Sikeres tengeri indítás

Ma hajnalban egy átalakított uszályról sikeres űrstartot hajtott végre Kína. A Long March-11 hordozóeszköz kilenc darab Jilin-1 Gaofen-03 műholdat állított pályára sikeresen, a jelentések szerint az összes kibocsátott eszköz a tervezett pályán van. Idén ez volt 27. kínai indítás, 73. globálisan. Küldetés profilunkat itt olvashatjátok.

Forrás: CGTN

Kína (CASC) 🇨🇳 | Jilin-1 Gaofen-03 küldetés profil

Kína ismét rakétát indít – a Sárga-tengerről. Egy tengeri indítóplatform segítségével fogják elstartolni a Long March-11 (Hosszú Menetelés-11) hordozórakétát, kilenc darab Jilin-1 Gaofen-03 (magyarosan Csilin-1 Kaofen-03) távérzékelési holddal a fedélzetén.

Indítás ideje, helye: 2020. szeptember 15. magyar idő szerint 03:23, Sea Launch tengeri indítóplatform, Sárga-tenger
Megbízó, rakomány: kilenc darab Jilin-1 Gaofen-03 polgári távérzékelő szatelit
Hordozórakéta: a CASC Long March-11 rakétája
Pálya: alacsony Föld körüli pálya (LEO)
Élő közvetítés: sajnos nem valószínű hogy lesz, beszámolónkban lesz az indításról a videó
Indítás kimenetele: sikeres indítás (beszámoló itt)

A műholdak
Ezen a rakétán kilenc darab Jilin-1 Gaofen-03 (03B – 03J) műhold fog utazni. A Jilin-konstelláció egy polgári felhasználású kereskedelmi távérzékelési/földmegfigyelő műholdflotta.
Egy darab műhold van jelenleg alacsony Föld körüli pályán, ami egy előző LM-11-el indult tavaly nyáron. A műholdakat a Chang Guang Satellite Technology Co. gyártja és üzemelteti.
Egy műhold tömege 42 kilogramm, napelemekkel és akkumulátorokkal van biztosítva az áramellátása. 580 kilométeres pályáról végez képalkotási feladatokat, 1 méteres felbontással – 17 kilométeres sávokban.

A hordozórakéta
A Long March-11 (Hosszú Menetelés-11, Chang Zheng-11 – CZ-11) a Long March-rakétacsalád tagja. Kis terhek alacsony pályára állítására szokták használni – eddig kilencszer indult LEO-ra vagy SSO-ra, teljes sikerrel. A kilenc indítás közül egyszer történt start a tengeri platformról, a mostani indítás lesz a második ilyen próbálkozás. Négylépcsős a rakéta, összes fokozata szilárd hajtóanyagú rakétamotorokkal van ellátva. A hordozóeszközt a China Academy of Launch Vehicle Technology (CALT) fejlesztette ki a Dong Feng-31 ballisztikus rakéta alapján. Ennek köszönhetően tudják a rakétát ún. “cold launch” módon indítani – ekkor a rakétát nem a saját hajtóműve emeli el a talajtól, hanem egy silóból/tartályból sűrített levegővel kilökik, s a levegőben gyújták be a rakétamotort.
Indítási tömege 58 tonna, LEO-ra 700 kilogrammot, SSO-ra 500 kilogrammot tud pályára állítani. Ezzel a teljesítménnyel az amerikai Pegasus vagy Minotaur I rakétákhoz lehetne hasonlítani.

A Long March-11 rakéta a végszereledében – a rakéta körül található burkolat a tároló, ahonnan sűrített levegő segítségével kilökik a járművet és a levegőben pedig beindítja hajtóművét
Forrás: China Daily

Nem túl szerencsés a mai nap….

Kínának sem sikerült egy indítás. Sajnos erről a küldetésről nem tudtunk időben részletes profilt készíteni, ugyanis nem jelentették be napokkal előre a küldetést.

Az ExPace kínai magánvállalat Kuaizhou-1A (magyarosan Kuajcsou) szilárd hajtóanyagú rakétájával tervezték pályára állítani a Jilin-1 Gaofen-02C műholdat (magy. Csilin-1 Kaofen-02C). Az indítást egy mobil platformról hajtották végre a Csiücsüan Űrközpontból magyar idő szerint 8:20-kor. Furcsa módon semmilyen sikert megerősítő hír nem érkezett a kínai médiából, egy portál jelentett sikeres startot – a publikálást követően nemsokkal visszavonták a cikket. Valószínűleg a rakéta későbbi fokozataiban, vagy a műholdban volt a hiba.

