Problémák Japán új rakétájával

A Japán Űrügynökség (JAXA) megerősítette, hogy nehézségekkel küzdenek a jelenleg használatos H-2A (H-IIA) rakéta utódjának szánt H3 (H-III) hordozójának építésével.

A H3 (H-III) látványterve

A rakéta bemutatkozását eredetetileg 2020 végén tervezték, azonban már szeptemberben bejelentették, hogy az legkorábban a 2021-es japán pénzügyi évben, vagyis 2021. áprilisa után várható valamikor. A második küldetés is jelentős késlekedést szenved, az a 2022-es pénzügyi évben lesz csak esedékes.
Korábban a JAXA és a rakétát gyártó Mitsubishi Heavy Industries (MHI) 2020 végén tervezte előszőr indítani a H3-at, azonban májusban az első fokozat új LE-9 hajtóműveinek égésterében és turbószivattyújában találtak problémákat.
Az égéstér belső falának egyik területén találtak gyenge pontokat, amelyek megerősítést és extra hűtést igényelnek – ezeknek a javításán és tesztelésén már dolgoznak a szakemberek. Valószínűleg a begyújtási folyamatot is át kell majd tervezni az új rakétán, amin a küldetéstől függően 2 vagy 3 db, folyékony hidrogén és oxigént égető LE-9 hajtómű lesz felszerelve.
A turbószivattyúval kapcsolatban elmondták, hogy a problémákat rezonancia okozza, ezért a szivattyúk működését, és a bennük található lapátokat is újra kell tervezni.

A Tanegasima Űrközpont

A JAXA és a Mitsubishi bízik benne, hogy a problémákat mihamarabb sikerül orvosolni, és bemutatkozhat az új rakéta, mely állítólag jóval olcsóbb lesz, mint az előd H-II hordozók. Nem hivatalos értesülések szerint 50 millió dollárba kerül majd egy indítás, ami azonban egyáltalán nem újrahasználható.
A H3-nak több verziója is elérhető lesz: 2 vagy 3 db LE-9 hajtóművel az első fokozatban, illetve 0, 2, 4 darab szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétával szerelve.
A hordozót a H-II rakétákhoz hasonlóan a világ egyik legszebb indítóállásáról, a Tanegasima Űrközpontból fogják indítani.

A H3 (H-III) makettje

Crew-1: Úton az ISS-re, fényképek

Micsoda éjszakán vagyunk túl, de végül megérte ébren maradni és élőben követni az eseményeket!

Ha lemaradtál volna az élő közvetítésünkről, itt tudod visszanézni. Köszönjük, hogy ilyen sokan velünk tartottatok, és a rengeteg bíztatást is! Nagyon örülünk, hogy Veletek nézhettük együtt ezt az emlékezetes eseményt!
Az űrhajósok a sikeres indítás óta megkezdték a 28.5 óráig tartó útjukat a Nemzetközi Űrállomásra. Az út elején a Dragon üzemanyagának hőmérsékletét biztosító egyik rendszere magas értéket mutatott, azóta kiderült, hogy nincsen probléma, a műszer volt valószínűleg túl érzékeny értékre állítva. Az űrhajósok ettek is, illetve magyar idő szerint 10:00 óra körül aludni is tértek, 18:10 körül ébresztik majd őket fel. A dokkolásra holnap reggel 05:00-kor kerül majd sor.
Egy fontos kérdés is megválaszolásra került: milyen “zero G indicator-t”, vagyis plüssfigurát vittek magukkal az űrhajósok?
A válasz: Baby Yoda.
This is the way.

