítóállásról. Előbbi a Starlink-11, utóbbi pedig a többször elhalasztott SAOCOM-1B küldetés startja lesz. És ha nem lenne elég sűrű program már így is, a Starship SN-6 prototípus 150 méteres tesztje is mára van kitűzve Boca Chicaban! Az indításoknál az időjárás közbeszólhat, hiszen a Starlink-11 indításakor 50%-os, míg a SAOCOM-1B indításakor 40%-os valószínűséggel várható kedvező időjárás. Lehetőségeink szerint igyekszünk élőben közvetíteni a Starlink-indítást és az SN-6 tesztjét!
  • A Rocket Lab a július 4-i kudarc után visszatér és újabb Electront tervez indítani! Ezúttal a Capella Space Capella-2 (Sequoia) műholdja lesz a rakomány, melyet magyar idő szerint hétfő reggel indítanak Új-Zélandról, a Mahia-félszigeten található Launch Complex-1-ről. Részletes előzetessel a küldetésről még ma jelentkezünk.
Kép
A Rocket Lab Electron rakétája az Launch-Complex 1 indítóállásán
Fotó: Rocket Lab

Új Starliner infók + ISS menetrend

A Commercial Crew Program résztvevőjéről, a Boeing Starliner űrhajójáról láttak napvilágot új információk, plusz összefoglaljuk, milyen emberes utak várhatóak a Nemzetközi Űrállomásra 2021 végéig.

A NASA egy új bejegyzésben osztotta meg a fejleményeket, miszerint az Űrhivatal és a Boeing jó úton halad a második, személyzet nélküli teszküldetés előkészítésével. Az OFT-2-nek nevezett tesztút (Orbital Flight Test 2) legkorábban 2020 decemberében indulhat a Nemzetközi Űrállomásra, és feladata az első, sikertelen út megismétlése is lesz.
A dátum még sok tényező miatt módosulhat, ilyen az űrhajó felkészítésének állapota, a továbbfejlesztett (javított?) szoftverek megfelelőségének a biztosítása, és a Nemzetközi Űrállomás menetrendje.
Itt érdemes megjegyezni, hogy az ISS-en két IDA (International Docking Adapter) dokkolóport tud fogadni Starliner űrhajót, azonban az ősszel induló SpaceX Crew-1 kapszulája (október 23.), és egy másik, teherszállító Crew Dragon (CRS-21 novemberben) is az űrállomáson tartózkodik majd, így kérdéses, hogy a NASA hogyan tervezi a decemberi Starliner kikötést. Arról sincsenek információk egyelőre, hogy a Starliner hány napot fog a Nemzetközi Űrállomáson tölteni.

Az OFT-1 űrhajója felkészítés közben
Forrás: NASA

Az OFT-2 küldetéshez egy új kapszulát fognak használni, melynek végső összeszerelése jelenleg is zajlik a Boeing floridai üzemében. A kapszula több mindenben is eltér a tavaly használt Calypso névre keresztelt első űrhajótól: egy új hővédő takaró védi majd a dokkolószerkezetet a visszatérés közben fellépő hőhatásoktól, illetve további hővédő csempéket kap az űrhajó. Az üzemanyagtartályok is új melegítő/hűtő rendszereket kapnak, ezek az űrhajó további biztonságáért felelnek majd.
A NASA és Boeing vizsgálóbizottsága által megfogalmazott 80 ajánlás 75%-át is már teljesítették, és továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak az űrhajó számítógépes rendszerének az alapos tesztelésére – mely az első úton rengeteg problémát okozott. A szoftverek áttervezésében és tesztelésében a Starliner leendő űrhajósai is aktívan részt vesznek.

A CFT űrhajósai: Nicole Mann, Mike Fincke és Chris Ferguson
Forrás: NASA

Amennyiben az OFT-2 sikeres lesz, következhet az első emberes tesztút, a CFT (Crew Flight Test), ami az OFT-1 űrhajóját használja majd. A küldetésre legkorábban 2021 júniusában kerülhet sor és háromfős személyzete lesz: Chris Ferguson (a Boeing űrhajósa, aki az utolsó űrrepülőgép út, az STS-135 parancsnoka is volt), Mike Fincke és Nicole Mann a NASA asztronautái. A misszió időtartamáról nincsen információ.

