Újabb megbízást kaphat a Falcon Heavy

Egyre nagyobb a kereslet a SpaceX rakétájára, mely a Lunar Gateway űrállomás első két modulját is szállíthatja 2023-ban.

A NASA, és vezetője Jim Bridenstine nemrégiben megerősítette, hogy változtattak a korábbi ütemterven, és a Gateway első két modulját egyszerre szeretnék Hold körüli pályára állítani. A korábbi tervek szerint 2022-ben és 2023-ban külön rakétával indult volna a Power and Propulsion Element (PPE, az energieellátásárt és pozícionálásért felelős műszaki modul), és a Habitation and Logistics Outpost (HALO, lakó,- és logisztikai modul). Mindkét modul önálló hajtóművekkel és manőverező képességgel rendelkezett volna, és automatikusan dokkoltak volna egymáshoz.

A tervezett Gateway felépítése

Az új tervek szerint viszont a Gateway két főmodulját egyszerre (és már a Földön összecsatlakoztatva) indítanák, mellyel jelentősen egyszerűsödne a megépítésük. A PPE modult a Maxar, a HALO-t pedig a Northrop Grumman cég fogja gyártani.
Az indításhoz a NASA a Falcon Heavy rakétát szemelte ki, és annak is egy speciálisan módosított változatát, mely nagyobb áramvonalazó kúppal (fairing) rendelkezik, illetve függőleges összeszerelésre is képes. A SpaceX a hadsereg 2022 és 2026 közötti indításokra szóló pályázatára adta be a terveket az “új” Falcon Heavy variánsra, erről itt írtunk bővebben.
A Falcon Heavy már korábban is nyert két megbízást a Lunar Gateway programra, egy módosított Dragon űrhajóval (Dragon XL) szállítanak majd utánpótlást az új űrállomásra (korábbi erről itt írtunk részletesen).

A módosított Falcon Heavy

Hivatalos megerősítés a mostani megbízásról egyelőre nincsen, de a NASA elég nyíltan beszél az új tervekről, úgyhogy hamarosan várható a tényleges bejelentés. A NASA egyik legfőbb szempontja most a rakéta megbízhatósága, így a még tervezés/építés alatt álló új hordozók (Vulcan, New Glenn, OmegA) nem jöhetnek szóba.
Érdekes látni, hogy a Falcon Heavy egyre több megbízást kap, biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező 10 évben sokat fogjuk még látni repülni. Ennek mi csak nagyon örülünk, a világ jelenlegi legerősebb rakétáját mindig élmény nézni.

Fantáziaképen a PPE és a HALO modulok

Űrhírek – 2020. március 29.