A Jilin műholdak nagyfelbontású optikai távérzékelési holdak, kereskedelmi-polgári célokra. A Jilin-Gaofen-2 szateliteknek 0,75 méteres pánkromatikus felbontásuk van, 3 méteres multispektrális módban. 40 kilométeres sávban tudnak képeket készíteni, 535 kilométeres pályamagassággal. Jelenleg két ilyen típúsú műhold van pályán, egy pedig elveszett a Kuaizhou-11 tesztindításakor. Meghajtásukról és tömegükről nincs információnk, ahogy a képen is láthatjuk napelemek látják el árammal a holdakat.

Kína (CASC) 🇨🇳 | Gaofen-11-02 küldetés profil

Hétfő reggel pontban nyolc órakor egy Long March-4B rakéta fog elemelkedni a Tajjüan Űrközpontból a Gaofen-11-02 polgári (vagy katonai, de erről később) földmegyfigyelő műholddal a rakterében.

Indítás ideje, helye: 2020. szeptember 7. magyar idő szerint 08:00, Tajjüan Űrközpont – Launch Complex 1, Kína 🇨🇳
Megbízó, rakomány: Gaofen-11-02 polgári nagyfelbontású földmegfigyelő műhold a China High Definiton Earth Observation (CHEOS) tagja, a CNSA üzemelteti
Hordozórakéta: a CASC Long March-4B rakétája
Pálya: alacsony napszinkron pálya (SSO)
Élő közvetítés: nem valószínű hogy lesz, amint elérhető videófelvétel frssítjük cikkünket

Long March-4B korábbi indítása
Forrás: CN News

A Long March-4B
A Long March-4B (Hosszú Menetelés-4B, vagy CZ-4B) egy kínai közepes teherbírású hordozórakéta. Általában alacsony Föld körüli pályára (LEO), vagy alacsony napszinkron pályára (SSO) szoktak műholdakat indítani ezzel a típussal. Három fokozattal rendelkezik, mindegyikük cseppfolyós hipergolikus (UDMH/N2O4, asszimetrikus-dimetilhidrazin és dinitrogén-tetraoxid) hajtóanyagot használ. Ennek a hajtóanyag-keveréknek az érdekessége hogy öngyulladó, így egyszerűbbre tudták építeni a hajtóműveket (gyújtószerkezet hiánya miatt). Hasznos teher: LEO: 4200 kg, SSO: 2600 kg, GTO (geostacionárius átviteli pálya): 1500 kg.

A Gaofen (vagy Kaofen) 11-02 a Gaofen műholdak 11. szériájának második műholdja. Ez első ilyen típusú szatelit 2018. nyarán állt pályára. A Gaofen-11-et a China Academy of Space Technology (CAST) fejleszti és építi, ami a CASC leányvállalata. Nagyon kevés részletet lehet tudni az eszközről és annak képességeiről. Egy optikai műszerről van szó, becslések szerint egy 1,7 méteres tükörrel lehet felszerelve, amit már katonai célra is lehet használni, mert 1 méter alatti felbontást ad – érdekesség képpen, az amerikai szupernehéz (és szupertitkos) KH-11 Kennen optikai kémműholdaknak 2,4 méteres tükörrel vannak felszerelve. A kínai állami hírportálok szerint a Gaofen-11 műholdak telkek- és egyéb területi mérésekre, várostervezésre, úthálózat-tervezésre, mezőgazdasági és katasztrófa-elhárítási célokra lesznek használva.

Egy Gaofen-műhold 3D renderképe a kínai irányítóteremből
Forrás: Gunther’s Space Page

Űrhírek – 2020. augusztus 23.

