Űrhírek – 2020. augusztus 23.

  • Hétfőn sikeresen lezajlott a Starship SN-6 prototípus kriogenikus nyomástesztje. Néhány nappal később pedig be is szerelték az új Raptor SN-29 hajtóművet, amivel a tervek szerint ma fogják megkísérelni a statikus hajtóműtesztet. Ha pedig ezt is sikerrel teljesítette az SN-6, jövő pénteken sor kerülhet a 150 méteres ugrásra.
  • Szintén hétfőn ünnepelte 87. születésnapját Gene Kranz, a NASA korábbi repülésigazgatója. Kranz volt a többek között “szerencsés kudarccal” végződött Apollo-13 küldetésen szolgálatot teljesítő csapatok egyik vezetője, és épp a baleset alatt beosztott repülési igazgató. Az ő nem tervezett elsődleges feladata lett, hogy megszervezze a három űrhajós, Jim Lovell, Fred Haise és Jack Swigert élve visszahozatalát a Földre, és megszervezze, koordinálja a mentési műveleteket. Kranz összesen 34 évig volt a NASA alkalmazottja. Boldog születésnapot és még sok egészséges és nyugodt évet kívánunk neki!
  • Kedden hajtotta végre sikerrel a SpaceX a Starlink-10 küldetést, melynek keretében 58 db Starlink műholdat és 3 db SkySat földmegfigyelő műholdat állítottak Föld körüli pályára. A küldetés érdekessége volt, hogy a Falcon-9 1049 rakéta hatodik alkalommal indult el és tért is vissza sikeresen a Földre. A küldetésprofilt itt, a rövid beszámolót pedig itt és itt találjátok.
  • Magyar idő szerint kedd este negyed 8 körül vált le a Nemzetközi Űrállomásról az utolsó HTV-9 japán teherűrhajó. Az újgenerációs HTV-X űrhajó első repülésére még kb. másfél évet kell várnunk, hiszen a tervek szerint legkorábban 2022 februárjában szállít először utánpótlást majd az ISS-re.
  • Kedden megérkezett Cape Canaveralba a SpaceX Crew-1 misszión bevetésre kerülő Crew Dragon űrhajója. A Dragont minden szükséges tesztnek alávetették még Hawthorne-ban, és miután ezeket sikerrel teljesítette kerülhetett sor az átszállításra Floridaba. A SpaceX mérnökei az utolsó szerelési munkálatokat fogják végrehajtani rajta, és felkészítik a múlt héten nyilvánosságra hozott október 23-i tervezett indulásra. Eközben a Falcon-9 B1061 hordozórakéta első fokozata már a hangárban várakozik, a második fokozaton pedig sikeres statikus hajtóműtesztet hajtottak végre McGregorban.
  • A hét közepén Elon Musk egy Twitter-bejegyzésben számolt be arról, hogy az egyik, épp tesztelés alatt álló Raptorral 330 bar kamranyomást sikerült elérniük károsodás vagy utólagos megsemmisülés nélkül, ami új rekordnak számít az űriparban. A végső cél 350 bar nyomás, de Musk egy válaszában azt is megerősítette, hogy az SN-40 jelzésű hajtómű már a most tesztelés alatt állóhoz képest fejlesztéseket tartalmaz, így a további nyomásszint-növelés és rekorddöntés sem várat talán sokáig magára.
  • December 6-án szállhat le a a japán Hayabusa-2 űrszonda, mely a Ryugu kisbolygó felszínéből vett mintával fog visszatérni a Földre. További információk ebben a cikkben.
  • Kína is újabb sikeres rakétaindítást hajtott végre magyar idő szerint ma hajnalban. A Long March 2D rakéta a Gaofen-9-05 polgári földmegfigyelő műholdat juttatta sikeresen az űrbe. Bővebben a küldetés profilban és a beszámolóban tudtok olvasni erről a misszióról.
A Falcon-9 B1049 hatodik indítása augusztus 18-án
Fotó: SpaceX

Megkapta a Hayabusa-2 a végső leszállási engedélyt

A Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA) aszteroida minta-visszahozó küldetése a Ryugu kisbolygóhoz hamarosan a véget ér, ugyanis a tervek szerint december 6-án fog belépni a légkörbe az a kapszula, ami az értékes mintákat hordozza. A leszállást az ausztráliai Woomera Range Complex területén tervezik végrehajtani. Ennek a megerősítését jelentette be az ausztrál és japán kormány a napokban.