  • Sajnos a koronavírus és a bevezetett korlátozások világszerte egyre inkább az űripart is érintik. A hét elején közölte a NASA, hogy felfüggesztik a James Webb teleszkóp előkészítő és tesztelő munkálatait, így a 2021 márciusára tervezett indítás ismét csúszhat. A SpaceX és a CONAE argentin űrügynökség is bejelentette, hogy a március 30-ra tervezett SAOCOM 1B műhold indítását is elhalasztják, mert nem biztosított az eszköz működtetése az orbitális pályára állást követően.
  • Az Astra cég szintén elhalasztotta immár sokadik alkalommal tervezett indítását. Ezúttal már a Rocket 3.0 nevű rakétájuk indítás előtti ellenőrzésén anomáliát fedeztek fel, ezért lefújták a startot. A hiba okát még keresik, újabb időpontot egyelőre nem adtak meg a következő indítási kísérletre.
  • Sor került azonban két indításra ezen a héten is:
    – kedden Kína bocsátott fel 3 darab Yaogan-30 titkosított katonai műholdat egy Long March 2C rakétával. Ez már a hetedik indítása volt idén Kínának, melyek közül hat sikerrel, egy pedig kudarccal végződött.
    – 26-án az ULA Atlas-5 rakétája juttatta az űrbe sikeresen a hatodik, és egyben utolsó AEHF katonai műholdat. A küldetés érdekessége, hogy ez volt az új amerikai haderőnem, az Űrhaderő első megbízása. A részletekről bővebben itt és itt olvashattok.
  • Alig egy héttel azután, hogy a OneWeb a Roszkoszmosz segítségével 34 kommunikációs műholdat állított sikeresen orbitális pályára, úgy tűnik, csődöt kellett jelentenie az internetszolgáltató cégnek. Korábban is szóltak arról hírek, hogy nehézségekkel küzd a vállalat, most azonban úgy tűnik, végleg megpecsételődött a sorsa, és mintegy 500 dolgozót kénytelen elbocsátani. Ezzel a SpaceX egyik legnagyobb versenytársa tűnhet el a piacról az internetszolgáltatás tekintetében.
  • A SpaceX és a NASA továbbra is május közepén vagy végén tervezi végrehajtani az első emberes Crew Dragon küldetést az ISS-re. Ehhez azonban a közelmúltban történt két hibát is meg kell vizsgálnia Elon Musk cégének: a legutóbbi Starlink küldetés közben a Falcon-9 egyik Merlin hajtóműve hibásodott meg emelkedés során, de már a légkörön kívül, és nem okozott a műholdak pályára állításában gondot (tegyük hozzá, hogy egy ötödik alkalommal használt hordozórakéta esetében lépett fel a probléma). A másik hiba pedig a héten történt, amikor az egyik utolsó alkalommal akarták tesztelni a Crew Dragon ejtőernyőinek működését. A tesztekhez egy külön erre a célra épített kapszulát használtak, melyet egy helikopterrel emeltek a magasba. Emelkedés közben instabillá vált az eszköz, ezért a helikopter pilótája az előírásoknak megfelelően elengedte a kapszulát. Ekkor az ejtőernyők még nem voltak kibocsátásra készen, és ezért nem is tudtak működésbe lépni. Sem a SpaceX, sem a NASA nem tekinti a DM-2 misszió szempontjából kritikus hibáknak ezeket a problémákat, azonban mint szerződött partnerek együttesen kell kivizsgálniuk mindkét esetet.
  • Két hírt is olvashattunk a NASA Lunar Gateway tervezett űrállomásával kapcsolatban. Még múlt héten döntött úgy az űrhivatal, hogy kiveszi az Artemis programból a Hold körüli keringési pályára tervezett állomás megvalósítását, mivel az nem létszükségletű a 2024-re tervezett Holdraszálláshoz. Természetesen nem végleg mondtak le a Gateway létrehozásáról, de minden bizonnyal az évtized közepére vagy második felére csúszik az építés.
    Pénteken azonban egy újabb fontos és váratlan hírt közölt Jim Bridenstine NASA igazgató: megkötötték az első GLS, azaz Gateway Logistics Services szerződést a SpaceX-el, melynek keretében a cég az ISS-hez hasonlóan teherszállítmányt és kísérleti eszközöket fog szállítani a Gateway-re. Ami még érdekesebbé teszi a hírt: ehhez egy teljesen új fejlesztésű Dragon teherűrhajót fognak használni, melyet Dragon XL-nek kereszteltek el (bevallom nekem még szoknom kell ezt a nevet), és 5 tonna szállítmányt lesz képes az űrállomásra juttatni. Ehhez viszont nem lesz elég egy Falcon-9 hordozórakéta, ezért a Falcon Heavy-t fogják bevetni ezen küldetések során. Egyelőre két misszióról (GLS-1 és GLS-2) szól a szerződés, melyek legkorábban a 2020-as évtized közepén valósulhatnak meg.
Az első fantáziakép a Dragon XL-ről
Forrás: SpaceX

SpaceX gyorshírek – Raptor tesztállás, F-9/Falcon Heavy fejlesztési tervek

Érkezett két rövid, de annál érdekesebb hír a SpaceX háza tájáról.