Crew-1: Minden tudnivaló egy helyen

Magyar idő szerint hétfő hajnalban 01:27-kor indul a SpaceX Crew-1 küldetése 4 űrhajóssal a fedélzetén a Nemzetközi Űrállomásra. Már rengeteget írtunk az első operatív Crew Dragon misszióról, azonban most egy helyen újra összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Falcon-9 és a Crew Dragon Resilience

Miért nagy jelentőségű a küldetés?
Az Egyesült Államok az űrrepülégép-program 2011-es befejezése óta nem rendelkezett saját személyzet szállítására képes űrhajóval. Az elmúlt években az orosz Szojuz űrhajókon vásároltak üléseket a NASA űrhajósai számára, ez volt az egyetlen mód, hogy a Nemzetközi Űrállomásra feljussanak. A 2010-ben indult Commercial Crew Programban (CCP) a NASA privát cégeket bízott meg egy személyzet szállítására képes űrhajó kifejlesztésével: a két nyertes Boeing és SpaceX közül az utóbbi szállíthat most már második alkalommal űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra. Az első tesztküldetésen (DM-2) a SpaceX már bebizonyította, hogy a Crew Dragon megfelel minden elvárásnak, a NASA pedig múlthéten megadta a szükséges minősítést is az új űrhajónak, mely így hivatalosan is szolgálatba állt.

A Crew-1 lesz a Commercial Crew Program első operatív küldetése az ISS-re, és az űrhajósok 6-7 hónapot töltenek majd fent az Expedíció-64 keretében. A missziónak űrtörténelmi jelentősége is van: ez lesz az első alkalom, hogy egy űrkapszulában 4 ember utazik majd.

Tudnivalók a küldetésről
A Crew-1 minden fontos részletéről írtunk már hosszabban, olvassátok el az összes korábbi cikkünket, és nem maradtok le semmilyen részletről. 🙂

SpaceX | Crew-1 küldetésprofil – minden részlet a hajnali startról
A Crew-1 űrhajósainak bemutatása
Ha bővebben szeretnél olvasni a SpaceX-ről, az űrhajóról, akkor a korábbi cikkeinket semmiképpen se hagyd ki:
Elon Musk, jelenünk egyik legmeghatározóbb alakja
Tom Mueller, a Merlin hajtóművek atyja
Gwynne Shotwell, a SpaceX elnöke
John Insprucker, a SpaceX kommentátora és mérnöke
A Dragon űrhajók bemutatása, történelme
A SpaceX vízi flottája

Ha a Commercial Crew Program történelméről, és az előző DM-2 küldetés jelentőségéről szeretnél többet megtudni, katt ide. (Minden korábbi nagyobb írásunk elérhető az Űrtörténelem aloldalon is).
A Crew-1-ról szóló összes cikkünket a címke alatt találjátok.

Időjárás
A legfrissebb előrejelzés szerint 50% az esély az elfogadható időjárásra. Fontos kihangsúlyozni, hogy nem csak a 39A indítóállásnál, hanem az első fokozat leszállóhelyén, és az összes abortzónában is megfelelő időjárási körülmények kellenek. Ha ma nem jön össze a start, akkor csütörtökön 00:10-kor próbálják meg újra.

Az űrhajósok “taxija”

A küldetés részletes időrendje
Előkészületektől az indításig

Óra/perc/mp.Esemény
– 04:15:00  Az űrhajósok megkapják az utolsó időjárási eligazítást
– 04:05:00“Crew handoff’ – A NASA átadja az űrhajósokat a SpaceX-nek
– 04:05:00Űrruhák felvétele és ellenőrzés
– 03:22:00Az űrhajósok elhagyják a NASA Neil Armstrong Operations and
Checkout épületét
– 03:15:00Az űrhajósok beszállnak a Tesla Model X autókba
– 02:55:00Megérkezés az LC-39A indítóálláshoz
– 02:35:00Az űrhajósok beszállnak a Crew Dragonba
– 02:20:00Kommunikációs rendszer ellenőrzése
– 02:15:00A Crew Dragon üléseinek startállásba mozgatása
– 02:14:00Űrruhák szivárgásellenőrzése
– 01:55:00A Dragon ajtajának bezárása
– 00:45:00    A SpaceX Repülésigazgatója (Launch Director) megadja az engedélyt
az üzemanyagfeltölés megkezdésére
– 00:42:00       A személyzet híd (Crew Access Arm) visszahúzódik a rakétától
– 00:37:00   A Dragon küldetésmegszakító rendszerének (launch escape system)
aktiválása
– 00:35:00   Az RP-1 (finomított kerozin) tartályok feltöltésének megkezdése
– 00:35:00   1. fokozat LOX (folyékony oxigén) tartályának feltöltésének
megkezdése
– 00:16:00   2. fokozat LOX (folyékony oxigén) tartályának feltöltésének
megkezdése
– 00:07:00  A Merlin hajtóművek előhűtése indítás előtt “engine chill”
– 00:05:00 A Dragon rendszerei átállnak belső áramforrásra
– 00:01:00  A rakéta vezérlő rendszerei az utolsó indítás előtti ellenőrzéseket
hajta végre, a Falcon 9 is belső áramforrásra vált
– 00:01:00  Üzemanyagtartályok túlnyomás alá helyezése
– 00:00:45        A SpaceX repülésirányítója megadja a “GO” jelzést az indításra
– 00:00:03     A kilenc Merlin hajtómű begyújtása
– 00:00:00      A Falcon 9 elemelkedése