A mintavétel művészi ábrázolása

A Hayabusa-2 (magyarul: Vándorsólyom-2) küldetést tíz évvel ezelőtt, 2010. augusztusában hagyta jóvá a japán kormány a JAXA kérésére. A küldetés célpontja a 162173 Ryugu C-típusú széntartalmú aszteroida volt. A széntartalmú aszteroidák őrzik meg a legősibb anyagokat a Naprendszerünkben, ásványok, jég és egyéb szerves anyagok keverékeit. Az indítást 2014. november 30-ra tervezték, de ezt december 3-ra kellett halasztani. A Hayabusa-2 2014. december 3-án magyar idő szerint 6:22-kor indult egy H-IIA rakétán a Tanegasima Űrközpontból. A raktérben helyet kapott még a PROCYON kisműhold, ami a Ryugu mellett elrepülve hajtott volna végre méréseket, de meghibásodott az ionhajtóműve, így a küldetés kudarcba fulladt.

A Procyon kisműhold

Az űrszondát a Hayabusa-1 alapján tervezték, pár kisebb fejlesztéssel. Tömege 610 kilogramm üzemanyaggal együtt. A szonda meghajtásáról négy darab ionhajtómű gondoskodik, két kihajtható napelemtábla pedig az áramellátásról. A szondát két darab lítium-ion akkumulátorral is ellátták. Az ionhajtóművek xenont használnak a gyorsításhoz, ebből 66 kilogramm volt a fedélzeten (ez kb. 2000 m/s ∆v -t szolgáltatott). A szonda tájolását star-trackerek (csillag-követők) segítségével határozták meg, 4 darab reakciókerék és hidrazinnal működő reakciófúvókák irányították a Hayabusát. A kommunikációt két darab nagy nyereségű antennával bonyolítják le, 8 vagy 32 kbit/s adatátviteli sebességekkel. Két földi állomás található Japánban ami képes kommunikálni a szondával, de a NASA Deep Space Networkjét és az ESA malargüe-i (Argentína) földi állomását is használatba vették.

2018. június 28-án érkezett meg a Ryugu kisbolygóhoz. Itt körülbelül másfél évig tartózkodott és a következőket végezte el a tudományos küldetése keretében:

  • a Ryugu feltérképezése különböző kamerarendszerekkel
  • a taljban és a felszínen található ásványi anyagok kutatása különböző spektrométerekkel
  • négy kis rover kibocsátása a felszínre, három sikeres volt
  • egy kinetikus ütköző egységgel mesterséges krátert létrehozva mélyebben található minták begyújtése
  • a Ryugu belső szerkezetének a vizsgálata, illetve a napszél hatásainak elemzése

A mintákat egy 16 kilogramm tömegű kapszulába helyezték, ami a szonda oldalára van felerősítve. 2019. novemberében sikeresen végrehajtotta a visszatérő pályára állító manővert, hogy a mintákat szállító kapszula vissza tudjon érkezni a Földre. A tervezett visszatérés december 6-án fog történni. A szonda kiereszti a kapszulát, ami ~12 km/s (43 200 km/h) sebességel fog belépni a légkörbe. A több ezer celsius fokos ionizált légköri gázoktól egy hőpajzs védi meg a visszatérő egységet. 10 km magasságban egy radarjel-visszaverő ejtőernyő kinyílik ami tovább lassítja a kapszulát. Ezután leválik a hőpajzs és egy helymeghatározó jelet kezd sugározni az egység a begyűjtő csapatoknak. A Woomera Range Complex lezárt területén lesz a landolás. Jelenleg a területet az Ausztrál Légierő használja, de a történelem során több katonai és űrhajózási célra is fel volt használva ez a terület, például az első atombomáját is itt robbantotta fel az Egyesült Királyság, illetve innen indították a Black Arrow hordozórakétákat amivel a Prospero műholdat állították pályára.
Landolás után a japán szakemberek begyűjtik a kapszulát és hazaszállítják Japánba a minták vizsgálatára. Körülbelül 100 miligrammnyi aszteroida-por van elraktározva a kapszulában.

A Hayabusa-2 űrszonda további küldetése egyelőre még nincs meghatározva, de két lehetséges forgatóköny van számításban: mivel még körülbelül 30 kilogrammnyi xenon maradt a Hayabusán, egy Vénusz-elrepüléssel egy másik aszteroidához, név szerint a 2001 AV43-hoz tudnák indítani a Hayabusát egy hintamanőver segítségével. A második opció egy másik aszteroida, a 1998 KY26 direkt megközelítése.