Új Raptor függőleges tesztállás

Valamelyik heti hírösszefoglalónkban már mi is írtuk korábban, hogy a cég McGregorban található telephelyén egy új, függőleges tesztállást épít az új Raptor hajtóműnek, na erről kaptuk most az első képet. Korábban csak vízszintes tesztpadon tesztelték a hajtóművet, de a függőleges irányban már egy éles indítást is jobban tudnak szimulálni. A SpaceX szerint 2019-ben 18 különböző sorozatszámú Raptort teszteltek, összesen 3200 másodperc időtartartamban, és több alkalommal is teljes tolóerővel. Ez jó jelnek tekinthető, úgy tűnik a Raptor fejlesztése jól halad. Ne feledjük, hogy a hajtómű üzemanyaga folyékony metán, szóval egy teljesen új és bonyolult (ún. full flow closed cycle) technológiáról van szó.

Teszt közben a Raptor
Forrás: SpaceX

Vertikális Falcon-9/Falcon Heavy összeszerelés

Az amerikai hadsereg (illetve az összes haderő) 2022-2026 közötti műhold indításaira a pályázat jelenleg is zajlik, melyen természetesen a SpaceX is indul. Két céget fognak majd kiválasztani, melyek az USA legfontosabb/legdrágább/legtitkosabb hadászati műholdjait fogják a világűrbe juttatni, természetesen igen zsíros pénzekről beszélünk. Namár a pályázat egyik feltétele, hogy egyes (főleg nemzetbiztonsági) műholdakat függőlegesen kell a rakéták tetejére szerelni, és ilyennel a SpaceX nem rendelkezik – nem véletlen, borzalmasan drága megoldás. Egy most megjelent tervezet szerint azonban a SpaceX az LC-39A startállomás átalakítására készül, úgy hogy lehetőség legyen a vertikális végszerelésre is. Egy mozgatható épületet terveznek, mely a rakétát is védi rossz idő esetén, illetve indítás előtt itt szerelhető fel a titkos és drága hasznos teher. Bónusz hír, hogy a SpaceX egy nagyobb áramvonalazó kúpot (fairing) is tervezhet a Falcon-9/Falcon Heavy-re, ugyanis a jelenlegi 5.2 m széles fairing-be nem mindegyik hadászati műhold fér bele. Az új fairing 5.4 m széles lenne, ebbe már minden műhold elférne.

A nagyobb fairing és a mobil épület

Űrhírek 2019. június 30.