Indítástól a Resilience leválasztásáig

Óra/perc/mp.Esemény
+ 00:00:58    Max-Q (a rakétára nehezedő legnagyobb aerodinamikai
nyomás pillanata)
+ 00:02:30       Első fokozat hajtóműveinek leállása (MECO)
+ 00:02:34   Első és második fokozat szétválasztása
+ 00:02:36   A második fokozat Merlin vákuum-optimalizált hajtómű beindítása
+ 00:07:12   Első fokozatot lassító manőver (entry burn)
+ 00:08:43   Második fokozati hajtómű leállása (SECO-1)
+ 00:08:45  Első fokozat “landing burn”: landolás előtti hajtómű-begyújtás
+ 00:09:09 Első fokozat landolás a drónhajón
+ 00:12:02  Crew Dragon leválás a második fokozatról
+ 00:12:48  Dragon orrkúp kinyitás

Az indítás változása miatt a korábban tervezett 8,5 órás út az ISS-re módosul, így 27,5 órás repülés vár a Crew-1 négyfős személyzetére. Ez az jelenti, hogy a dokkolás várhatóan magyar idő szerint kedd reggel 5 óra körül történik meg

A Resilience a 39A indítóálláson

Hol tudom nézni az indítást?
Természetesen nálunk! Youtube-on az Űrutazás Űrhajók csatornán élőben közvetítjük a startot, a már szokásos kooperációban Nagy Szabolccsal (Space Station Guys). 23:00-kor kezdünk (tehát majdnem 2.5 órával az indítás előtt), hogy bőven legyen időnk minden fontos dolgot megbeszélni. Gyertek, és nézzétek velünk az eseményt!
Itt az oldalon is lesz egy kisebb liveblog, várhatóan 22:00-kor kezdünk majd.

A Crew-1 személyzete


A SpaceX Crew-1 küldetés űrhajósai

November 15-én éjszaka indul a SpaceX első operatív küldetése a Nemzetközi Űrállomásra négy űrhajóssal, akik az Expedíció-64 állandó személyzetéhez csatlakoznak, és várhatóan 6-7 hónapot töltenek majd el az ISS fedélzetén. Ismerkedjünk is meg a Crew-1 űrhajósaival.

A Crew-1 személyzete balról jobbra: Shannon Walker, Victor Glover, Mike Hopkins, Nogucsi Szóicsi

Parancsnok: Mike Hopkins (NASA)
Pilóta: Victor Glover (NASA)
Küldetés specialista: Shannon Walker (NASA)
Küldetés specialista: Nogucsi Szóicsi (JAXA)

Michael S. Hopkins
A Légierő Ezredese, NASA asztronauta
Született: 1968. december 28. Lebanon, Missouri állam