Starliner kapszula az Atlas-V rakéta tetején a tavalyi OFT küldetésen
Forrás: ULA

A sikeres CFT után kerülhet sor az első, operatív ISS útra, mely jelenlegi tervek szerint 2021 decemberében startolhat. A Starliner-1-nek nevezett küldetésre eddig három NASA űrhajóst jelöltek ki: Sunita Williams, Josh Cassada és Jeanette Epps.
Amennyiben maradnak a dátumok, akkor zsúfolt és izgalmas hónapok elé néz a Nemzetközi Űrállomás. 2021 végéig a következőképpen alakulhat az emberes indítások menetrendje:


Szojuz MS-17: 2020. október 14. (3 űrhajós)
SpaceX Crew-1: 2020. október 23. (4 űrhajós)
Boeing Starliner OFT-2: 2020. december (személyzet nélkül)
SpaceX Crew-2: 2021. február (4 űrhajós)
Szojuz MS-18: 2021. április 9. (3 űrhajós)
Boeing Starliner CFT: 2021. június (3 űrhajós)
SpaceX Crew-3: 2021. szeptember-október (4 űrhajós, egyelőre nem megerősített út)
Szojuz MS-19: 2021. szeptember (3 űrhajós)
SpaceX Axiom Space-1: 2021. október (1 űrhajós + 3 űrturista)
Boeing Starliner-1: 2021. december (3 űrhajós – megerősített, valószínűleg négyen utaznak majd)
Szojuz MS-20: 2021. december (1 űrhajós + 2 űrturista)

Sunita Williams egy Starliner kapszulában
Forrás: NASA

Űrhírek – 2020. július 12.

Rengeteg történés és érdekes hír volt a héten, lássuk is a legfontosabbakat.

  • Július 6-án Izrael indított egy újabb katonai műholdat, az Ofek-16-ot. A starthoz Izrael saját hordozóját, a Shavit-2 rakétát használták, mely 380 kg hasznos terhet tud Föld körüli pályára állítani. A rakéta érdekessége, hogy nyugati, a Föld forgásával ellentétes irányba indítják, így a leváló fokozatok nem a szárazföldre, hanem a Földközi-tengerbe csapódnak. Így a műhold pályája is retrográd, vagyis a bolygó forgásirányával ellentétesen kering.
  • A kínai Expace cég Kuaizhou-11 rakétájának indítása viszont sikertelen volt július 10-én (előzetesünket itt olvashatjátok). A hordozónak ez volt az első indítása és érdekessége, hogy kizárólag szilárd hajtóanyagú fokozatokból áll. Pontos részleteket nem tudunk a kudarc okairól, de az biztos, hogy a két távközlési műhold nem jutott el Föld körüli pályára és megsemmisült.
  • Lezárult a Boeing és NASA közös vizsgálata a Starliner tavalyi sikertelen tesztútjáról. A bizottság 80 ajánlást és változtatást fogalmazott meg a Starlinerrel kapcsolatban, pontos dátum pedig továbbra sincs a második, személyzet nélküli tesztútról (OFT-2). Részletesen itt írtunk a hírről.
  • Jó hírek a NASA Mars2020 küldetéséről. Úgy tűnik tartani tudják a július 30-i indítást, és az űreszközt is felszerelték a hordozó Atlas-V rakéta áramvonalazó kúpjába (fairing). A Perseverance marsjárónak legkésőbb augusztus közepéig kell elindulnia, ugyanis a Föld és Mars addig áll kedvező helyzetben egymáshoz.
  • Befejeződött az új orosz ISS-modul tesztelése. A régóta húzódó Nauka indítása 2021-be n várható, itt írtunk róla részletesen.
  • Július 11-én indult volna a SpaceX tizedik Starlink küldetése (fedélzeten 57 Starlink és 2 BlackSky műholddal), azonban a startot újból elhalasztották. Ez már a sokadik csúszása az indításnak, a pontos okot nem tudjuk, a SpaceX annyit írt, hogy több időre van szükségük a start előtti ellenőrzésekhez. Új dátum egyelőre nincsen.
  • Szintén SpaceX: sikeres statikus hajtóműteszten van túl egy másik Falcon-9 rakéta az LC-40 startálláson. Július 14-én egy ANASIS-II műholdat visznek fel a koreai Védelmi Minisztérium megbízásából. A küldetéshez azt az első fokozatot (B1058.2) fogják használni, ami előszőr szállított űrhajósokat a DM-2 küldetésen. A történelmi Falcon-9 egy újabb rekordott állíthat még fel: ha július 14-én elstartol, ez lesz egy űreszköznek a legrövidebb idő, ami két indítása között eltelik (a korábbi rekordot az Atlantis tartja 54 nappal – ha lehet hasonlítani a SpaceX első fokozatait az űrrepülőgépekkel).
  • Robert Zubrin érdekes ötletét olvastátok már? Ha nem, katt ide.
  • Folytatódott az SLS rakéta “green run” tesztsorozata. A 8 pontból álló tesztelés 3. pontjával végeztek a NASA mérnökei, itt írtunk róla részletesen.