HTV-9 teherűrhajó leválás

Magyar idő szerint ma este 19:15-kor válik le az utolsó japán HTV teherűrhajó a Nemzetközi Űrállomásról. A HTV-t előszőr a Harmony modultól csatlakoztatják le, majd a Canadarm-2 robotkar segítségével távolabb emelik és megkezdi a távolodást. A HTV végül majd a Csendes-óceán fölött fog megsemmisülni a légkörbe való belépés közben. A következő generációs HTV-X japán teherszállító bemutatkozására 2022-ben kerül majd sor.

Az eseményt természetesen a NASA élőben közvetíti, bővebb információk pedig itt találhatók.

Forrás: NASA

Megvan a Crew-2 küldetés személyzete is!

Ma véglegessé vált, hogy a NASA Commercial Crew Program Crew-2 (tehát a második éles, hosszútávú) küldetését is a SpaceX fogja végrehajtani – ahogy ez egyébként eddig is szinte biztos volt. Az már korábban ismert volt, hogy a misszióhoz a jelenleg még az ISS-en tartózkodó (és a tervek szerint hétvégén visszatérő), DM-2 küldetésen részt vevő Crew Dragon C206 kapszulát, illetve a Crew-1 küldetés B1061 Falcon-9 hordozórakétáját használják majd, ám ma a négyfős személyzetre is fény derült.
Napközben Thomas Pesquet, az ESA francia űrhajósa már elárulta Twitteren, hogy ő is a 2021 februárjában vagy márciusában induló misszió tagja lesz, és már Hawthorne-ban, a SpaceX kaliforniai főhadiszállásán tartózkodik és meg is kezdte a tréningeket. Ezzel ő lehet az első, aki az Európai Űrügynökség asztronautájaként indulhat az ISS-re a CCP keretén belül. Néhány órával később pedig a legénység másik három tagját is bemutatta a NASA.

A teljes névsor:
– Shane Kimbrough (NASA) – parancsnok
– Megan McArthur (NASA) – pilóta
– Akihiko Hoshide (JAXA) – küldetés specialista
– Thomas Pesquet (ESA) – küldetés specialista

Érdekesség, hogy Megan McArthur férje egy bizonyos Bob Behnken, aki jelenleg a DM-2 küldetés specialistájaként jelenleg is az ISS-en tartózkodik. Tehát mind technikai, mind emberi párhuzam is vonható a két küldetés között, illetve elég kevés űrhajós házaspár mondhatja el magáról, hogy mindketten ugyanazzal az űrhajóval repülhetnek.

Megan McArthur, Shane Kimbrough, Akihiko Hoshide, Thomas Pesquet

Néhány friss információ a DM-2 küldetésről és a későbbi Commercial Crew indításokról

Csütörtökön ülésezett a NASA Repülésbiztonsági Tanácsadó Testülete, és szó volt többek között a Crew-2 küldetésen használandó hardverekről is. Még június elején jelentette be a NASA, hogy a SpaceX Commercial Crew utakról szóló szerződésének módosításával a jövőben lehetősége lesz a cégnek korábban már használt hordozórakéta és Crew Dragon űrhajó használatára. Az ülésen Don McErlean, a testület egyik tagja megerősítette, hogy már a Crew-2 küldetésen korábban már használt eszközök kerülnek bevetésre: a Falcon-9 hordozórakéta a Crew-1 küldetés első fokozata, míg a Crew Dragon kapszula a DM-2 küldetésen használt eszköz lesz. A Crew-1 küldetésen még vadonatúj Falcon-9 (B1061) és Dragon (C207) szállít majd három amerikai és egy japán űrhajóst az ISS-re, a jelenlegi tervek szerint szeptember végén.

