Űrhírek – 2020. október 11.

  • Hétfőn újabb tesztet hajtott végre a NASA az Artemis-I küldetés SLS hordozórakétáján. Az összesen 8 részből álló tesztsorozat hatodik pontját pipálhatták ki azután, hogy sikeresen szimuláltak egy indítás előtti teljes visszaszámlálási folyamatot, és a rakéta minden részegységének felkészítését a startra. A következő tesztfázisban teljesen feltankolják az üzemanyagtartályokat kb. 700.000 gallon (mintegy 26500 hektoliter) folyékony hidrogénnel és oxigénnel, majd végül következhet az utolsó lépcsőfok, a négy darab RS-25 hajtómű teljes indítási fázisnak megfelelő, 8 percig tartó begyújtása és működtetése
  • Szintén hétfőn érkezett meg az ISS-re a Cygnus S.S Kalpana Chawla teherűrhajó, amit egy Antares rakéta állított orbitális pályára október 3-án. Az űrhajó kb. 4 tonna utánpótlást szállított az ISS-re, és a szokásos módon, a Canadarm 2-vel “kapták el” és rögzítették az Űrállomáshoz.
  • Kedden végre elindult a Starlink-12 küldetés, melyet többször is halasztani kellett rossz időjárási körülmények és a földi kiszolgáló rendszer hibája miatt is. Az indításról és az első fokozat visszatéréséről készült beszámolónkat itt találjátok.
  • Csütörtökön váratlan személyzetbeli cserét jelentett be Chris Ferguson, a Boeing egyik tesztpilótája, és a NASA. Ferguson családi okokra hivatkozva mondta vissza a Starliner CST-100 űrhajó első emberes tesztküldetésének parancsnoki helyét, melyet Barry “Butch” Wilmore vesz át.
  • A héten lezajlott a Starship SN8 prototípusával a tesztelések első fázisa, a kriogenikus nyomásteszt. Összesen négy napon keresztül zajlottak minden éjjel és reggel a tesztek. Az első nap, amikor mélyhűtött nitrogénnel töltötték fel az tartályokat, a teszt során kisebb szivárgást és rést fedeztek fel a hajtóművek rögzítési pontjánál. Szerencsére a hibát egy nap alatt ki is javították, és még két hasonló tesztet végeztek el az SN8-cal. Ezután következhet az immár három Raptor beszerelése, majd végül az orrkúpot is megkapja első alkalommal ez a prototípus.
  • Tegnap este jelentette be a NASA, hogy az október 31-i Crew-1 küldetés indítását november elejére-közepére halasztják. A SpaceX ugyanis több időt kért, hogy alaposan átvizsgálhassa a GPSIII SV04 hordozórakéta egyik hajtóművében felmerült műszaki problémát. Mivel mindkét küldetésen új első fokozatot használnak majd, ez a hiba kihatással lehet a Crew-1 hordozórakétájára, ezért volt szükség a halasztásra.
A Starlink-12 indítása
Fotó: Ben Cooper (@LaunchPhoto)

Megérkezett a Cygnus teherhajó az ISS-re

Magyar idő szerint ma 11:32-kor a Nemzetközi Űrállomás robotkarjával elkapták a múlt héten indult legújabb Cygnus teherszállítót, az S.S. Kalpana Chawla-t. A “berthing”-nek is nevezett folyamat nem jelent dokkolást, hanem a robotkarral “befogást” és az űrállomáshoz csatlakoztatást, ami meg is történt pár órával később. A Northrop Grumman teherszállítója kb. 4 tonna utánpótlást vitt az ISS-re, többek között egy új wc-t, és egy űrsétákhoz alkalmával használható VR készüléket is.

A Cygnus NG-14 a Canadarm robotkar végén
Az ISS-én lévő űrhajók elhelyezkedése

Űrhírek – 2020. október 4.