Befejeződött a Starliner sikertelen útja utáni vizsgálat

A NASA tegnap sajtótájékoztatót tartott, melyen összefoglalták a NASA-Boeing közös vizsgálóbizottságának ajánlásait.

A Starliner tavaly decemberi sikertelen tesztútja (OFT – Orbital Flight Test) után 3 nagyobb problémára derült fény. Rossz időt mért az űrhajón lévő fedélzeti óra, ami miatt a pozícionáló hajtóművek korábban indultak be, és emiatt nem tudott megfelelő pályára állni a Boeing űrhajója és a Nemeztközi Űrállomáshoz sem tudott kikötni. A műholdas kommunikációval is problémák voltak, a földi irányítás nem tudta átvenni az űrhajó irányítását, illetve visszatérés előtt egy szoftverhiba miatt majdnem rosszul vált le a műszaki modul a kapszuláról – ezt a hibát még időben felfedezték és javították.
A Boeing már áprilisban bejelentette, hogy a tesztküldetést megismétlik, mely az OFT-2 nevet kapta, és még idén sor kerül rá. Amennyiben a második teszt sikeres lesz, úgy jövőre indulhat az első emberes tesztút is, két űrhajóssal a fedélzeten.

A sajtótájékoztatón elmondták, hogy a összesen 80 ajánlást és változtatási kérést fogalmazott meg a vizsgálóbizottság. Ebből 21 vonatkozik a tesztelések és szimulációk kibővítésére, többek között egy teljes, minden út előtti kötelező indítástól visszatérésig tartó szimuláció végrehajtására, melyre nem került sor az első tesztút előtt. 10 ajánlás történt az űrhajó szoftvereinek javítására és annak megfelelő tesztelésére, illetve 35 ajánlást tettek a Boeing folyamatainak és operációs műveleleinek változtatására. Ezek közt szerepel például, hogy több embernek kell résztvennie az űrhajó ellenőrzésein.
Steve Stich, a Commercial Crew Program vezetője azt is elmondta, hogy a NASA kevésbé felügyelte a Starliner irányítórendszerének és szoftvereinek fejlesztését, tesztelését, mint a SpaceX Crew Dragon rendszereit. Ez azért történt, mert a NASA kevésbé bízott a SpaceX új módszereiben (pl. érintőképernyő), és ezért kevesebb erőforrást fordítottak a Starliner fejlesztésének a felügyeletére, mert úgy vélték, hogy kevesebb probléma lehet egy hagyományos rendszerrel..
A hibák javítása és a szoftverek fejlesztése már zajlik a Boeing részéről, azonban az illetékesek továbbra sem tudták megmondani, hogy pontosan mikor indulhat az OFT-2. A második teszút tervezésénél figyelembe kell venni a Nemzetközi Űrállomáson lévő sűrű járműforgalmat is, ugyanis a jelenlegi tervek szerint ősszel egy emberes (Crew-1 küldetés, 4 űrhajóssal) és egy teherszállító Dragon (CRS-21) is indul az ISS-re. Az űrállomás így mindkét IDA (International Docking Adapter) dokkolóportja foglalt lesz, és a Starliner nem tud majd hova kikötni…