MIke Hopkins a Nemzetközi Űrállomáson

Mike Hopkins egy farmon nőtt fel a Missouri államban lévő Richland közelében. 1991-ben a University of Illinois egyetemen diplomázott repülésmérnöki szakon, 1992-ben pedig a Stanford egyetemen szerzett mestesdiplomát. 1992 januárjában csatlakozott a Légierőhöz, ahol űrtechnológiák kifejlesztésén dolgozott, 1996-tól tesztpilóta kiképzésben részesült. A legtöbbet C‐17 és C‐130 repülőgéppel repült és később egy csereprogram keretében a kanadai légierő tesztpilótája is lett. 2003-ban egy ösztöndíjat is elnyert: Olaszországban a Pármai Egyetemen tanult politikai ismereteket. 2003 és 2008 között a Pentagonban dolgozott, a NASA űrhajós képzésére pedig 2009-ben nyert felvételt. A 20. űrhajós osztály keretében 2011. novemberében fejezte be a kiképzését.
Első és eddigi egyetlen űrutazására 2013. szeptember 25-én indult Bajkonurból Szojuz űrhajóval. Hopkins az Expedíció-37/38 állandó személyzetének tagja volt a Nemzetközi Űrállomáson és 166 napot töltött a világűrben. Küldetése alatt 2 űrsétán is részt vett: Rick Mastracchioval egy meghibásodott szivattyúmodult cseréltek ki, összesen 12 óra 58 percet töltöttek kint.

A Crew-1 megérkezése után Hopkins a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről fog felesküdni, és csatlakozni az Amerikai Űrhaderő állományához, ezzel ő lesz az új önálló hadnem, a Space Force első űrhajósa.

Victor J. Glover
A Haditengerészet Parancsnoka, NASA asztronauta
Született: 1976. április 30. Pomona, California állam

Victor Glover űrséta tréningen

Victor Glover Kaliforniában nőtt fel, és a középiskola elvégzése után a San Luis Obispoban található California Polytechnic State University-n szerzett általános mérnöki diplomát 1999-ben. A diploma megszerzése után a Haditengerészet kötelékébe állt, ahol később három mesterdiplomát is szerzett, és 2007-ben a Légierő tesztpilóta képzését is elvégezte. 2011-ben a Japánban található Atsugi bázison is szolgált, ahol a felettesei az “Ike” becenevet adták neki az ” I Know Everything”, vagyis “Mindent tudok” hozzállása miatt. 40 különböző repülőggéppel több mint 3000 óra repülést hajtott végre, 400 alkalommal pedig repülőgép-hordozóra is leszállt.
A NASA-hoz 2013-ban nyert felvételt, az űrhajóskiképzését 2015-ben fejezte be. 2018 augusztusában a Kereskedelmi Személyszállító Program (Commercial Crew Program) űrhajósaként jelentették be, és mint az első operatív Crew Dragon küldetés tagját.
Glover lesz az első színesbőrű űrhajós, aki a Nemzetközi Űrállomáson állandó személyzet tagja lesz az Expedíció-64/65 részeként.

Shannon Walker
Asztrofizikus, NASA asztronauta
Született: 1965. június 4. Houston, Texas állam

Shannon Walker a texasi Houstonban született, és nőtt fel. A középiskola elvégzése után a Rice Egyetemen szerzett diplomát fizikából 1987-ben, ezután a Rockwell Space Operations Company-nél helyezkedett el, mely az űrrepülőgépek robotikus irányításáért felelt a Johnson Űrközpontban. Walker 7 űrsikló küldetésen is repülésirányító volt a Mission Control Centerben. Munkáját eközben három évre felfüggesztette, hogy asztrofikusi mesterdiplomát szerezzen, szakterülete a napszél hatásának vizsgálata volt a Vénusz légkörére.
1995-ben csatlakozott a NASA-hoz, és a Johnson Űrközpontban és a Nemzetközi Űrállomás robotikus integrációért felelős csoportjában dolgozott. 1999-ben egy évre Moszkvába költözött, ahol az orosz űrhivatallal és annak beszállítóival együttműködve koordinálták az ISS építését.
2004-ben, a 19. űrhajósosztály tagjaként kezdte meg kiképzését, amit 2006-ban fejezett be. Első űrutazására 2010. júniusában került sor, amikor a Szojuz TMA-19 tagjaként repült a Nemzetközi Űrállomásra, és az Expedíció 24/25 küldetés keretében fél évet töltött fent. Nem sokkal hazatérése után 2010-ben egy hosszútávú vízalatti expedíció (NEEMO 15) parancsnoka lett a Floridában partjaitól nem messze, a víz alatt 19 méterre található Aquarius laboratóriumban. Mivel több mint 24 órát töltött a víz alatt, ezért hivatalosan is “aquanauta” lett.
Második útjára a Nemzetközi Űrállomásra 2019 elején került volna sor a Szojuz MSz-12-vel, azonban jóval a küldetés előtt Christina Koch vette át a helyét, Walker pedig a Commercial Crew űrhajósai közé került át.

