Űrhírek – 2020. április 19.

Szerencsére erről a hétről csak jó híreket tudtunk összegyűjteni nektek!

  • Sikeres tesztet hajtott végre hétfőn a Northrop Grumman Space System a James Webb űrteleszkóp fő tükrével. A teszten a tükör kinyitását és helyes rögzítését szimulálták. Az óriási, több mint 6,5 méter átmérőjű szerkezet tesztjét személyesen felügyelte a gyártó cég munkatársa, mert ezen kívül már csak egyszer, közvetlenül az indítás előtt fogják kinyitni a tükröt legközelebb. Egy rövid videót is megnézhettek erről:
  • Az OSIRIS-REx űrszonda is egy sikeres próbán van túl. Az eszköz 2018 óta kering a Bennu nevű aszteroida körül, és a tervek szerint idén augusztusban fog mintát venni a felszínéből, melyet vissza is juttat majd a Földre. Ehhez a mintavételhez végeztek most el egy tesztet, amin minden eddiginél jobban megközelítették a Bennu felszínét, mindössze 75 méter volt a két test között. A tervek szerint augusztus 25-én végzik el élesben a mintavételt, amivel 2021 márciusában indul vissza a Földre az űrszonda. Egy rövid animációt is láthattok a megközelítésről ezen a linken.
  • Újabb megrendeléseket nyert a SpaceX és a Rocket Lab is. Előbbit az Exolaunch cég bízta meg, mely rideshare küldetéseket szervez, utóbbi pedig a japán Synspective nevű céggel kötött szerződést egy műhold űrbe juttatására. A részletekről ebben a cikkben olvashattok.
  • Pénteken több fontos esemény történt illetve hír érkezett.
    – magyar idő szerint reggel visszatért az Expedíció-62 legénysége az ISS-ről. Oleg Skripochka Szojuz-parancsnok kozmonauta, Jessica Meir és Andrew Morgan asztronauták a Szojuz MS-15 űrhajóval problémamentesen landolt a kazasztáni sztyeppén. További infót, képeket és videót itt találtok.
    – Jim Bridenstine, a NASA igazgatója rendkívüli tweet üzenetben jelentette be a Twitteren, hogy május 27-én indul a DM-2 küldetés az ISS-re. A jelenlegi körülmények között ez még inkább örömteli, és nem titkoltan már nagyon várjuk a történelmi eseményt! Még több infót ebben a cikkben találtok.
    – Két héttel az SN-3 prototípus sikertelen tesztje után már el is készült a SpaceX az SN-4 teljes tankrészével, melyet jövő héten át is szállítanak a teszt- és indítópadra. A megyei sheriff hivatal már ki is adta az újabb útlezárások időpontját, amik már jövő heti teszteket is előrevetítenek. Az elképesztő tempójú építés és fejlesztés egyre inkább megközelíti Elon Musk azon álmát, hogy hetente egy Starshipet állítsanak teljesen össze a későbbiekben.
A Szojuz MS-15 az ISS-ről való leválás után
Forrás: Roszkoszmosz

Űrhírek – 2020. február 2.

