Űrhírek – 2020. június 14.

Nagyon eseménydús héten vagyunk túl, sok NASA-bejelentésen és több indításon kívül a színfalak mögött és másik bolygón is történtek események.

  • Augusztusban térhet vissza Bob Behnken és Doug Hurley az ISS-ről. A NASA a héten erősítette meg azt is, hogy június 26-án és július 1-jén tervezik végrehajtani azt a két űrsétát, amin Behnken és Cassidy ISS parancsnok befejezi az űrállomás akkumulátorainak cseréjét. Bővebben itt és itt tudtok olvasni a bejelentésekről.
  • A héten erősítették meg a NASA mérnökei, hogy majdnem egy évnyi kísérletezés, javítás és új terv kidolgozása után sikerült az Insight Mars-szonda robotkarjával és a vakondnak becézett lapáttal elkezdeni a tényleges kutatómunkát. Az eszközzel eddig sikertelenül próbáltak mélyebbre ásni a Mars talajában, mert folyamatosan kemény akadályokba ütközött a szonda karja, és félő volt, hogy megsérül a lapát rész. Most úgy tűnik a visszajelzések alapján, hogy szó szerint áttörést értek el az Insightot irányító mérnökök június elején, és végre megkezdődhetnek a talajvizsgálatok a szomszéd bolygón.
  • Június 10-én erősítette meg Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos programjaiért felelős vezetője, hogy biztosan nem tudják elindítani 2021 márciusában a James Webb űrteleszkópot. Bár korábban is felröppentek hírek az újabb késedelemről (többek között egy belső riportban is csak 12% esélyt adtak ennek a dátumnak idén januárban), ám most először adtak ki erről hivatalos nyilatkozatot. A teleszkóp tesztelésével és felkészítésével csak egy műszakban tudtak foglalkozni a mérnökök az utóbbi hónapokban a koronavírus okozta szigorítások és korlátozások miatt, ezért lassabban haladt a munka. A tervezett új indítási időpontot júliusban fogják bejelenteni.
  • Ugyanezen a napon Kína is felhívta magára a figyelmet egy újabb rakétaindítással. Egy Long March 2C rakéta startolt el helyi idő szerint éjjel 2:31-kor a Taiyuan űrközpontból, mely a Haiyang 1D óceánvizsgáló műholdat juttatta az űrbe. A műhold 5 kutató- és mérőeszközt foglal magába, amik többek között az óceánok színét, felszíni hőmérsékletét és szennyezettségi szintjét is vizsgálni fogják. A kínai mérnökök emellett egy új és erősebb kialakítású fairinget (áramvonalazó burkolat) is teszteltek a rakétán. A tervek szerint az új szerkezetű darabok a leválasztás után a SpaceX-éhez hasonlóan egy darabban térnének vissza a Földre, és így később újrahasznosíthatóak lennének. Arról sajnos nincs hír, hogy hogyan működtek ezek az újítások.
  • Június 11-én jelentette be a NASA, hogy az Astrobotics nevű cég juttathatja a Holdra az űrhivatal új kutatóroverjét 2023 végén. Bár a kis cég nem rendelkezik saját rakétával, és még a szolgáltatócéget sem nevezték meg, ami a VIPER rover Holdra juttatását végrehajtja, a NASA 199,5 millió dollárt adott az Astroboticsnak a küldetés végrehajtására. A VIPER feladata a Hold déli sarkkörénél valószínűsített vízkészletek felkutatása lesz, és a 100 napos küldetés során 4 kutatóeszközzel is vizsgálni fogja majd az égitest talaját.
  • Jim Bridenstine, a NASA igazgatója, illetve maga az űrhivatal is többször kihangsúlyozta, hogy az Artemis-program, mely a Holdra történő visszatérést és ott is maradást foglalja magába, nem kizárólag az űrhivatal projektje, hanem azt az egész USA számára egy nyílt programként hirdetik, kereskedelmi cégek és privát partnerek is részt vehetnek benne. Mi sem bizonyítja jobban ezt, hogy a NASA csütörtökön hét amerikai egyetemi csapatot választott ki, melyek innovatív ötleteikkel és megoldásaikkal segíthetik az ambíciózus program megvalósulását, végrehajtását. A mostani jelöltek egyúttal résztvevői a 2021 Moon to Mars eXploration Systems and Habitation (M2M X-Hab) Academic Innovation Challange-nek (magyarra fordítva a Holdon és a Marson való Tartózkodási és Felfedezési Rendszerek Fejlesztéseinek Kihívásában), és a végső győztes csapatok 15000 és 50000 dollár közötti pénzdíjban részesülnek. A kihívás célja, hogy az egyetemisták tanulmányokat készítsenek kutatásokhoz, használati eszközök gyártásához és kiegészítsék az esetleges tudásbeli hiányosságokat a lakóegység rendszerek, járművek, kommunikációs és navigációs rendszerek, robottal végzett tevékenységek és a Gateway űrállomás szempontjából emberes űrutazáshoz szükséges szerkezetek témakörében.