A Crew-1 személyzete: Shannon Walker küldetés-specialista, Victor Glover pilóta, Mike Hopkins parancsnok, Soichi Noguchi küldetés-specialista
Fotó: NASA


És ha már szóba került a DM-2…
Már csak egy hét, és visszatér Doug Hurley és Bob Behnken a történelmi küldetés befejezéseként. Az asztronauták május 31-én dokkoltak az ISS-en, és szinte pontosan 2 hónapos ott tartózkodás után, augusztus 1-jén fognak leválni az Űrállomásról. Az előkészületek már elkezdődtek, Hurley és Behnken még a hónap elején tesztelte a Crew Dragon Endeavour létfenntartó rendszereit, és a Földre visszahozandó szállítmány egy részét is bepakolták már. A leválás után egy nappal, a tervek szerint augusztus 2-án fognak landolni az Atlanti-óceánon, ahol összesen hét leszállási és mentési zónát jelöltek ki a NASA szakemberei. A SpaceX egyik mentőhajója, a Go Navigator tegnap már ki is hajózott, és néhány nappal később fogja elérni a kijelölt várakozási helyszínt a Mexikói-öbölben. A másik mentőhajó, a Go Searcher egyelőre még Port Canaveralban várakozik, és később indul el a floridai partoktól keletre kijelölt zónákhoz, annak függvényében, hogy mely landolási helyszínen száll le végül az űrhajó.
Valószínű, mi is közvetíteni fogjuk a leválást és a leszállást is, úgyhogy figyeljétek a híreket majd ez ügyben!

A leszállási zónák
Forrás: Gavin – SpaceXFleet.com

Űrhírek – 2020. július 19.

Ez a hét ismét főleg a halasztásokról szólt, de azért pár indítás így is történt, illetve más hírekről is beszámolhatunk.

  • 14-én kedden két indítás is tervben volt, ám végül mindkét küldetést későbbre halasztották. Először a SpaceX jelentette be, hogy nem indítják aznap a dél-koreai hadsereg Anasis-2 nevű műholdját (a küldetés profilt itt találjátok), és egészen péntekig nem is volt hivatalos a következő dátum. Végül a jelenlegi helyzet szerint holnap, július 20-án indul a műhold. Ezzel még mindig van esélye a SpaceX-nek, hogy megdöntse az Atlantis űrsikló azon rekordját, ami az egymás utáni indítások között eltelt napok számára vonatkozik. 1985-ben ugyanis 54 nap különbséggel startolt el az Atlantis, a SpaceX B1058 Falcon-9 rakétája pedig május 29-én indult először, és ha holnap megtörténik a start, az 52 napos időintervallumot fog jelenteni.
    A másik 14-i indítás az Egyesült Arab Emirátusok első Mars-missziója lett volna, ám a rossz időjárás miatt ezt is halasztani kellett. Végül a következő indítást mára tűzték ki, és ha minden így marad, végre elindulhat a Marsszonda a JAXA Mitsubishi Heavy Industries H-IIA 202 rakétájának rakományaként a szomszédos bolygóra.
  • Szerdán sikeresen elindult a National Reconnaissance Office (Nemzeti Felderítő Hivatal) megbízásából egy Minotaur-IV rakéta (küldetés profil). A titkos műholdakat a Virginia állambeli Wallops Indítókomplexumból bocsátották fel.