  • Teljesítette küldetését a SMOG-P magyar fejlesztésű földmegfigyelő műhold, és mintegy 5000 keringési kör után szeptember 29-én lépett be a Föld légkörébe és elégett. További információt ebben a cikkben, illetve a műhold hivatalos honlapján találtok.
  • Kedden tartott a NASA és a SpaceX egy közös és átfogó online tájékoztatót a Crew-1 küldetés jelenlegi helyzetéről, és rengeteg új információt tudhattunk meg róla. Ezen kívül a DM-2 tesztküldetésből nyert tapasztalatokról is beszámoltak. Bővebben itt tudtok olvasni mindenről.
  • Sikerült végre lokalizálni az ISS-en hetek óta tapasztalt levegőszivárgást. Ez egyelőre csak félsiker, de az űrhajósok és a földi személyzet közösen meg tudta állapítani, hogy a Zvezda modulból szökik a légkör.
  • Sajnos ez a hét is főleg a rakétaindítások halasztásáról szólt, mindössze a Cygnus NG-14 teherűrhajó tudott elstartolni egy Antares rakéta fedélzetén magyar idő szerint szombat hajnalban. A ULA NROL-44, a Starlink-12 és a GPS III-SV04 küldetések mind többször halasztást szenvedtek el az elmúlt napok során. További információk itt, itt és itt.
  • A tervek szerint ma kezdődik a Starship SN8 prototípus tesztsorozata, melynek első lépéseként éjjel kriogenikus nyomásellenőrző tesztet fognak végrehajtani rajta. Ha ez rendben lezajlik, következhet három Raptor hajtómű beszerelése, minimum egy statikus hajótműteszt, és talán heteken belül az első 15 km-es repülés is.
  • Ma van a Szputnyik-1 szovjet műhold indításának 63. évfordulója. A kis gömb alakú szerkezet volt az első mesterséges, ember alkotta tárgy, mely elhagyta a Földet, és keringési pályára állt.
A hét egyetlen indítása az Cygnus NG-14 küldetés keretében
Fotó: NASA

Indítások: elindult a Cygnus NG-14, a GPS és Starlink halasztva

A Northrop Grumman elindította az S.S. Kalpana Chawla névre keresztelt Cygnus teherűrhajóját egy Antares 230+ rakétával a Nemzetközi Űrállomásra. A küldetés körülbelül 3,5 tonna utánpótlást, alkatrészeket és tudományos műszert visz az ISS-re. Az indítás magyar idő szerint 03:16-kor történt meg a virginiai Mid-Atlantic Regional Spaceport 0 A jelzésű startállásáról. A Cygnus teherűrhajó elemelkedés után 8 perccel és 58 másodperccel vált le az Antares második fokozatától, sebessége 7,52 km/s volt. Részletes küldetésprofilunkat ezen a linken tudjátok elolvasni.

Az Antares elemelkedése a Cygnus teherűrhajóval.
Forrás: NASA Wallops/Patrick Black

Sajnos a SpaceX GPS III SV04 küldetését T-2 másodperccel indulás előtt meg kellett szakítani, most a turboszivattyú gázgenerátoraiban hirtelen megnövekedett nyomás miatt. Az amerikai keleti partról ez volt már a negyedik ilyen startálláson történő küldetésmegszakítás, ami már kezd kicsit fura lenni, ugyanis ilyen nem szokott gyakran előfordulni. Sajnos emiatt a mai Starlink-12 indítást is halasztották, így ma sem tudunk élőben közvetíteni az Űrutazás-Űrhajók Youtube csatornán 🙁 Maga Elon Musk is megszólalt ezügyben, Twitteren nyilatkozta hogy egy nagyszabású ellenőrzést fognak tartani Cape Canaveralben a SpaceX startállásain, illetve a Falcon-9 rakétán is, és személyesen is ellátogat majd ellenőrizni a dolgokat (lehet már neki is elege van a scrubokból 😀 ). Hozzátette, még sok fejlesztést kell végrehajtaniuk ahhoz, hogy évente 48 rakétát tudjanak indítani.

Az NG-14 sem indult

Sorozatban ez már a harmadik amerikai rekéta aminek az indítását megszakították…

Ezúttal a Northrop Grumman NG-14-es küldetését – melyen a Cygnus űrhajó visz újabb ellátmányt a Nemzetközi Űrállomásra -, fújták le pár perccel a start előtt. Az ok? Természetesen a földi kiszolgálórendszerek egyik szenzora mért rossz adatot…
Hivatalos új dátum az újabb indítási kísérletre egyelőre nincsen.

