Űrhírek – 2020. január 5.

Új év, de a heti hírösszefoglalóval nem állunk le, nézzük mi minden történt a héten.

  • Mielőtt belevágunk a hírekbe, a tavalyi évről az összefoglalónk megvolt, ugye? Ha nem, irány pótolni ide.
  • Hétfő éjjel indul a SpaceX egy újabb Starlink küldetéssel (Starlink-2), megint 60 db műholddal, holnap este rakjuk majd ki az előzetest róla. A static fire teszt már megvolt, úgyhogy nem várható további csúszás – előzőleg a kedvezőtlen időjárás miatt késett az indítás.
  • Szintén SpaceX, elkezdték a Starship SN1 (korábbi nevén MK-3) építését Boca Chica-ban. Elon Musk múltkor videót is posztolt az üzemanyagtartályok tetejének építéséről (hármat építenek egyszerre), illetve az űrhajó testét alkotó acélgyűrűk összeállítását is megkezdték. Dave kolléga múltkori írását ajánlom, szuperül összefoglalta a prototípusok és az építkezések jelenlegi állását. Itt találjátok a cikket.
  • Még egy SpaceX hír: egy tweet-ben Elon Musk megerősítette, hogy februárra lesz fizikailag kész, és Floridába szállítva az első emberes repülésre szánt Crew Dragon kapszula. Ezután pár hónapnyi tesztelés és ellenőrzés következik, mely után jöhet az első éles indítás, már űrhajósokkal a fedélzeten.
  • És még mindig SpaceX: a cég illetékesei megerősítették, hogy a floridai 39A indítóállomásra terveznek építeni egy függőleges mobil tornyot és épületet, hogy bizonyos hasznos terheket vertikálisan tudjanak a rakétára rárakni. Miért fontos ez? Azért, mert a SpaceX jelenleg csak vízszintesen szereli össze a rakétáit, és úgy is szállítja őket a indítóállomásra, de egyes katonai/védelmi (nagyon drága) műholdakat csak függőlegen lehet a rakétára szerelni. A hadsereg pedig idén fogja kihirdetni a 2022 és 2026 közötti időszakra meghirdetett pályázatának két győztesét, akik így 30 (!) indítást nyernek el. Ehhez pedig kötelező a függőleges összeszerelés lehetősége. Nagyon sok pénzről van szó, úgy hogy érthető a lépés… Részletesen itt tudtok olvasni a témáról.
  • Hamarosan Floridába szállítják a NASA új marsjáróját, a Mars 2020 rovert. A marsjáró nemrégiben készült el Kaliforniában, és már túl van az első tesztútján is. A rover a Curiosity utódja lesz, bár annál kicsit nehezebb, de megjelenésben is nagyon hasonlít rá. Természetesen a legújabb műszerek lesznek rajta, valamint 23 kamera és 2 mikrofon is, melyek rögzítik majd a landolást is. A marsjárót júliusban tervezik indítani egy Atlas-V rakétával, addig pedig kap egy új nevet is. Az indítás előtt majd mi is írunk róla részletesen, addig itt tudtok többet megtudni.
  • Január 3-án volt pontosan egy éve, hogy a kínai Chang’e 4 holdszonda a Holdra leszállt, ahol a mai napig méréseket végez. Ez a misszió volt ugye az első, mely a Hold túloldalára szállt le. Itt tudtok hosszabban olvasni a témáról.
  • A borzalmas ausztráliai tűzvészt az űrből is lefényképezték, a képeket itt tudjátok megnézni.
  • Úgy tűnik, hogy nemcsak magyar, hanem török és indonéz űrhajóst is visz majd fel az orosz űrhivatal, a Roszkoszmosz. Dmitrij Rogozin, a hivatal vezetője megerősítette, hogy a fenti országokkal folynak jelenleg tárgyalások és jelenleg a török út tűnik a legkorábbinak, 2023-ban. További részleteket itt tudtok olvasni.
A Mars 2020 rover
Forrás: NASA/JPL

Két fontos dátum is kiderült a NASA Commercial Crew Programjának következő eseményeiről

Tegnap szinte egy időben tette közzé a Commercial Crew Program (a NASA és magáncégek társulása az emberes küldetések végrehajtására az ISS-re) két résztvevője, a Boeing és a SpaceX a soron következő tesztjeik dátumát.