  • A NASA-bejelentések sora pénteken is folytatódott: Jim Bridenstine ugyanis megerősítette, hogy Kathy Luederst nevezték ki a NASA Human Exploration & Operations Mission Directorate (Emberes Felfedezési & Műveleti Küldetések Bizottsága) vezetőjének. A pozíció éppen az utóbbi évek legfontosabb emberes küldetése, a DM-2 misszió indulása előtt üresedett meg, amikor Douglas Loverro, akit csak tavaly októberben neveztek ki, váratlanul lemondott. Ms. Lueders eddig a kereskedelmi emberes küldetések és teherszállítmányok lebonyolításáért volt felelős, mely programot a DM-2 küldetés sikeres indítása koronázta meg, és amelyet több évnyi rendkívül komoly és összetett munka előzött meg, így teljesen érthető és logikus az előléptetés. Utódja eddigi helyettese, Steve Stich lesz. Gratulálunk és hasonlóan nagy sikereket kívánunk a jövőben is Kathy Luedersnek!
  • Szintén pénteken két érdekes szállítás is történt: egyrészt megérkezett a Kennedy Űrközponthoz az a vasúti szerelvény, amely az Artemis-I küldetéshez építendő SLS rakéta és a Northrop Grumman új OmegA rakéta szilárd hajtóanyagú segédrakétáinak elemeit juttatta célba. Az esemény azért érdekes, mert ehhez hasonló legutóbb több mint 10 éve, az utolsó űrsikló küldetés (STS-135) előtt történt, amikor az Atlantis indításához szükséges elemeket szállították az űrközpontba.
    A másik esemény pedig Boca Chicaban zajlott, a SpaceX ugyanis az SN-7 jelű teszttankot szállította át az összeszerelő helyszínről a tesztpadra. Ez a teszttank az eddig nem használt, 304L jelű rozsdamentes acélból készült. A SpaceX egy új és saját fejlesztésű, ún. 30X jelű acélból tervezi a későbbi Starshipeket építeni, ehhez jelenthet most segítséget ez az újabb kísérleti részfolyamat. Közben egyébként az SN-5 és SN-6 teljes tankrészek is készülnek, sőt, az SN-5 prototípus már csak arra vár, hogy a két héttel ezelőtt bekövetkezett SN-4 robbanása után helyreállítsák a földi kiszolgáló felszereléseket és felkészítsék az új tesztpadot.
  • Rakétaindításból sem volt hiány a héten, ugyanis tegnap három start is lezajlott világszerte. Magyar idő szerint szombat reggel indult az új-zélandi központból a Rocket Lab 12. Electron rakétája a Don’t Stop Me Now küldetés keretében, majd pár óra múlva a SpaceX indított egy Falcon-9 rakétát az LC-40 indítóállásról Cape Canaveralból. Ezekről részletesebben itt tudtok olvasni. Este pedig egy japán privát cég, az Interstellar Technologies (IST) indította el bemutató útjára MOMO-F5 nevű rakétáját, azonban az emelkedés 80. másodpercében a rakéta hajtóműve meghibásodott, és a jármű felrobbant.
Katy Lueders
Fotó: NASA
A Starlink-9 indítása
Fotó: SpaceX

Űrhírek – 2020. március 29.

  • Sajnos a koronavírus és a bevezetett korlátozások világszerte egyre inkább az űripart is érintik. A hét elején közölte a NASA, hogy felfüggesztik a James Webb teleszkóp előkészítő és tesztelő munkálatait, így a 2021 márciusára tervezett indítás ismét csúszhat. A SpaceX és a CONAE argentin űrügynökség is bejelentette, hogy a március 30-ra tervezett SAOCOM 1B műhold indítását is elhalasztják, mert nem biztosított az eszköz működtetése az orbitális pályára állást követően.