  • Hétfőn sikeresen lezajlott a Starship SN-6 prototípus kriogenikus nyomástesztje. Néhány nappal később pedig be is szerelték az új Raptor SN-29 hajtóművet, amivel a tervek szerint ma fogják megkísérelni a statikus hajtóműtesztet. Ha pedig ezt is sikerrel teljesítette az SN-6, jövő pénteken sor kerülhet a 150 méteres ugrásra.
  • Szintén hétfőn ünnepelte 87. születésnapját Gene Kranz, a NASA korábbi repülésigazgatója. Kranz volt a többek között “szerencsés kudarccal” végződött Apollo-13 küldetésen szolgálatot teljesítő csapatok egyik vezetője, és épp a baleset alatt beosztott repülési igazgató. Az ő nem tervezett elsődleges feladata lett, hogy megszervezze a három űrhajós, Jim Lovell, Fred Haise és Jack Swigert élve visszahozatalát a Földre, és megszervezze, koordinálja a mentési műveleteket. Kranz összesen 34 évig volt a NASA alkalmazottja. Boldog születésnapot és még sok egészséges és nyugodt évet kívánunk neki!
  • Kedden hajtotta végre sikerrel a SpaceX a Starlink-10 küldetést, melynek keretében 58 db Starlink műholdat és 3 db SkySat földmegfigyelő műholdat állítottak Föld körüli pályára. A küldetés érdekessége volt, hogy a Falcon-9 1049 rakéta hatodik alkalommal indult el és tért is vissza sikeresen a Földre. A küldetésprofilt itt, a rövid beszámolót pedig itt és itt találjátok.
  • Magyar idő szerint kedd este negyed 8 körül vált le a Nemzetközi Űrállomásról az utolsó HTV-9 japán teherűrhajó. Az újgenerációs HTV-X űrhajó első repülésére még kb. másfél évet kell várnunk, hiszen a tervek szerint legkorábban 2022 februárjában szállít először utánpótlást majd az ISS-re.
  • Kedden megérkezett Cape Canaveralba a SpaceX Crew-1 misszión bevetésre kerülő Crew Dragon űrhajója. A Dragont minden szükséges tesztnek alávetették még Hawthorne-ban, és miután ezeket sikerrel teljesítette kerülhetett sor az átszállításra Floridaba. A SpaceX mérnökei az utolsó szerelési munkálatokat fogják végrehajtani rajta, és felkészítik a múlt héten nyilvánosságra hozott október 23-i tervezett indulásra. Eközben a Falcon-9 B1061 hordozórakéta első fokozata már a hangárban várakozik, a második fokozaton pedig sikeres statikus hajtóműtesztet hajtottak végre McGregorban.
  • A hét közepén Elon Musk egy Twitter-bejegyzésben számolt be arról, hogy az egyik, épp tesztelés alatt álló Raptorral 330 bar kamranyomást sikerült elérniük károsodás vagy utólagos megsemmisülés nélkül, ami új rekordnak számít az űriparban. A végső cél 350 bar nyomás, de Musk egy válaszában azt is megerősítette, hogy az SN-40 jelzésű hajtómű már a most tesztelés alatt állóhoz képest fejlesztéseket tartalmaz, így a további nyomásszint-növelés és rekorddöntés sem várat talán sokáig magára.
  • December 6-án szállhat le a a japán Hayabusa-2 űrszonda, mely a Ryugu kisbolygó felszínéből vett mintával fog visszatérni a Földre. További információk ebben a cikkben.
  • Kína is újabb sikeres rakétaindítást hajtott végre magyar idő szerint ma hajnalban. A Long March 2D rakéta a Gaofen-9-05 polgári földmegfigyelő műholdat juttatta sikeresen az űrbe. Bővebben a küldetés profilban és a beszámolóban tudtok olvasni erről a misszióról.
A Falcon-9 B1049 hatodik indítása augusztus 18-án
Fotó: SpaceX

Sikeresen indítás hajnalban

Ma hajnalban egy kínai Long March-2D (Hosszú Menetelés-2D) hordozórakéta sikeresen pályája állította a Gaofen-9-05 földmegfigyelő műholdat. Utólag kiderült, hogy a fő rakomány mellett két kisebb űreszközt is magával vitt a rakéta – egy többfunkciós tesztműholdat, illetve a Tintuo-5 névre hallgató szatelitet, melyet a Nemzeti Védelmi Technológiai Egyetem épített. A tesztműhold navigációs és kommunikációs technológiákat fog tesztelni, míg a Tintuo-5 Föld körüli pályról fog hajókról és űreszközökről telemetriai adatokat és egyéb információkat gyűjteni és továbbítani, illetve IoT (Internet of Things) célokra is alkalmazni fogják. A küldetésről részletesebben ezen a linken lehet olvasni.