Bár mindkét cég csúszásban van a NASA végső engedélyének megszerzéséhez szükséges tesztekkel, a jelenlegi helyzetet tekintve abban bíznak, hogy 2020 első felében lezárulhat a teljes kísérletsorozat. A vállalatok eltérő úton hajtják végre a különböző szükséges szimulációkat, nézzük is a részleteket.

A Boeing tegnap, egy napos halasztás után hajtotta végre az ún. Wet Dress Rehearsal, -azaz a rakéta tankolási fázisát egészen az indítás pillanatáig- tesztet az Atlas V rakétán. A hivatalos közlemény szerint minden rendben zajlott, így december 20-ára, itthoni idő szerint 12:36-ra tűzték az első demo-tesztrepülést, melynek keretében az Atlas V hordozórakéta az űrbe juttatja a Starliner CST-100 űrhajót, ami pár nappal később csatlakozik majd az ISS-hez. A kapszulának ezután épségben vissza is kell térnie a Földre. A SpaceX Crew Dragon űrhajójával ellentétben a Starliner szárazföldön fog landolni.

Kép
Az Atlas V rakéta és a Starliner űrhajó az LC-41 indítóálláson
Forrás: https://blogs.nasa.gov/commercialcrew

A SpaceX a DM-1 tesztet már tavasszal sikeresen teljesítette, nekik a következő lépcsőfok a Dragon vészhelyzeti rendszertesztje, amit a Boeing épp egy hónapja, november 6-án abszolvált (erről itt olvashattok bővebben). Különbség, hogy míg a Boeing egy tesztpadról indította el a Starlinert, addig a SpaceX egy Falcon 9 rakétát fog indítani, és a legnagyobb aerodinamikai erőhatások elérésekor aktiválják a 8 darab SuperDraco hajtóművet a Dragonon, mely biztonságos távolságra repíti a kapszulát. Valószínűleg a hordozórakéta meg fog semmisülni, de a végső engedélyhez sajnos elengedhetetlen a rakéta feláldozása. A SpaceX novemberben hajtotta végre a SuperDraco hajtóműveknek többszöri statikus tesztjét, és ezzel zöld utat kaptak a további műveletekhez. Eközben a háttérben zajlanak az ejtőernyők próbái is, amiből egymás után 10 sikeres kísérlet szükséges a NASA jóváhagyásához, jelenleg 7 tesztnél járnak a mérnökök.
A cég tegnapi közleménye szerint 2020. január 4-én kerülhet sor a repülés közbeni vészhelyzet szimulálásra. A tesztben résztvevő Dragon űrhajó és Falcon 9 rakéta még októberben Cape Canaveralba érkezett.

A Dragon űrhajó statikus hajtóműtesztje 2019. november 13-án
Forrás: https://blogs.nasa.gov/commercialcrew

Izgalmas lesz figyelni a hamarosan sorra kerülő teszteket, hiszen mindkét cég sok időt, pénzt és energiát fektetett az egész programba. Mivel lassan a célegyenesbe érnek, nem sok választja el őket attól, hogy megvalósulhasson az, amire az amerikaiak immár 8 éve várnak: végre ismét amerikai űrhajó szállíthat amerikai űrhajósokat amerikai indító központból a Nemzetközi Űrállomásra.

Jelentősen több pénzt kap a Boeing

Kínos jelentés jelent meg a NASA-ról, és a Commercial Crew Program (CCP) finanszírozásáról.

Egy most megjelent audit szerint, a NASA jelentősen több pénzt ad a Boeing-nek, hogy űrhajósokat juttasson a Nemzetközi Űrállomásra, mint a SpaceX-nek.
A CCP program keretében, még 2014-ben a SpaceX és Boeing nyert támogatást, hogy kifejlesszen egy-egy új űrhajót, amivel biztosítható az amerikai űrhajósok felvitele az ISS-re, és ne legyenek sokáig az orosz Szojuzra hagyatkozva.
A megnyert összegek a következőképpen alakultak: a SpaceX kap 3.14 milliárd dollárt (Crew Dragon), a Boeing pedig 4.82 (!) milliárd dollárt (Starliner). Fontos megjegyezni, hogy ezeket a pénzeket nem egyből kapták meg a nyertesek, hanem folyamatosan, amint elértek egy újabb mérfölkövet az űrhajók fejlesztésében.
Már itt látható azonban, hogy a Boeing-nek jelentősen több pénzt fizetnek, holott semmilyen extra szolgáltatást nem nyújtanak a NASA-nak. Valószínűleg a Boeing kíváló lobbitevékenysége itt is remekelt..
A mostani audit azonban további kivételezéseket tárt fel, ugyanis először derült ki, hogy mennyit fizet majd a NASA a küldetésekért a szolgáltatóknak (mindkét űrhajó 4 űrhajóst fog majd szállítani):
55 millió dollár/űrhajós a SpaceX Crew Dragon-on
90 (!!!) millió dollár/űrhajós a Boeing Starliner-en