Az Antares rakéta a Wallops-szigeten lévő startálláson
Fotó: NASA

Northrop Grumman 🇺🇸 | Cygnus CRS-2 NG-14 küldetés profil

Péntek hajnalban startol az NG-14 küldetés keretében egy újabb Cygnus teherűrhajó az ISS-hez. Egy Antares 230+ hordozórakéta fogja pályára állítani az űreszközt. A Cygnusnak a hagyomány szerint mindig adnak nevet, a mostanit Kalpana Chawla indiai származású amerikai űrhajósnőről nevezték el, aki a Columbia-katasztrófában vesztette életét.

← Oroszország 🇷🇺 – Gonyec-M27, M28 és M29 | SpaceX 🇺🇸 – Starlink-12 →

Indítás ideje, helye: 2020. október 3. magyar idő szerint 03:16 – , Mid-Atlantic Regional Spaceport – Launch Area 0 A, Wallops-sziget, Virginia, USA 🇺🇸
Megbízó: NASA
Rakomány: A Northrop Grumman Cygnus NG-14 (S.S. Kalpana Chawla) teherűrhajója a Nemzetközi Űrállomásra
Rakomány össztömege: ~6 600 kg (ebből 3 458 kg hasznos teher az ISS-re)
Hordozórakéta: Northrop Grumman Antares 230+ hordozórakétája
Pálya: alacsony Föld körüli pálya (LEO) – 171 x 295 km, 51,63° hajlásszöggel
Fokozat visszatérése: 
Élő közvetítés: hivatalos élő közvetítés a NASA és Northrop Grumman YT csatornáján.
Indítás kimenetele: sikeres indítás – beszámoló

Forrás: Geoff Barrett

Az Antares-Cygnus rendszer
Az Antares, vagy korábban Taurus II egy közepes teherbírású hordozórakéta, melyet az Orbital Sciences Corporation (ma az NG része) és a Juzsnoje Tervezőiroda fejlesztett ki. A Cygnus teherűrhajó ISS-hez való indítására szokták használni a NASA COTS és CRS programjai keretében. Több mint 8 tonnát képes alacsony Föld körüli pályára állítani, így ez a legnagyobb NG által üzemeltetett hordozórakéta.

Az Antares-230+ előkészítése a pénteki starthoz.
Forrás: NG

Első indítására 2013-ban került sor a Wallops-szigetről, a Mid-Atlantic Regional Spaceport-ból (Közép-atlanti Regionális Űrkikötő). A rakéta első négy startja hibátlan volt, azonban az ötödik indításkor (2018) a hajtóművek meghibásodása miatt pár másodperccel elemelkedés után a még majdnem üzemanyaggal teli rakéta visszazuhant a startállásra, és elszabadította a poklot – mindent megsemmisítve. Amíg a vizsgálat és az újratervezés fázisában volt az NG, Atlas-V-ös rakétákkal indították a Cygnusokat. Az újratervezés egy erősebb rakétát hozott vissza szolgálatba, illetve a Cygnusnak is elkészült egy második, bővített változata.

A jelenleg használt Cygnus teherűrhajók kapacitása: 3 500 kilogramm/ 27 m³ nyomás alatt lévő hasznos teher. 66 napig képes az űrben tevékenykedni – küldetése után szintén 3,5 tonnányi hulladékot képes magával vinni. A nyomás alatt lévő tehermodult (ezüstszínű henger) az olasz Thales Alenia Space gyártja, és az űrrepülőgépeken használt Multi-Purpose Logistics Module (Többcélú Logisztikai Modul) alapján lett megtervezve. A szervizmodult a GEOStar műholdplatform alapján tervezték meg – a NASA Dawn űrszondája is ilyen platformra épült. A cirkuláris napelemeket is az NG gyártja (az első verzió napelemeit egy holland cég gyártotta).

Az első fokozatot két darab RD-181 kerolox hajtómű gyorsítja 3 percen és 18 másodpercen keresztül körülbelül 4,1 km/s sebességre. Hat másodperccel később leválik a második fokozat, és rövid egy coast phase, azaz gyorsítás nélküli repülési szakasz kezdődik. Fél perccel később leválik az orrkúp, majd az áramvonalazó burkolat ami az első és második fokozatot kötötte össze. Nyolc másodperccel később, T+00:04:07-kor beindítják a második fokozatot, ami egy Castor 30XL szilárd hajtóanyagú rakétafokozat. 4,07-ről egészen 7,5 km/s sebességre gyorsítja a Castor a Cygnus űrhajót, 2 perc 45 másodperc alatt. Ezután irányba állítják és 2 percel később leválasztják a Cygnust, ami akkorra már úton lesz az ISS-hez (persze a Cygnusnak is kell finommanővereket végrehajtania, hogy tényleg az ISS-hez jusson el).