Képek a reggeli startról
Forrás: CGTN News

Kína (CASC) 🇨🇳 | Gaofen-9-05 küldetés profil

Vasárnap hajnalban Kínából ismét indul egy rakéta – a rakománya egy Gaofen-9 műhold lesz, pontosabban a Gaofen-9-05, az ötödik műhold a kilencedik generációs Gaofen földmegfigyelő műholdkonstellációban. Lássuk is a részleteket:

Indítás ideje, helye: 2020. augusztus 23. magyar idő szerint 04:25, Csiücsüan Űrközpont – Launch Area 4, Kína 🇨🇳
Megbízó, rakomány: Gaofen-9-05 polgári földmegfigyelő műhold a China High Definiton Earth Observation (CHEOS) tagja, a CNSA üzemelteti
Hordozórakéta: a CASC Long March-2D rakétája
Pálya: alacsony napszinkron pálya (SSO) – 617×664 km, 98.01° inklinációval
Élő közvetítés: a beszámolónkban összefoglaltuk az indítást
Indítás kimenetele: sikeres indítás

Az előző Gaofen-9 startja
Forrás: Xinhua

A Gaofen műholdrendszer
A Gaofen műholdak részei Kína polgári földmegfigyelő hálózatának, a China High Definiton Earth Observation, röviden CHEOS-nak. Ez lesz az ötödik Gaofen-9 típusú szatelit pályára állítása, ezt jelzi a 05. A katonai célra szánt Yaogan-9 földmegyfigyelő műhold alapján építették őket, a CAST2000 műholdplatformra. Áramellátását két kihajtható napelemtábla biztosítja akkumulátorok segítségével. Két darab pánkromatikus kamera található az Gaofenen, illetve egy mikrohullámú távérzékelési eszköz is.
Egy méternél jobb felbontású optikai képeket fog szolgáltatni, melyeket többnyire várostervezési, úthálozat építési és pontos földmérési célokra fognak felhasználni.
Mezőgazdasági használatban termés mennyiségének a megbecsülését fogja elősegíteni, illetve esetleges katasztrófahelyzet esetén az érintett terület megfigyelést biztosítja majd. Kína a CHEOS projektet 2010-ben indította ami azóta ez egyik legnagyobb nemzeti technológiai és tudományos projekté nőtte ki magát.
Az előző Gaofen misszióról szóló profilunkat itt lehet elolvasni.

Űrhírek – 2020. augusztus 9.