  • Újabb űrsétát tett Chris Cassidy és Bob Behnken a Nemzetközi Űrállomáson július 16-án. A misszió ismét a tervek szerint zajlott, a két asztronauta jóval hamarabb végzett a kitűzött feladatokkal, így az utolsó, július 21-i űrséta egyes feladatait is előre elvégezték. Rövid beszámolónkat ezen a linken találjátok.
  • Sajnos nem túl jó hírek is érkeztek a NASA háza tájáról. Először az Orion űrhajóról jelent meg egy nem túl dicsérő hangvételű audit, melyben az elszálló költségekről és a csúszásokról számol be az OIG – Office of Inspector General, a NASA átláthatóságáért és felügyeletéért felelős szervezete.
  • A másik kellemetlen hír ismét a James Webb Űrteleszkóppal kapcsolatban érkezett. Csütörtökön ugyanis egy telekonferencia keretében a NASA szakemberei egy újabb, 7 hónapos csúszást jelentettek be. Így a JWST legkorábban 2021. október 31-én indulhat.
  • Július 16-án tette közzé az ESA (Európai Űrügynökség) a Solar Orbiter űrszonda első fotóit, melyet a Napról készített. A február 9-én indított űreszköz minden eddiginél közelebb jutott csillagunkhoz, és elképesztő felvételeket küldött át 77 millió km távolságból. A tudósok először nem akartak hinni a szemüknek, amikor az első fotók megérkeztek, ugyanis a nagy felbontású felvételek tanulmányozása után eddig nem ismert folyamatokra derült fény (szó szerint). Bár ezek még csak az első kísérleti fotók voltak a szondától, a tudósok az új folyamatoknak máris becenevet adtak: “fáklyák” és “tábortüzek”, amik a Nap felszínén bekövetkező folyamatok eredményei, és még a legkisebb méretűek is akkorák, mint egy kisebb európai ország. A következő hónapokban és években, ahogy az űrszonda a sorozatos elliptikus pályák teljesítése közben közelebb és közelebb jut a Naphoz, még inkább részletes fotókat fog készíteni a felszínről.
  • Pénteken Jim Bridenstine megerősítette, hogy a DM-2 küldetés augusztus 2-án érhet véget, miután 1-jén a Crew Dragon levált az ISS-ről Doug Hurley-vel és Bob Behnkennel a fedélzetén. Azonban a visszatérés időpontja még nem végleges, mert nagyban függ a leszállási zónában uralkodó időjárástól.
  • Szintén pénteken folytatódott a Starship SN-5 prototípus tesztsorozata. Korábban többször is törölték a lezárásokat, és újabb átvizsgálásokat végeztek a törzsön, illetve az indítópadon és az üzemanyag tankolási rendszeren. Végül pénteken egy nem látványos teszt keretében az üzemanyagtöltő pumpákat ellenőrizték a mérnökök, ám erről a tesztről sem érkezett hír azóta, mint ahogy az SN-5 kriogenikus nyomástesztjéről és az SN-7 teszttartály eredményéről sem. Azóta két nap útlezárásait is törölték, és ezen sorok írásáig úgy tűnik, hogy holnap folytatódhatnak az SN-5 tesztjei egy WDR-el (wet dress rehearsal, amikor az üzemanyagtartályokat feltöltik, és egészen a hajtómű begyújtásáig ellenőrzik az indítási folyamatot), és ha ez sikeresen lezajlik, a statikus hajtóműteszt következik. Ezután pedig talán végre sor kerülhet az első, 150 méteres ugrásra is.
Az ESA Solar Orbiter űrszondája által készített fotó a Napról
Forrás: ESA