Összehasonlításképpen a NASA 2017 óta átlagosan 79.7 millió dollárt fizet egy székért az orosz Szojuzon (2017 előtt átlagosan 55.4 millió volt ez az összeg).
Ha még ez nem lenne elég, másra is fény derült. 2016-ban a Boeing 287.2 millió dollárt kényszerített ki a NASA-tól, gyakorlatilag azért, hogy ne hagyják el a programot, bár erről kicsit ködösek az információk.
Természetesen mindig is tudtam, hogy a lobbizás és politika nagyon mélyen benne van az amerikai űriparban (khm, SLS), de azért ez így tényleg kicsit túlzás.
Ha már SLS, arról még nem is beszéltem, hogy a NASA megerősítette, hogy 1 SLS indítás költsége várhatóan 2 milliárd dollár felett lesz. Igen, itt is alvállalkozó a Boeing..
Forrás: Eric Berger/Arstechnica

A Starliner és Crew Dragon űrhajók (valószínűleg makettek) előtt a kiválasztott legénységek
Forrás: NASA

Sikeres Crew Dragon hajtóműteszt

Sikeres Crew Dragon static fire teszten van túl a SpaceX, ezzel megint közelebb kerültünk a közelgő inflight abort küldetéshez.

Az alábbi tweet szerint, ezúttal a földön tesztelték a vészhelyzeti hajtóműveket, melynek eredményét a NASA és a SpaceX együtt fogja kiértékelni, és ezután kerülhet sor az inflight abort tesztre. Ha minden rendben volt, akkor várhatóan december elejére várhatjuk az éles (és várhatóan igen látványos) tesztet.

Starlink-1 küldetés – Sikeres static fire és új infók

Sikeres static fire teszten van túl a SpaceX, így minden sínen van a november 11-i kilövéshez, mely 60 darab Starlink műholdat fog szállítani. Az alábbi tweetből megtudtuk azt is, hogy ez lesz az első küldetés, ahol újrahasználják az áramvonalazó kúpot (fairing). Ezeket a fairing-eket korábban az Arabsat-6A misszió során használták, és gyűjtötték be. Egyenlőre kérdéses hogy mindkét felet, vagy csak az egyiket használják újra.

Érdekesség amúgy, hogy az Arabsat-6A alkalmával begyűjtött mindkét fél az óceánra érkezett (nem hálóval kapták el őket), és úgy halászták ki. Valószínűleg tehát igen jó állapotban lehetnek, ha ezeket használják újra.
Nem lenne SpaceX, ha nem tartogatna további mérföldköveket ez a küldetés: ez lesz az első alkalom, hogy egy első fokozatot negyedszerre (!!!) használnak, és első alkalom, hogy mindkét fairing-et hálóval próbálják elkapni. Ehhez már készen állnak a hajók a kifutásra: Ms. Tree (korábbi nevén Mr. Steven) és Ms. Chief a floridai kikötőben várnak.

Nagyon érdekes küldetés lesz, kíváncsian várjuk.
Nem Starlink, de szintén közelgő SpaceX küldetés, hogy az in-flight abort tesztre a static fire-t eltolták máról november 8-ra.
Ha lehet, ezt a küldetést még jobban várjuk:)

IAC 2019 – A SpaceX is jelen van

Gwynne Shotwell, a SpaceX ügyvezető igazgatója (COO) is előadást tartott a Nemzetközi Űrhajózási Kongresszuson. Pár infót megtudtunk tőle a jövőbeli tervekkel kapcsolatban:

  • 1 éven belül tervezik a Starship első Föld körüli tesztrepülését
  • 2022 előtt az első Holdraszállást – személyzet nélkül
  • 2023-ban az első emberes (#dearMoon) Hold körüli missziót
  • Emberes Holdraszállást 2024-ben

Ha ezeket Elon Musk mondta volna erősen kételkednék benne, de ha Gwynne ennyire biztos a dátumokban, az már jelent valamit. Általában ő sokkal reálisabb a tervekkel kapcsolatban.

Amúgy szuper lenne, ha az előadáson lejátszott videót Youtube-ra is kitenné a SpaceX…