  • Június 25-én, helyi idő szerint reggel 8:47-kor sikeresen landolt a Soyuz MS-11 űrkapszula 3 űrhajóssal a fedélzetén. Oleg Koronyenko orosz kozmonauta parancsnok, Anne McClain amerikai asztronauta és David Saint-Jacques kanadai űrhajós 204 napos küldetés után tért vissza a Földre, melynek során 4 űrsétát tettek.
  • Néhány órával később lőtték fel a SpaceX harmadik Falcon Heavy rakétáját, mely 11 héten belül a második volt. A következő fellövést legkorábban 2020 végén tervezik, így egy időre sajnos el kell köszönnünk ettől a rakétától és a fellövés illetve landolások nyújtotta élményektől. Az STP-2 küldetésről bővebben itt és itt olvashattok.
  • További hírek a SpaceX háza tájáról:
    – a több, mint egy hónapja fellőtt első 60 db Starlink műhold közül jelenleg 57 üzemel a tervezettnek megfelelően, és közülük 45 már el is érte az előírt orbitális pályát, 5 egység továbbra is emelkedő pályán mozog, de valószínűleg összesen 5 darab műhold végül a Föld légkörében fog megsemmisülni.
    – Az új generációs Starship űrhajó fejlesztése és első prototípusainak építése még javában zajlik, ám a cég már most tárgyalásokat folytat az első kereskedelmi célú fellövésről különböző telekommunikációs cégekkel. Jelenleg a céldátum elég közeli: már 2021-ben tervezik felbocsátani az első űrhajót, tehát elég intenzív és izgalmas tesztidőszak elé nézünk.
  • Június 27-én jelentette be a NASA, hogy a New Frontiers küldetés részeként (melynek keretében egyébként a New Horizons űrszonda előbb a Plutó, majd az Ultima Thule, az eddigi legtávolabbi felfedezett objektum mellett elhaladva tart a Kuiper-öv felé), 2026-ban egy drón űrhajót küld a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a jeges Titánra, melynek összetétele megegyezhet a Föld korai állapotával. Miután 2034-ben megérkezik, a drón több tucat helyszínen fog leszállni, hogy megvizsgálja a bolygó kémiai összetételét, és a felszínen végbemenő folyamatokat.
  • A Holdraszállás 50. évfordulójára készülődve a NASA restaurálta azt a történelmi irányítóközpontot Houstonban, ahonnan az Apollo-missziókat (így a 4 sikeres Holdraszállást is) irányították. Az átadási ünnepségen részt vett az Apollo-11 küldetésirányítója, Gene Kranz is, aki Jim Bridenstine NASA adminisztrátor oldalán adta át az irányítótermet. A termet a lehető legélethűbben igyekeztek az akkori állapotoknak megfelelően berendezni, mely az alábbi videóban jól is látszik:
    https://www.youtube.com/watch?v=CnOWQ8NsPrg
  • Június 27-én érkezett meg a NASA New Orleans-i összeszerelő központjába az a 4 darab RS-25 hajtómű, mely az első SLS rakétát fogja hajtani az Artemis-1 küldetés során. A rakéta eddigi történetét ismerve már ez is nagy hír, hiszen aránytalanul sok pénzt és időt emésztett már fel ez a projekt az elmúlt jó pár év során…
  • Június 29-én a Rocket Lab új-zélandi űripari magánvállalat sikeresen fellőtte hetedik rakétáját is a Mahia-félszigeten található LC-1 indítóállásról. A “Make it Rain” nevű misszió a cég idei harmadik fellövése volt, melynek keretében 7 amerikai és új-zélandi műholdat juttattak Alacsony Földkörüli Pályára. A fellövést visszanézhetitek az alábbi videóban:
    https://www.youtube.com/watch?v=idKCy8LdyKo

Összefoglaló a Falcon Heavy mai fellövéséről

A rakétát végül a tervezett időponthoz képest 3 órával később, helyi idő szerint kedd éjjel, 2:30-kor indították el eddigi legnehezebb missziójára. Ahogy az előző cikkben írtuk, az első éjszakai fellövés valóban rendkívüli látvánnyal szolgált, és remek fotók készültek az emelkedésről, és a gyorsítórakéták visszatéréséről is.

Read moreÖsszefoglaló a Falcon Heavy mai fellövéséről

SpaceX | Falcon Heavy STP-2 küldetés profil

Holnap korán reggel újra Falcon Heavy kilövést nézhetünk. Ti felkeltek megnézni? Mi bztosan 🙂 Ez lesz az első éjszakai indítás, szóval fantasztikus látványra számítunk. Most azonban nézzük a fontosabb részleteket, a küldesről korábbi cikkeink pedig itt és itt olvashatóak.

Kilövés ideje, helye: 2019. június 25. 03:30-07:30 UTC (magyar idő szerint 05:30-09:30), Launch Complex 39A (LC-39A), Kennedy Space Center, Florida.
Megbízó, rakománysúly: 23 különböző kisebb műhold az STP tesztprogram keretében – megbízó az Amerikai Légierő, Nemzetbiztosági Hivatal, egyetemek stb. a rakomány össztömege 3700 kg. A műholdak 2 különböző Alacsony Föld Körüli (Low Earth Orbit) és egy Közepes Föld Körüli (Medium Earth Orbit) Pályára állnak majd. A második fokozatot ezért négyszer gyújtják majd be, a műholdak teljes 6 óra (!) alatt hagyják majd el a második fokozatot (deployment). Ez lesz a SpaceX eddigi legbonyolultabb, és leghosszabb küldetése.
Landolás: A két gyorsító fokozat (side boosters) a kilövés helyén lévő Landing Zone-1-re (LZ-1) és Landing Zone-2-re (LZ-2) fognak visszatérni. A gyorsító fokozatoknak ez lesz a második küldetése, először az Arabsat-6 misszión használták őket. A középső fokozat szokásos módon tovább működik a gyorsító fokozatok leválása után, ezért az Atlanti-óceánon már várakozó Of Course I Still Love You (OCISLY) nevű drónhajóra fog leszállni. A drónhajó csúcsot jelentő, 1240 kilométerre lesz a partoktól, ez szintén az eddig legtávolabbi landolás az óceánon.
Fairing (áramvonalazó kúp): Két hajó, a Go Navigator, és a Go Ms. Tree (korábbi nevén Mr. Stevens) is készenlétben áll, úgyhogy várható a fairing-ek begyűjtése.