Érdekesség még, hogy a jövőre induló emberes tesztút (CFT – Crewed Flight Test) kapszulája az első sikertelen út űrhajója lesz. A kapszula amúgy a Calypso nevet viseli, melyet a küldetés leendő parancsnoka, Suni Williams űrhajós adott az űrhajónak Jacques-Yves Cousteau kutatóhajójának neve után.

A Calypso nevű kapszula

Űrhírek – 2020. június 21.

  • Hétfőn közölte a NASA, hogy a Parker Solar Probe nevű Napkutató űrszonda sikeresen teljesítette ötödik orbitális körét, melynek során június 9-én minden eddiginél jobban, “mindössze” 18,6 millió km-re közelítette meg a Napot kb. 393042 km/h sebességgel. Ezzel nem csak az eddig Naphoz legközelebb repülő, ember alkotta eszköz címet szerezte meg, de a leggyorsabb űrszonda rekordját is megdöntötte. A megközelítés után a szonda a Vénusz felé veszi az irányt, hogy egy hintamanőver segítségével a következő alkalommal még közelebb repüljön el a Nap felszínétől. A mérnökök a mostani adatokat június vége és augusztus közepe között tudják letölteni az űrszondától, melyeket novemberben tesznek közzé majd.
  • Szerdán ismét rakétaindítást hajtott végre Kína, ezúttal egy Long March 2D rakéta startolt el az Észak-Nyugat Kínában található Jiuquan űrközpontból pekingi idő szerint 15:19-kor (magyar idő szerint 9:19-kor), ami a Gaofen 9-03 Földmegfigyelő műholdat juttatta sikeresen az űrbe. Az indítást ráadásul nem megszokott módon élőben közvítette az egyik kínai csatorna is. A Xinhua nevű hírügynökség ismertetője szerint a műhold feladata eléggé sokrétű lesz: többek között várostervezéshez, közúti hálózat tervezéshez, termés hozam becslésekhez, valamint a katasztrófák megelőzésére, illetve enyhítésére irányuló megfigyeléseket is végeznek majd vele a szakemberek.
  • Egy csütörtöki NASA telekonferencia egyik témája ismét a Demo-2 küldetés időtartama volt. Kathy Lueders, az Emberes Felfedezési & Műveleti Küldetések Bizottságának frissen kinevezett igazgatója elmondta, hogy a jelenlegi tervek szerint Bob Behnken és Doug Hurley űrhajósok augusztus elején térhetnek vissza a Földre az Nemzetközi Űrállomásról. Ez a dátum azonban nem sokáig volt érvényben, hiszen rögtön másnap megerősítették, hogy az ütemtervet megváltoztatva augusztus közepére időzítik a visszatérést, viszont így az első éles Crew Dragon küldetés, a Crew-1 szeptember közepére tolódik. Ennek ugyanis az eddigi tervek szerint augusztus 30-ra volt kitűzve az indulása, ám a Demo-2 küldetés teljes kiértékelésére nem lenne elég 2 hét, ezért döntöttek a későbbi dátum mellett. A Dragon Endeavour űrhajó egyébként remekül “érzi magát”, hetente felébresztik és ellenőrzéseket végeznek rajta, majd visszaállítják alvó üzemmódba.
  • Ahogy arról már mi is beszámoltunk egy rövid hír formájában csütörtökön, a SpaceX-nek már több mint 100 űreszközre van megrendelése a Rideshare-program keretén belül. Ennek röviden az a lényege, hogy ezeket a kisebb méretű műholdakat egy másik misszió rakományával együtt juttatják az űrbe, így a jelentkező cégek sokkal alacsonyabb áron kapják meg a SpaceX szolgáltatását.
  • Végre jó hír érkezett a NASA új nehézrakétájáról, az SLS-ről. A járvány okozta korlátozások visszavonása után ismét megkezdődött a munka a Huntsville-i Marshall Űrközpontban, és sor kerülhetett a rakéta folyékony oxigéntartályának végső szerkezeti tesztjeire. Az üzemanyagtankot a legkeményebb teszteléseknek (ún. test to failure) vetik alá, melynek során felmérik a tartály képességeit és szilárdságát.
  • Tegnap megkezdődött a visszaszámlálás a következő marsjáró, a Perseverance indulása kapcsán, mely a jelenlegi tervek szerint július 20-án kezdi meg útját a vörös bolygóra. Az indítást a ULA egy Atlas-V rakétával végzi majd el, melynek tegnap végre is hajtották az ún. Wet Dress Rehearsal tesztjét, magyarul az a folyamatot, amikor a rakétát teljesen feltankolják, és egészen a hajtóművek begyújtásáig elvégzik az indítási előkészületeket és műveleteket.
  • Tegnap este egy újabb botrány látott napvilágot a Boeinggel kapcsolatban, mely a NASA új holdi leszállórendszer kifejlesztésére irányuló pályázatával van összefüggésben. Mint kiderült, a Boeing a határidő kitolását kérte az űrhivataltól, amivel kedvezőbb helyzetbe kerülhettek volna a versenytársakkal szemben. Az ügy eredményeképp a Boeing végül nem nyert a pályázaton, a NASA-nál pedig Doug Loverro, a NASA emberes utazásokért felelős igazgatója lemondott.
A Long March 2D indítása június 17-én
Fotó: Xinhua