Cygnus CRS-2 NG-14
Ez a küldetés lesz a 14. ISS utánpótlási missziója a Northrop Grumannak. A Cygnus NG-14 rakománnyal való feltöltése szept. 9-én kezdődött a NASA Glenn Saffire V tudományos moduljával. Az utánpótlási rakományok bepakolása két nappal később kezdődött, és körülbelül egy héttel később erősítették rá a Cygnust az Antaresre. “Late Cargo Load”, azaz a kései berakodást igénylő rakományok behelyezése szept. 22-én történt. Az ármavonalazó kúpot egy nappal később helyezték rá a rakétára. Az NG-14 lesz a második legnagyobb hasznos tömeget szállító teherküldetés eddig, a maga 3,458 kilogrammnyi tudományos, utánpótlási és hardver/alkatrész rakományával:

Ellátmány az űrhajósoknak:
(víz, oxigén, élelmiszer, ruházat, …)
850 kg
Tudományos eszközök:1 217 kg
Űrséta-felszerelés:151 kg
ISS-alkatrészek:1230 kg
Számítógépes hardver:71 kg

A főbb tudományos műszerek és modulok
Multi-Needle Langmuir Probe (m-NLP) az Oslói Egyetem és a norvég Eidsvoll Electronics vállalat mérőeszköze, az ionoszféra plazmájának sűrűségét fogják mérni. Mivel az ISS egy viszonylagosan alacsony pályán kering, az ionoszféra plazmasűrűségének maximumát könnyen lehet így mérni. A m-NLP jelenleg az egyetlen műszer a világon mely képes az ionoszferikus plazmasűrűség változásait egy méter alatti felbontásban meghatározni. Az m-NLP lesz az első rakomány ami a Bartolomeo platformra lesz szerelve az európai Columbus module oldalán.

Multi-Needle Langmuir Probe (m-NLP)

ELaNa 31, Educational Launch of Nanosatellites (Nanoműholdak Oktatási Jellegű Indítása), küldetés keretében a következő CubeSatokat fogják kibocsátani az ISS-ről: Alpha, Bobcat-1, NEUTRON-1, and SPOC.
A SAFFIRE V, a Spacecraft Fire Experiment (űrben létrehozott lángcsóva kísérlet), második küldetése, a NASA Glenn Kutatóközpontja által kezdeményezett kísérleti program, mely a mikrogravitációban hivatott megfigyelni a következőket – égés stabilitása, füst terjedése és lángcsóva kiterjedése és annak formái.
Az Onco-Selectors kísérlet, melyben a mikrogravitációban fognak ún. onco-selector gyógyszereket tesztelni, és azok hatását a hírvivő RNS-ekre (genetikai információt szállító ribonukleinsav). Az onco-selector gyúgyszerek meg tudják különböztetni az egészséges és rákos sejteket, a kutatók szerint ezzel a kísérlettel ki tudják válogatni majd a hatékonyabb gyógyszereket, melyekkel egy nap a leukémia gyógyíthatóvá válik.
Az Universal Waste Management System (Univerzális Hulladékkezelési rendszer, egyszerűbben egy új űrtoalett) célja a jövőbeli Holdra és Marsra irányuló küldetésekhez tökéletesíteni a “technikát”. Az új dizájnba beleépítették az űrhajósok javaslatait, illetve a kompakt dizájnnak és új anyagoknak köszönhetően 65%-al kisebb és 40%-al könnyebb a jelenleg használtaknál. A jelenleg használt amerikai űrtoalett mélle lesz installálva, ami jelenleg a Node 3 – Tranquility modulban található. Ezzel az új modullal növelni fogják az ISS személyzetének életminőségét is, ugyanis a Commerical Crew Program sikeres űrhajóival hamarosan az űrállomás állandó személyzete is növekedni fog.