Nogucsi Szóicsi
Repüléstechnikai mérnök, JAXA űrhajós
Született: 1965. április 15. Jokohama, Kanagava prefektúra, Japán

Nogucsi a középiskola elvégzése után a Tokyo-i Egyetemre járt, ahol 1989-ben szerzett diplomát repüléstechnikából, 1991-ben pedig mesterdiplomát. Az iskolák után 5 évig az Ishikawajima-Harima Heavy Industriesűripari részlegén dolgozott kereskedelmi hajtóműveken. 1996-ban nyert felvételt a Japán Űrügynökséghez (JAXA) és két év múlva fejezte be az űrhajóskiképzést. A tanfolyam részeként Houstonban és Moszkvában is tanult. Később a Nemzetközi Űrállomás japán modulján, a Kibón is dolgozott mint technikai tanácsadó. Első útjára a világűrbe 2003 februárjában került volna sor az STS-114 küldetésen, azonban a Columbia szerencsétlensége miatt végül csak 2005-ben indulhattak el a Discovery-vel a Nemzetközi Űrállomásra (ez volt a Columbia-katasztrófa utáni első űrsikló-út). A misszió 13 napig tartott, melyen utánpótlást szállították az ISS-re, és Nogucsi három űrsétát is elvégzett a küldetés alatt: összesen 20 órát töltött kint a világűrben.
2009. decemberében indult második útjára, ezúttal a Szojuz TMA-17-el és már állandó személyzetként az Expedíció-22/23 keretében. A második küldetésén 163 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson.
Nogucsi az ötödik japán űrhajós, aki eljutott a világűrbe. Ő viszont az első űrhajós, aki űrrepülőgéppel, Szojuzzal és a Crew Dragonnal is utazni fog.

A Crew-1 személyzete a tegnapi főpróbán

A nap képei 252# – A Crew-1 űrhajósai megérkeztek a Kennedy Űrközpontba

A SpaceX Crew-1 küldetés űrhajósai tegnap megérkeztek a Kennedy Űrközpontba a november 15-i indítás előtt. A négy űrhajóst (Mike Hopkins, Victor Glover, Shannon Walker és Nogucsi Szóicsi) a NASA és a JAXA képviselői köszöntötték. Az űrhajósok az őket szállító Falcon-9 rakétát is megtekintették.

Este érkeznek a Crew-1 űrhajósai a Kennedy Űrközpontba

Magyar idő szerint este 20:00-kor érkeznek meg az űrhajósok a Kennedy Űrközpontba, ahol Jim Bridenstine a NASA vezetője, illetve a JAXA képviselője köszönti majd őket. Az eseményt élőben közvetíti a NASA, érdemes lesz belenézni. Ti is várjátok már nagyon a november 15-i startot, ugye? 🙂

A nap képei 238# – A BepiColombo a Vénusz előtt haladt el

Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) közös Merkúr szondája, a BepiColombo képei a Vénuszról, elhaladás közben. A szonda 2025-ben áll majd Merkúr körüli pályára, addig azonban még 7 alkalommal veszi majd igénybe a Vénusz és Merkúr gravitációs mezejét a Nap körüli pályájának csökkentésére.
Fotók: ESA

Űrügynökségek, űrhivatalok vezetői

Az űrkutatás nem csak rakétákról, műszaki megoldásokról, hanem szervezetekről és nagy
pénzekről is szól. A szervezeteket emberek működtetik, a pénzt is emberek szerzik meg. Bár a magánszektor előre tör, a legfontosabb szereplők továbbra is állami, államközi intézmények
és jelentős mértékben ezek első emberei.