A Boeing egy újabb sportszerűtlen lépésére derült fény

Az biztos, hogy a cégre az utóbbi időben rájár a rúd. Kezdve a polgári repülésben nagy gondokkal küzdő Boeing 737 Max vesszőfutásával, majd az amerikai űriparban az SLS-program több éves csúszásán és drágulásán, a sikertelen és majdnem kudarcba fulladt Starliner orbitális tesztrepülésen át a NASA április 30-i bejelentéséig, mely során kiderült, hogy a Boeing nem nyert az új holdkomp fejlesztésének és építésének pályázatán.
Már akkor sejteni lehetett, hogy nem a véletlen műve, hogy másik három projektet választott ki az űrhivatal, hiszen valóban meglepő volt, hogy a hosszú közös múltra visszanyúló kapcsolat ellenére a Boeing kimaradt a díjazottak közül. Nos, egy mai hír alapján újabb háttérben történő sumákolásról és sportszerűtlen húzásról kell beszélnünk esetükben.

Ugyanis mint kiderült, a NASA egyik magas beosztású alkalmazottja nem túl szerencsés módon lépett kapcsolatba a Boeing egyik felsővezetőjével még azelőtt, hogy az űrhivatal kihirdette volna a holdi leszállórendszer pályázati eredményeket. A téma pedig a Boeing részéről történő próbálkozás volt, ami arra irányult, hogy az eredményhirdetés határidejét kitolva kedvezőbb helyzetbe kerülhessenek a többi versenytárssal szemben. Amikor kitudódott ez a kommunikáció, a NASA-nál többen aggodalmukat fejezték ki, hogy a Boeing a belső információk miatt ismét előnyhöz jut, mint korábbi lobbik eredményeként más programokban. És az űrhivatalnak sem hiányzik egy újabb botrány, melynek során olyan negatív hír kerülhet napvilágra, ami ismét kedvezőtlen helyzetbe hozza a nagy nyilvánosság előtt mindkét felet. Az ügy végül egészen a NASA főfelügyelőjéhez eljutott, aki külön vizsgálóbizottságot állított fel. Majd végül az egész incidens Doug Loverro emberes utazásokért felelős igazgató állásába került. Aki bár önmaga mondott le, de ez a döntés eléggé meglepő volt, hiszen alig néhány nappal a kritikus és nagy jelentőségű Crew Dragon Demo-2 küldetés előtt tette ezt. Már akkor sokan sejtették, hogy ez valahogy összefüggésben állhat azzal, hogy a Boeing nem volt a nyertesek között. Ez most bizonyosságot nyert…
Természetesen a NASA képviselői nem győzték hangsúlyozni, hogy tényleges jogsértés nem történt, hiszen nem hivatalos és nyilvános csatornán történt ez a beszélgetés. De a vezetőségnek mégis gyorsan és határozottan kellett cselekedni, mielőtt a botrány kitudódhat, és ők is “segítették” Loverrot abban, hogy a lemondás mellett döntsön. Miután ő és Jim Chilton, a Boeing űrkutatási és rakétaindítási részlegének alelnöke is a főfelügyelő vizsgálatának középpontjába kerültek, nem is maradhatott más választása.
A NASA tehát azzal, hogy nem szavazott pénzdíjat a Boeingnek, valamennyire megpróbálta az újabb botrányt eltussolni. Ám ez nem könnyíti meg egyik fél helyzetét sem, pláne ha a fentiekben leírt egyéb problémás programokat figyelembe veszük…