Megérkezett a japán HTV-9 az ISS-re

A múltheti start után sikeresen megérkezett a japán űrhivatal (JAXA) HTV-9 teherűrhajója a Nemzetközi Űrállomásra.

A 4 tonna utánpótlást szállító HTV-t Chris Cassidy, a NASA űrhajósa fogta be az űrállomás robotkarjával, és csatlakoztatta a Harmony modul alsó kikötési pontjára. Érdekesség, hogy a HTV pont a rövidesen érkező Crew Dragon kikötési pontja alatt van most. Az automata japán teherhajó 2 hónapig lesz az ISS-hez csatlakoztatva, kipakolása pedig hamarosan megkezdődik.

A jelenleg az ISS-hez csatlakozott űrhajók
A HTV-9 elkapás után

Űrhírek – 2020. május 24.

Érthető módon ez a hét a jövő szerdai Demo-2 küldetésről és az arra való felkészülésről szólt leginkább, de azért volt más történés is.

  • A múlt vasárnapról keddre halasztott Starlink-7 küldetést végül ezen a héten sem sikerült elindítani, ugyanis a Falcon-9 landolási zónájában tomboló trópusi vihar veszélyeztette volna a leszállást és magát az Of Course I Still Love You drónhajót. Mivel a következő, kulcsfontosságú Demo-2 küldetés indításához már túl kevésnek bizonyult volna a visszatérési, majd újbóli kihajózási idő, a SpaceX úgy döntött, hogy mindenképp az első emberes indításuk után pótolják ezt a missziót. Mivel kb. 8-10 napot vesz igénybe, hogy az OCISLY visszatérjen a Demo-2 hordozórakétájával Cape Canaveral kikötőjébe, majd újból elfoglalja helyét a következő landolási területen, valószínűleg június elején hajtják végre az indítást.
  • Ahogy kedden mi is megírtuk, váratlanul bejelentette lemondását Doug Loverro, a NASA emberes küldetésekért felelős vezetője. Május 18-i hatállyal ért véget a hivatása, amit alig fél éve vett át. Saját elmondása szerint “egy év eleji jelentős döntéshozatali hiba” szólt lemondása mellett, amiért magát tette felelőssé és egyedül neki kell viselnie a következményeket. A 27-i Demo-2 küldetés előtt alig másfél héttel ez nem a legjobb időzítés volt, ám mint utólag kiderült, ez szerencsére nem veszélyezteti az utóbbi idők egyik legfontosabb indítását. Helyét Ken Boversox veszi át, aki öt alkalommal repült az űrsiklóval és a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka is volt.
  • Kedden újabb statikus hajtóműtesztet hajtott végre a SpaceX a Starship SN-4 prototípussal és az SN-20 jelzésű Raptorral. A tankolás és a begyújtás a tervek szerint történt, ám a hajtómű leállítása után kisebb tüzek keletkeztek az űrhajó teste körül. lángok valószínűleg azért csaptak fel, mert néhány szelep meglazulhatott vagy leválhatott az SN-4 alján lévő illesztésekről, és így a metán a levegővel érintkezve belobbant. A beépített tűzoltó berendezés végül eloltotta a tüzet és biztonságosan megtörtént az üzemanyagtartályok leengedése, de elővigyázatosságból még másfél napig meghosszabbították a lezárásokat és a SpaceX alkalmazottak se mehettek a tesztpad közelébe. Végül csürtörtök reggel oldották fel a lezárásokat. Úgy tűnik, az SN-4 komolyabb sérülések nélkül vészelte át a nem várt tűzesetet, és néhány napi javítást követően újabb tesztekre készülnek vele a mérnökök, hiszen május 28-ra és 29-re, illetve június 1-jére újabb útlezárásokat írt ki a sheriff hivatal.
  • Szerdán megkezdődött a végső felkészülés a május 27-i Demo-2 indításra, mely 2011 júliusa óta az első emberes indítás lesz az Egyesült Államokból. A két űrhajós, Doug Hurley és Bob Behnken repülőgéppel érkezett meg a Johnson Űrközpontból a Kennedy Űrközpontba, ahol Jim Bridenstine, a NASA igazgatója, és Bob Cabana, az űrközpont vezetője fogadta őket – a Covid-19 vírus miatt előírt szigorú előírások betartása mellett. Egy rövid sajtótájékoztató után az asztronauták elfoglalták lakhelyüket, mely hagyományosan egy tengerparti ház az űrközpont területén.

    A Demo-2 küldetéssel kapcsolatban naponta beszámoltunk és beszámolunk a legfrissebb történésekről, további híreket ezzel kapcsolatban az alábbi linkeken találtok:
    – a szerdai események és fotók az összeszerelt Falcon-9-ről és a Crew Dragon űrhajóról itt és itt
    – a csütörtöki ún. Flight Readiness Review (azaz az indítás készültségi helyzetének vizsgálatára irányuló értekezlet) eredménye
    – a pénteki statikus hajtóműteszt
    – a szombati utolsó főpróba a két űrhajóssal egészen a tankolási folyamat megkezdéséig
  • Szerdán sikeresen elindult az utolsó H-2B japán hordozórakéta a Tanegashima Űrközpontból, mely a szintén utoljára használt HTV teherűrhajót juttatta az űrbe. A teherűrhajó rakterébe mintegy 4 tonna utánpótlást és 2,2 tonna egyéb felszerelést pakoltak a Nemzetközi Űrállomás számára, melyet öt nap után ér majd el az automata vezérlésű űreszköz. Japán jelenleg legerősebb rakétáit, a H-2B-t és a H-2A-t az alacsonyabb üzemeltetési költségű és modernebb H3 rakéta váltja majd fel, ami a HTV-X teherhajót fogja a jövőben Földkörüli pályára juttatni.
  • Csütörtökön megérkezett a Kennedy Űrközpontba annak az Atlas-5 rakétának az első fokozata, mely a júliusban induló új marsjárót, a Perseverance-t juttatja majd az űrbe. Maga a rover és a speciális helikopter is a végső összeszerelési fázisban vannak, és amint a rakéta többi eleme is az űrközpontba ér, megkezdődhet a végső összeszerelés.
  • Az orosz űrhivatal, a Roszkoszmosz is végrehajtott egy sikeres indítást pénteken. Egy Szojuz-2.1b rakéta startolt el Bajkonurból moszkvai idő szerint délelőtt 10:31-kor egy Fregatt második fokozattal, rakterében egy katonai rakétamegfigyelő műholddal. Az orosz védelmi hivatal nem számolt be részletekről, mindössze az indítás sikerességét erősítették meg. Mindössze annyi ismert, hogy a műhold 1600 km és 39000 km közötti magasságú elliptikus pályán fog keringeni a Föld körül.
Bob Behnken és Doug Hurley az utolsó szombati Demo-2 főpróbán
Foto: NASA