Universal Waste Management System

Egy fejleszett retektermesztő modul is helyet kapott a Cygnuson. A múltban termesztettek már retket az űrállomáson, de a jelenlegi kísérletben több palántát visznek fel melyek nevelését más-más időben fognak elkezdeni, így statisztikailag tudják követni a retekpalánták fejlődését, hasznos információkat biztosítva a jövőbeli hosszútávű mélyűri küldetésekhez.
A Puerto Rico-i Egyetem kutatói által készített Ammonia Electrooxidation (Ammónia-elektrooxidáció) kísérlet mikrogravitációban. A kísérlet lényege, hogy az emberi vizelet anyagaiból ammóniát állítanak elő, amiből aztán egy ammónia üzemanyaggcellában lehet felhasználni ivóvíz és elektromos áram előállítására.

A retektermesztő modul.

Összefoglaló a napokban tervezett rakétaindításokról

Az elmúlt napok főleg a különböző indítások halasztásáról szóltak. Bár a tegnapi hírösszefoglalóban már említettük a csúszásokat, tekintsük most át, hogy áll jelenleg, hétfő reggel a helyzet.

Soyuz-2.1/Gonyec-M27, M28 és M29
A hét első tervezett indítása magyar idő szerint ma 13:20-kor várható, a Pleszecki Űreppülőtér 43/3 indítóállásáról startol egy Szojuz-2.1b rakéta, mely három darab Gonyec-M távközlési műholdat és egyéb ún. kisméretű CubeSatokat juttat majd orbitális pályára egy rideshare-program keretében.

Falcon 9 B1058.3/Starlink-12
10 nap csúszás után végül úgy tűnik, ma 14:22-kor végre elindulhat újabb 60 db Starlink műhold Cape Canaveralból, az LC 39A indítóállásról. A tetemes csúszás egyrészt az Atlanti-óceánon uralkodó rossz időjárásnak, másrészt a ULA NROL-44 küldetés többszöri halasztásának köszönhető. Korábban október 1-jei indítási dátum volt tervben, azonban tegnap végül megkapta a SpaceX az engedélyt a mai startra.

Delta IV Heavy/NROL-44
Az első kitűzött indítási dátum még augusztus 28-án volt, azonban a földi kiszolgáló berendezés hibája és javítása miatt egy hónapos halasztás következett be. Végül szombaton indult volna a Delta IV Heavy rakéta, ám ismét technikai probléma merült fel, ezúttal a rakétát tartó gyűrűnél a kiszolgáló toronyban. A ma reggeli helyzet szerint szeptember 29-én kedd reggel 6 óra körül indulhat a küldetés, pontos időpontot azonban nem közöltek.
Ezt az indítást igyekszünk közvetíteni mi is, kövessétek az Űrutazás-Űrhajók Youtube-csatornát!

Falcon 9 B1062/GPS III SV04
A jelenlegi tervek szerint szeptember 30-án magyar idő szerint 03:55-kor indul egy vadonatúj Falcon 9 hordozórakéta az SLC-40 indítóállásról Cape Canaveralból. A rakomány az Amerikai Légierő GPS III Space Vehicle 04 nevű műholdja. A SpaceX eredetileg 29-re kapott engedélyt az indításra, azonban az NROL-44 küldetés halasztása miatt ez a misszió is egy nappal később indul.

Antares/Cygnus NG-14
Magyar idő szerint október 2-án hajnali 03:38-kor indulhat a következő Cygnus teherűrhajó a Nemzetközi Űrállomásra egy Antares rakéta rakterében. Az NG-14 eredetileg szeptember 29-én indult volna, ám a Wallops-szigeteken uralkodó kedvezőtlen időjárás miatt két nappal későbbre halasztották a startot.

Egy korábbi Delta IV Heavy indítás
Fotó: ULA

A nap képei 131# – A Cygnus távozása

Két nappal ezelőtt levált a Cygnus teherhajó az ISS-ről, miután 83 napott töltött el az Űrállomáson. Az űrhajó két hétig még Föld körüli pályán marad: önálló tudományos munkát végez, és többek között pikoműholdakat is pályára állít, melyek után elég majd a légkörben.

A Canadarm2 robotkar segítségével történt az elengedés
Forrás: NASA
Már úton
Forrás: NASA