Űrhírek – 2020. április 12.

Húsvét vasárnapra is összeszedtük nektek a hét eseményeit:

  • Hétfőn jelentette be a Boeing, hogy megismétlik a tavalyi sikertelen OFT-t (Oribtal Flight Test). Ezen a teszten először sikeresen orbitális pályára kell állnia a Starlinernek, majd az ISS-hez dokkolni, végül sikeresen visszatérni a Földre. A hírről még több infót ebben a cikkben találtok.
  • Kedden visszatért az ISS-ről az utolsó 1. generációs Dragon teherűrhajó, mely lezárta a CRS-1 programot és a Dragon első verziójának pályafutását is. A jövőbeli emberes küldetésekhez és a teherszállítmányokhoz már az új fejlesztésű Crew Dragont, illetve annak módosított változatát fogják használni. A visszatérésről és a Dragon történeti összefoglalójáról itt olvashattok.
  • Szerdán tett közzé a Rocket Lab egy videót a Youtube-on, ahol az Electron rakéta első fokozatának helikopterrel való elkapását gyakorolják. A cég egyre közelebb kerül ahhoz, hogy a SpaceX-hez hasonlóan (bár más módon) újrafelhasználható hordozórakétákat működtessen. Zoli cikkéből még többet megtudhattok ezzel kapcsolatban.
  • Szintén szerdán jelentette be a NASA, hogy egy újabb amerikai magánvállalattal, ezúttal a Masten Space Systems-el kötöttek szerződést a Holdra való kereskedelmi teherszállítmányozásról. Az Artemis-program keretében nyolc küldetésről írtak alá megállapodást a felek, a Mastennek 2022-ben összesen kilenc különböző tudományos és technikai eszközt kell a Hold déli sarkára juttatnia, melyek a 2024-re tervezett emberes küldetés végrehajtásához szükségesek.
  • Csütörtökön sikeresen elindult Bajkonurból az ISS új személyzete egy Szojuz 2.1a rakéta fedélzetén. Az űrhajó mindössze 6 órával az indítás után már dokkolt is az Űrállomáshoz, melyen így néhány napig 6 fős legénység teljesít szolgálatot. A küldetés részleteiről itt olvashattok bővebben.
  • Sajnos egy rossz hír is jutott erre a hétre: csütörtökön az indítás után felrobbant egy kínai Long March 3B rakéta, ami az indonéz Palapa-N1 kommunikációs műholdat juttatta volna az űrbe. A rakéta első és második fokozata sikerrel teljesítette feladatát, és a megfelelő időben levált, azonban a harmadik fokozat néhány perccel a hajtómű begyújtása után felrobbant. A balesetről néhány amatőr videót is közzétettek, amin a darabokra hulló, és a légkörben elégő rakéta maradványai láthatóak az éjszakai égbolton. Mivel a harmadik fokozatot a Long March rakétacsalád többi típusához (többek között a Long March 5A-hoz, melyet az emberes küldetéseken és marsi missziókon is bevetnének) is használják, a jármű elvesztése még nagyobb problémát jelent a kínaiak számára, és így a tervezett indítások határozatlan időre leállhatnak.
A Szojuz 2.1a indítása csütörtökön Bajkonurban
Forrás: Roszkoszmosz