  • Az Astra cég szintén elhalasztotta immár sokadik alkalommal tervezett indítását. Ezúttal már a Rocket 3.0 nevű rakétájuk indítás előtti ellenőrzésén anomáliát fedeztek fel, ezért lefújták a startot. A hiba okát még keresik, újabb időpontot egyelőre nem adtak meg a következő indítási kísérletre.
  • Sor került azonban két indításra ezen a héten is:
    – kedden Kína bocsátott fel 3 darab Yaogan-30 titkosított katonai műholdat egy Long March 2C rakétával. Ez már a hetedik indítása volt idén Kínának, melyek közül hat sikerrel, egy pedig kudarccal végződött.
    – 26-án az ULA Atlas-5 rakétája juttatta az űrbe sikeresen a hatodik, és egyben utolsó AEHF katonai műholdat. A küldetés érdekessége, hogy ez volt az új amerikai haderőnem, az Űrhaderő első megbízása. A részletekről bővebben itt és itt olvashattok.
  • Alig egy héttel azután, hogy a OneWeb a Roszkoszmosz segítségével 34 kommunikációs műholdat állított sikeresen orbitális pályára, úgy tűnik, csődöt kellett jelentenie az internetszolgáltató cégnek. Korábban is szóltak arról hírek, hogy nehézségekkel küzd a vállalat, most azonban úgy tűnik, végleg megpecsételődött a sorsa, és mintegy 500 dolgozót kénytelen elbocsátani. Ezzel a SpaceX egyik legnagyobb versenytársa tűnhet el a piacról az internetszolgáltatás tekintetében.
  • A SpaceX és a NASA továbbra is május közepén vagy végén tervezi végrehajtani az első emberes Crew Dragon küldetést az ISS-re. Ehhez azonban a közelmúltban történt két hibát is meg kell vizsgálnia Elon Musk cégének: a legutóbbi Starlink küldetés közben a Falcon-9 egyik Merlin hajtóműve hibásodott meg emelkedés során, de már a légkörön kívül, és nem okozott a műholdak pályára állításában gondot (tegyük hozzá, hogy egy ötödik alkalommal használt hordozórakéta esetében lépett fel a probléma). A másik hiba pedig a héten történt, amikor az egyik utolsó alkalommal akarták tesztelni a Crew Dragon ejtőernyőinek működését. A tesztekhez egy külön erre a célra épített kapszulát használtak, melyet egy helikopterrel emeltek a magasba. Emelkedés közben instabillá vált az eszköz, ezért a helikopter pilótája az előírásoknak megfelelően elengedte a kapszulát. Ekkor az ejtőernyők még nem voltak kibocsátásra készen, és ezért nem is tudtak működésbe lépni. Sem a SpaceX, sem a NASA nem tekinti a DM-2 misszió szempontjából kritikus hibáknak ezeket a problémákat, azonban mint szerződött partnerek együttesen kell kivizsgálniuk mindkét esetet.
  • Két hírt is olvashattunk a NASA Lunar Gateway tervezett űrállomásával kapcsolatban. Még múlt héten döntött úgy az űrhivatal, hogy kiveszi az Artemis programból a Hold körüli keringési pályára tervezett állomás megvalósítását, mivel az nem létszükségletű a 2024-re tervezett Holdraszálláshoz. Természetesen nem végleg mondtak le a Gateway létrehozásáról, de minden bizonnyal az évtized közepére vagy második felére csúszik az építés.
    Pénteken azonban egy újabb fontos és váratlan hírt közölt Jim Bridenstine NASA igazgató: megkötötték az első GLS, azaz Gateway Logistics Services szerződést a SpaceX-el, melynek keretében a cég az ISS-hez hasonlóan teherszállítmányt és kísérleti eszközöket fog szállítani a Gateway-re. Ami még érdekesebbé teszi a hírt: ehhez egy teljesen új fejlesztésű Dragon teherűrhajót fognak használni, melyet Dragon XL-nek kereszteltek el (bevallom nekem még szoknom kell ezt a nevet), és 5 tonna szállítmányt lesz képes az űrállomásra juttatni. Ehhez viszont nem lesz elég egy Falcon-9 hordozórakéta, ezért a Falcon Heavy-t fogják bevetni ezen küldetések során. Egyelőre két misszióról (GLS-1 és GLS-2) szól a szerződés, melyek legkorábban a 2020-as évtized közepén valósulhatnak meg.
Az első fantáziakép a Dragon XL-ről
Forrás: SpaceX