  • Kedden egy újabb történelmi tesztet hajtott végre a SpaceX: első alkalommal repült irányított keretek között egy teljes méretarányú Starship prototípus Boca Chicaban. A 150 méteres tesztugrás beszámolóját itt találjátok.
  • Augusztus 5-én szerdán ünnepelte volna 90. születésnapját Neil Armstrong, az első ember, aki a Hold felszínére lépett.
  • Szintén szerdán hajtotta végre a NASA az SLS első teljesen megépült hordozórakétájának 4. soron következő tesztjét az összesen 8 részből álló tesztsorozatból. Ezúttal a rakéta meghajtásáért felelős rendszereit vizsgálták, melyek a 4 db RS-25 hajtómű működéséért lesznek felelősek. A július 20-án kezdődött teszt sikerrel lezajlott, így a mérnökök immár a következő, hidraulikus rendszerekre, és a röppálya irányvektorait szabályzó egységek tesztjére fókuszálhatnak.
  • Ugyancsak szerdán jelentette be az SES (Société Européenne des Satellites), luxemburgi székhelyű európai műholdakért felelős központ, hogy a ULA-t és a SpaceX-et bízzák meg különböző kommunikációs műholdak felbocsátásával 2022-ben. A ULA egy Atlas-V 531 rakétával két darab, a Boeing által épített ún. C-sávban működő műholdat fog felbocsátani, a SpaceX pedig minimum kettő, de lehet, hogy végül három hasonló műholdat fog orbitális pályára állítani, valószínűleg Falcon-9 rakétákkal. Ez utóbbi műholdakat a Northrop Grumman fogja gyártani. Ezek a középső C-sávban, kb. 280 MHz-en működő műholdak az Egyesült Államok mintegy 120 millió háztartása számára biztosítanak majd 5G internethálózatot, a felbocsátásuk előtt azonban még az FCC (Federal Communications Commission – Szövetségi Távközlési Bizottság) jóváhagyása is szükséges.
  • Augusztus 6-án csütörtökön sikeresen alacsony Napszinkron pályára állt egy kínai Gaofen-9 földmegfigyelő műhold. Az indítást egy Long March 2D rakétával hajtották végre Csiücsüan Űrközpontból. A küldetés profilt itt, az indítás rövid beszámolóját pedig itt olvashatjátok.
  • Jó hírek érkeztek a Rocket Labtől! A múlt heti bejelentés után, miszerint még ebben a hónapban visszatér az Electron rakéta az indítóállásra, újabb fejlesztésekről számolt be a cég. Az újításokról készült cikkben még több információt találhattok.
  • Pénteken többszöri halasztás után elindult a Starlink-9 küldetés. A küldetés profilt itt, a beszámolót itt olvashatjátok.
  • Szintén pénteken, kissé meglepő módon hozta nyilvánosságra az USAF (Amerikai Légierő) a 2022 és 2026 közötti műholdindításaira kiírt pályázaton. Hasonlóan a feljebb említett SES-küldetésekhez, itt is a ULA és a SpaceX ajánlatát választotta a Légierő. További infók ebben a cikkben.
  • Tegnap hazatért a DM-2 küldetés űrhajója, a Crew Dragon Endeavour Cape Canaveral kikötőjébe. A Go Navigator kiszolgáló hajó a hét közepén indult el Pensacolaból, és néhány napos út után érkezett meg Port Canaveralba.
A NASA SLS tesztállása

Kína (CASC) 🇨🇳 | Gaofen-9-04 küldetés profil

Holnap reggel egy Long March-2D hordozórakéta fog indulni a Csiücsüan Űrközpontból egy Gaofen földmegfigyelő műholddal a rakterében. Összesítettük az indítás részleteit és pár információt a rakományról.

Indítás ideje, helye: 2020. augusztus 6. magyar idő szerint 06:00, Csiücsüan Űrközpont – Launch Area 4, Kína 🇨🇳
Megbízó, rakomány: Gaofen-9-04 polgári földmegfigyelő műhold a China High Definiton Earth Observation (CHEOS) tagja, a CNSA üzemelteti
Hordozórakéta: a CASC Long March-2D rakétája
Pálya: alacsony napszinkron pálya (SSO) – 617×664 km, 98.01° inklinációval
Élő közvetítés: beszámolónkban megtalálható az indításról készült felvétel, élő közvetítés sajnos nem volt
Indítás kimenetele: sikeres indítás

Egy korábbi Gaofen-9 indítása
Forrás: NSF

A Gaofen műholdrendszer
A Gaofen műholdak részei Kína polgári földmegfigyelő hálózatának, a China High Definiton Earth Observation, röviden CHEOS-nak. Ez lesz a negyedik Gaofen-9 típusú szatelit pályára állítása, ezt jelzi a 04. A katonai célra szánt Yaogan-9 földmegyfigyelő műhold alapján építették őket, valószínűleg a CAST2000 műholdplatformra. Áramellátását két kihajtható napelemtábla biztosítja akkumulátorok segítségével. Két darab pánkromatikus kamera található az Gaofenen, illetve egy mikrohullámú távérzékelési eszköz is.
Egy méternél jobb felbontású optikai képeket fog szolgáltatni, melyeket többnyire várostervezési, úthálozat építési és pontos földmérési célokra fognak felhasználni.
Mezőgazdasági használatban termés mennyiségének a megbecsülését fogja elősegíteni, illetve esetleges katasztrófahelyzet esetén az érintett terület megfigyelést biztosítja majd. Kína a CHEOS projektet 2010-ben indította ami azóta ez egyik legnagyobb nemzeti technológiai és tudományos projekté nőtte ki magát. A Long March-2D indítójárműről hamarosan egy cikksorozatunkban tervezünk írni.

Gaofen-9 szatelit (animáció)
Forrás: Gunter’s Space Page