A rakéta már készen áll a hangárban
Forrás: SpaceX

Hol tudom nézni a fellövést?

A SpaceX hivatalos Youtube csatornáján, vagy Everyday Astronaut-nál, alul vannak a stream-ek:

Hamarosan újra Falcon Heavy!

Áprilisban már írtunk a SpaceX STP-2 küldetésről, mely jelenleg magyar idő szerint hétfő hajnalban indul útnak.
Több újdonság és érdekesség is érkezett azóta, pl.:

  • Első alkalom, hogy Falcon Heavy küldetésen használt side booster-eket újrahasználnak (korábban az Arabsat-6-on már repültek)
  • Legtávolabbi landolás a középső fokozattal az óceánon, kb. 1240 km-re a kilövőállástól
  • A 3 különböző pálya miatt, a második fokozatot 4-szer gyújtják be 6 óra alatt, hogy mindegyik műhold a megfelelő pályára tudjon állni

Jövünk majd a hétvége környékén a szokásos előzetessel is, addig is pár érdekes tweet, köztük az első képek a “koszos” rakétáról, a static fire teszt előtt:

Illetve Elon beismeri, hogy ez lesz az eddig legnehezebb landolásuk:

Érdemes lesz szerintem fentmaradni hétfő éjjel 🙂 És ne felejtsük, hogy ez lesz az első éjszakai indítása is a Falcon Heavy-nek. Várjuk nagyon!

Űrtörténelem – SpaceX 4. rész – A Falcon Heavy

A Falcon Heavy a SpaceX eddigi legerősebb rakétája, ami a világon jelenleg használt járműveket maga mögé utasítja hasznos teher kapacitásban, de a valaha épített rakéták közül is a 3. helyet foglalja el, csak az óriási Saturn V és N1 rakéták voltak képesek több hasznos terhet az űrbe juttatni. Ezért úgy gondoltuk, hogy egy külön rész illeti meg az óriási és csodálatos Falcon Heavy-t.

Read moreŰrtörténelem – SpaceX 4. rész – A Falcon Heavy

SpaceX – Arabsat-6A küldetés

A SpaceX Falcon Heavy típusú rakétájának első kereskedelmi célú fellövését április 11-én hajtották végre a híres múlttal rendelkező 39A kilövő állásról a Kennedy Űrközpontból.

Az Egyesült Arab Emírségek 2015 tavaszán megállapodást kötött a SpaceX-el egy kommunikációs műhold, az Arabsat-6A felbocsátásáról. A műhold az Arabsat-6G program egyik tagja, melynél a legmodernebb napelemeket felhasználva, illetve közepes magasságú Föld körüli pályára (GEO=geostacionárius pálya) állítva legalább 15 év élettartamot terveztek. Ehhez a magassághoz azonban egy erős rakétára volt szükség, mely a szükséges pályára tudja állítani a műholdat, ezért a 2015-ös viszonyokat tekintve csak a SpaceX Falcon 9, vagy a 2012 óta fejlesztés alatt álló Falcon Heavy (erről a rakétáról bővebben a SpaceX történetéről szóló külön fejezetekben írunk) típusú hordozója jöhetett szóba. Végül szeptemberben a Falcon Heavy mellett döntöttek a megbízók, és 2017-2018 körül kívánták fellőni a több mint 6000 kg-os műholdat. Azonban többszöri halasztás után csak 2019. április 11-én történt meg a fellövés.

Credit: Jared Haworth, flickr

Read moreSpaceX – Arabsat-6A küldetés