Az alábbi összeállítás röviden hat fontos vezetőt és hátterét mutatja be. Részben a politikából,
részben a szakmából jöttek. A sorrend nem feltétlenül értékmérő, egyszerűen a világtérkép
számunkra megszokott nézőpontjában balról jobbra, azaz nyugatról keletre haladtunk:

NASA – BRIDENSTINE, James Frederick „Jim”
45 éves, 2018. április óta hivatalban,
haditengerészeti felderítő- és vadászpilóta, iraki/afgán veterán, úszóbajnok,
közgazdász, politikus (Rep), képviselőházi tag (katonai és űrkutatási bizottságok),
Trump jelöltjeként minimális többséggel lett NASA adminisztrátor.

ESA – WÖRNER, Johann-Dietrich „Jan”
66 éves, 2015. július óta hivatalban,
építőmérnök (TU Berlin, TU Darmstadt), földrengésállósági doktorátus,
egyetemi professzor, rektor, rektori konferencia elnökhelyettese,
EU repülésügyi bizottsági tag, közvetítő német beruházásvitákban (vasút, repülőtér),
DLR (német űrkutatási központ) igazgatótanács elnöke.

Roszkozmosz – ROGOZIN, Dmitrij Olegovics
57 éves, 2018. május óta hivatalban,
nemzetközi újságírói és pártakadémiai végzettség, katonai műszaki politika és
hadtudomány doktora, nacionalista politikus (Rogyina), állami duma tagja, elnökhelyettes, nagykövet a NATO-
nál, majd miniszterelnök-helyettes, meredek politikai nyilatkozatok, a Krím elcsatolása miatt az USA és EU által szankcionált személyek egyike,
korrupciócsökkentő, hatékonyságnövelő valós és PR próbálkozások az űriparban.

Bridenstine, Wörner, Rogozin

ISRO – SIVAN, Kailasavadivoo
63 éves, 2018. január óta hivatalban,
repüléstechnikai mérnök (Madras, Bangalore), doktor (Bombay),
rakétahajtás fejlesztő, űrprojektek részese (missziótervezés, pályaszimulációs szoftver),
mérnökakadémia, repüléstudományi társaság tagja,
Vikram Űrközpont igazgató.

CNSA – ZHANG, Kejian
59 éves, 2018. május óta hivatalban,
mérnök-fizikus, kutató, kommunista pártpolitikus, kongresszusi képviselő,
ipari és informatikai miniszterhelyettes, Országos Atomenergia Ügynökség igazgatója,
Honvédelmi Technológiai Ipari Iroda igazgatója,
2019-ben a Time magazin 100 legbefolyásosabb emberének listáján.

JAXA – YAMAKAWA, Hiroshi
55 éves, 2018. április óta hivatalban,
repüléstechnikai mérnök, doktor (Tokió), egyetemi ember, nem az üzleti világból,
miniszterelnöki kabinetiroda tanácsadója, JAXA főtitkár, doktori iskola professzor,
BepiColombo projektmenedzser, ütközési pályán jövő aszteroidák felderítése és kivédése,
Mars holdak kutatása, Föld-Hold pályaszámítás, napvitorlák.

Sivan, Zhang, Yamakawa

Több érdekes megfigyelés tehető. Szinte mindenki 2018. első felétől tölti be posztját. A
helyzet igényli, hogy rendelkezzenek többé-kevésbé erős politikai kapcsolatokkal, vezetői
tapasztalattal. Vannak színesebb és visszafogottabb személyiségek is köztük, bár a róluk
elérhető információ mélysége nem egyenletes.
Egy bővebb űrhivatali lista itt olvasható.

Forrás: Wikipedia, az egyes intézmények honlapjai