  • A hét elején rögtön egy érdekes hírt olvashattunk arról, hogy 2024-től kereskedelmi modullal bővülhet az ISS. További információkat ebben a cikkben találtok.
  • Január 29-én újabb 60 darab Starlink műholdat juttatott az űrbe a SpaceX. A küldetésen használt Falcon 9 hordozórakétának ez volt a harmadik útja, és ezúttal is sikeresen, bár a megszokotthoz képest egy kicsit keményebben landolt az Atlanti-óceánon várakozó drónhajón, de külső sérülés nem látszott a felvételeken.
  • Ha már SpaceX…nem telik el hét, hogy ne röppenne fel valami hír a Starship építésével, fejlesztésével kapcsolatban. A legutóbbi információk szerint a cég azt tervezi, hogy visszaköltözik az alig egy éve bezárt Los Angeles-i kikötőben felépített bázisra is. Ennek okát még nem ismerjük, lehet, hogy a Starship bizonyos részeit fogják csak itt gyártani, lehet egész űrhajókat állítanak majd össze később. De abból a szempontból nem meglepő ez a lépés, hogy a helyszín mindössze kb. 35 km-re van a SpaceX hawthorne-i főhadiszállásától.
  • Január 31-én került sor a Rocket Lab első idei küldetésére. A cég “Birds of a feather” névre keresztelt missziója keretében a National Reconnaissance Office (Nemzeti Felderítő Hivatal) műholdját állította orbitális pályára. A továbbra is 100%-os sikert magáénak mondható vállalat vezetője, Peter Beck a küldetés után nyilatkozta, hogy a légkörbe visszatérő hordozórakéta az előző misszióval teljesen megegyező, előre programozott röppályát követett, ami egy újabb lépést jelent az újrahasznosíthatóság felé vezető úton.
  • Sajnos nem csak örömteli eseményekről tudunk beszámolni. A héten ugyanis három korábbi tragédia évfordulója is volt: 1967. január 27-én vesztette életét az Apollo-1 háromtagú legénysége egy földi tesztelés során. 1986. január 28-án robbant fel a Challenger űrrepülőgép az indítás 73. másodpercében, hét űrhajós halálát okozva. 2003. február 1-jén pedig a Columbia űrsikló a visszatéréskor semmisült meg, a szintén hét tagú legénységnek esélye sem volt a túlélésre, a baleset azonban megelőzhető lett volna.
  • Tovább csúszhat a James Webb Űrteleszkóp indítása. A Government Accountability Office (Kormányzati Elszámoltathatósági Hivatal) szokásos éves jelentése szerint mindössze 12% az esélye, hogy 2021. márciusában útnak indíthatják a Hubble-t leváltandó teleszkópot. Az újabb csúszás veszélye azután merült fel, hogy az amúgy is rengeteg halasztás utáni, egyre szűkebb határidők miatt eleve nehéz tartani az ütemtervet, miközben tavaly márciusban és áprilisban is hibákat fedeztek fel az eszköz kommunikációs berendezéseiben. Az iroda mostani becslése szerint 2021 júliusára tolódhat az indítás.
  • A James Webb teleszkóp indítása mellett a NASA Artemis programja is további késést szenvedhet el. A jelenlegi tervek szerint 2024-ben lépne újra a Hold felszínére amerikai asztronauta, azonban a Fehér Ház által a héten kiadott jegyzékben már 2028-ra becsüli az első emberes küldetést égi kísérőnkre. A fő aggodalomként a holdkompot jelölik meg, melynek kifejlesztését a NASA kereskedelmi magáncégeknek adta ki. Ez azonban azt is jelenti, hogy a nyertes cég tulajdona marad az eszköz, ők lesznek felelősek az irányításért és a fenntartásért is, tehát nem egy helyen összpontosul a felelősség. A jegyzék egy másik dátumot is kijelöl: 2033-ig Mars körüli pályára kell állítani az első űrhajósokat. De ahogy a NASA nagyobb horderejű programjait elnézzük, valószínűleg ez a dátum se lesz tarható…
  • Kis híján összeütközött két műhold az űrben, Föld körüli pályájukon. Az IRAS (Infrared Astronomical Satellite) és a GGSE-4 amerikai űreszközöket mindössze 20 méter választotta el egymástól. A balesetet végül gyors pályakorrekciókkal sikerült elkerülni.
  • Január 30-án hagyta el az ISS-t az NG-12 Cygnus teherűrhajó, mely 2019 novemberében csatlakozott az Űrállomáshoz. Az űrhajónak azonban egy másodlagos küldetése is van. Még további egy hónapig orbitális pályán fog keringeni, ezalatt több kisebb eszközt fog pályára állítani, végül február 29-én a légkörbe visszatéréskor fog elégni. Az NG-12 egyébként az első, mely a NASA CRS-2 programjában, azaz a kereskedelmi utánpótlás szállítási program második fázisában részt vett.

Összeállt a James Webb űrteleszkóp

Végre teljesen összeszerelték a James Webb űrteleszkópot, a két legnagyobb egységet augusztus 29-én rögzítették egymáshoz a NASA szakemberei. Az eszköz a Hubble távcsövet fogja leváltani…illetve az eredeti tervekhez képest már rég a helyébe kellett volna lépjen, ám a projekt jelenleg 12 éves csúszásban van számos halasztás után. Jelenleg 2021 márciusa a tervezett indítási időpont, az ESA (Európai Űrügynökség) egyik Ariane 5 rakétája fogja az űrbe juttatni a hatalmas eszközt.
A NASA első igazgatójáról elnevezett távcső kapacitása a Hubble 70-szerese, infravörös tartományban fog működni, képes átlátni a kozmikus poron is, így a legtávolabbi és leghalványabb égitesteket is nagyobb eséllyel fogja érzékelni. A Földtől mintegy 1,5 millió km-re eltávolodó obszervatórium a tervek szerint 5-10 éven keresztül, teljesen semleges űrbéli körülmények között fog dolgozni, mindenféle érzékelést akadályozó tényezőtől mentesen, így érthetően óriási elvárásokat támasztottak felé a tudósok és csillagászok.

NASA’s James Webb Space Telescope Has Been Assembled for the First Time
Az összeszerelt távcsó a laboratóriumban
Forrás: NASA
Látványos fantáziarajz az óriási teleszkópról
Forrás: NASA